A kárpátaljai magyarság akár 20-30 százaléka is távozhatott a háború miatt

A magyar kormány a héten az EBESZ-hez fordult, hogy nemzeti kisebbségi főbiztosa segítsen elhalasztani egy új ukrán törvény végrehajtását, amelynek értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnének az országban a kisebbségi iskolák. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a vitatott törvény tovább rontja a magyar kisebbség helyzetét.

Szijjártó kedden Hágában azt nyilatkozta: a kormány az ukrajnai háború kezdetekor úgy döntött, nem hozza fel a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügyét, amíg dúl a fegyveres konfliktus, de a vitatott friss törvény még tovább rontotta a magyar nemzeti közösség helyzetét.

A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Dunda György azt nyilatkozta az Euronewsnak: már eleve a háború is sokat rontott a magyarság helyzetén a régióban. 

"Az a nagy kérdés, hogy 100 ezer fölött vagy 100 ezer alatt lehet a helyi magyarság részaránya" - vélekedett. 

Népszámlálás utoljára több mint 20 éve volt a régióban, akkor még 150 ezer magyar élt a területen- tudtuk meg Dunda Györgytől. A háború előtt 10 százalék volt a magyarság részaránya a régióban, ez tovább romlott, amikor a háború első hónapjaiban félmillió belső menekült érkezett Kárpátaljára, akiknek egy része úgy tűnik, hosszabb távra itt tervez maradni. 200-250 ezer ember berendezkedett Kárpátalján, így a magyarság részaránya akár 10 százalék alá is csökkenhet.

Dunda György szerint sokan azért is választották ezt a régiót, mert arról ismert, hogy toleráns, soknemzetiségű vidék, márpedig a kelet-ukrajnai menekültek zöme oroszajkú. Az újságíró úgy véli, Kárpátalján nincs nagy magyar-ukrán feszültség, azt inkább a politika gerjeszti: 

"A tősgyökeres kárpátaljaiak jól ismernek bennünket, és ahogy több száz éven keresztül mi békében, toleranciában, egymás kultúráját, hagyományait, nyelvét tisztelve éltünk, ezt a háborús állapotok hál'istennek nem változtatták meg, inkább a politika által kiváltott médiahergelés az, ami feszültséget kelt az együttélésben."

Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van jelenleg, amelyek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami oktatási intézmények lesznek, ráadásul megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is. Ezen felül az általános iskolában idővel ötödére csökkentik az anyanyelven tanított tantárgyak és tanórák számát.

A külügyminiszter kiemelte, hogy a kormány továbbra is kiáll a határon túli magyarokért, akik közül sokakat besoroznak Ukrajnában és akik közül sokan már meghaltak a fronton.