A melegházasság jogát követelik Japánban az LMBTQ-mozgalmak

Erős vitában a miniszterelnökkel
Erős vitában a miniszterelnökkel Szerzői jogok Eugene Hoshiko/AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Japán a világ legfejlettebb gazdaságait képviselő G-7 társulás egyetlen tagja, ahol még tilos az azonos neműek házassága. Négy év szünet után újra rendeztek melegfelvonulásokat a szigetországban.

HIRDETÉS

Négy év szünet után ismét melegfelvonulásokat és Pride-ünnepségeket tartottak szerte Japánban. A Felkelő Nap országában a homoszexuálisokat nem érik jelentős sérelmek, de a diszkrimináció létezik, mivel továbbra sem engedélyezett az azonos neműek házassága, ami egyedüálló a G-7 országok körében.

A miniszterelnök szerint nincs megkülönböztetés, de nyitott a vitára

Kisida Fumio kormányfő (aki ellen füstbombás akcióval tiltakozott nemrég egy szélsőséges személy) azt állítja, hogy nem létezik házassági tilalom, mivel a házasság alkotmányos joga eleve csak a heteroszexuálisokat illeti meg. 

Kijelentése éles bírálatokat váltott ki a japán melegek körében, akik négy éves szünet után tartották meg újra felvonulásaikat és kulturális rendezvényeiket.

Több japán nagyvárosban vonultak fel az LMBTQ közösségek tagjai

Élesedő belpolitikai kérdés

A legnagyobb ellenzéki párt (CDP) már benyújtotta törvényjavaslatát az azonos neműek házasságának legalizálásáról, és a kormánykoalícióra egyre nagyobb nyomás nehezedik a reform megvalósítására.

Mivel nem házasodhatnak össze, a meleg párok nem örökölhetik egymás vagyonát, és elzárják őket a szülői jogok gyakorlásától egymás gyermekei felett. Ezt a szigort egyes önkormányzatok már elkezdték enyhíteni azzal, hogy „partnerségi esküt” engedélyeznek a melegpároknak, elismerve kapcsolatuk legalitását. Már az önkormányzatok 60%-a követi ezt a gyakorlatot, de ez még messze nem jelenti az azonos jogok biztosítását. 

A legutóbbi felmérés szerint a japánok 64 százalékának nincs kifogása a melegházasság ellen, és az egyik tokiói kerületi bíróság meg is állapította a tilalom alkotmányellenességét.

A házassági szigor miatt többen más országban, így Kanadában vagy az Egyesült Királyságban kötnek házasságot. Ez viszont nem hidalja át odahaza az olyan megkülönböztetéseket, mint a közös hitelfelvételből való kizárás, az adókedvezmények, a vállalati juttatások vagy akár a családi telefoncsomag. 

A melegek házasodásának jogát főként az idősebbek ellenzik. A civil jogvédők azt tapasztalják, hogy az idősebb ingatlantulajdonosk például nem adnak ki bérlakást meleg pároknak. Ez azért is ellentmondásos, mert Japánban az azonos neműek kapcsolata már 1880 óta legális (vagyis nem üldözött és nem büntetett), viszont a házasság intézménye még mindig tabunak számít.

A japán kormány számos tagja iellenzi az azonos neműek házasságát, mások viszont támogatják. Maga a miniszterelnök nemrég menesztette egyik közeli munkatársát, aki negatív megjegyzést tett az LMBTQ- mozgalmakra. A kormányfő ekkor úgy nyilatkozott, hogy "eddig nem vette észre, hogy a helyzet ennyire elterjedt és nehéz, ezért mélyebben fogja tanulmányozni".

Shizuo Kambayashi/AP
Egy 2017 japán Pride pillanatképeShizuo Kambayashi/AP

Valami történni fog, de még nem tudni, hogy mi

Az aktivisták abban reménykednek, hogy a májusi hirosimai G7-csúcs által gerjesztett nemzetközi figyelem fokozza majd a kormányra nehezedő nyomást, hogy törvényileg védje meg az LMBTQ-jogokat, így Japán a felzárkózik a többi magasan fejlett ország mellé ebben a kérdésben. 

A melegszervezetek vezetői már tanácskoztak erről a miniszterelnökkel, de konkrét eredmények még nem ismeretesek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tizenhat évre emelik a beleegyezési korhatárt Japánban, így küzdenek a nemi erőszak ellen

Az EU után a G7 országok is humanitárius szüneteket kérnek a Gázát ostromló Izraeltől

Korszakos döntést hozott a transzneműek védelmében a japán legfelsőbb bíróság