Szakértők szerint francia, holland és cseh atomenergia segít majd pótolni a kieső 30 terawattórát. Valamint fosszilis energia.
HIRDETÉSBár a megmaradt három német atomerőmű lekapcsolása után több politikus is úgy nyilatkozott, hogy a megújuló energia ki tudja majd váltani az atomot, egyre inkább úgy tűnik, a leállás csak külföldi, főleg francia nukleáris - valamint fosszilis - energia növekvő importjával megoldható.
Miután politikusok és környezetvédők is óriási győzelemként értékelték Németország kiszállását az EU által is zöldként elismert nukleáris technológiából, azt a benyomást keltve, hogy a lépés nem okoz komoly kiesést, hamar kiderült, hogy - a követező 12 hónapban legalábbis - mindez csak külföldi energiaimporttal megoldható.
Éspedig leginkább francia, cseh, holland és skandináv nukleáris energiával, valamint fosszilis energiaforrások fokozott igénybevételével - derül ki a brit ICIS energiapolitikai think tank számításaiból.
A brit megfigyelők modellszámításai szerint a következő 12 hónapban hiányzó 30 terawattóra atomenergia közel kétharmadát külföldi áramvásárlással pótolják Németországban. Csak a Franciaországból származó áramimport várhatóan majdnem 50 százalékkal nő, így közel nyolc terawattórára duplázódik meg. (Franciaország áramszükségletének több mint 70 százalékát atomerőművek termelik meg.)
Besegít majd a Hollandiából származó villamos energia is. Belgium pedig, amely eddig nettó villamosenergia-importőr volt Németországból, az ICIS tanulmánya szerint nettó exportőrré válik.
A skandináv országok mellett ezenkívül valószínűleg Csehország is azok közé az országok közé tartozik majd, amelyek pótolni fogják a kieső német atomenergiát - teszi hozzá a tanulmány. Az ország villamosenergia-mixében közel 40 százalékban nukleáris és 40 százalékban széntüzelésű áram található.
Az atomból való kiszállás másik következménye a fosszilis energia fokozott igénybevétele a brit elemzők szerint. A jelentés azzal számol, hogy a gáztermelés több mint 7 százalékkal nő az első évben, a lignitből történő villamosenergia-termelés 2,6 százalékkal, a kőszén részesedése pedig 8,4 százalékkal nő.
"Százalékpontokban kifejezve a kőolaj a német atomerőművek kivezetésének nyertese a modellünkben" - írja Ellie Chambers, az ICIS szakértője. Az olaj villamosenergia-termelésre való felhasználása ugyanis várhatóan több mint 68 százalékkal nő, noha az olaj csak minimálisan, 1,5 terawattórával járul hozzá a német villamosenergia-ellátáshoz.
Az atomenergia kivezetése ráadásul az áram árát is növelni fogja a nagykereskedelmi piacokon a szakértők szerint.