Csak a politika hangol Ukrajna ellen, és ha újabb menekülthullám indulna, akkor a magyarok ugyanúgy segítenének, mint 4 évvel ezelőtt - vallja Grexa Liliána, ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló.
Grexa Liliána az ukrajnai Ivano-Frankivszkhoz közeli Bodrogcsaniban született magyar-ukrán vegyesházasságban, de egyéves kora óta Magyarországon él. Három egyetemen három diplomát szerzett, igazgatásszervezésből, biztonság-és védelempolitikából, valamint marketingkommunikációból. 20 évesen már nemzetiségi műsorokat szerkesztett a magyar közszolgálati rádióban és televízióban, majd marketing szakemberként dolgozott a TV2-nél, a MOL-nál és az MTVA-nál.
2014-től 5 éven át ő volt a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, majd a 2022-es országgyűlési választások során a parlament ukrán nemzetiségi szószólójává választották. Azóta számos sikeres projekt kötődik a nevéhez.
2023-ban részt vett az első önkormányzati fenntartású ukrán nemzetiségi nyelvoktató iskola, a Leszja Ukrajinka elindításában, segítette az első 5 napos ukrán nemzetiségi kétnyelvű oktatási intézmény, a Tarasz Sevcsenko megnyitását, sőt, hála neki, 2024 óta már magyar-ukrán kéttannyelvű iskola is működik az Ukrán Hagyományok Háza égisze alatt.
Emellett rendezvényeket szervez, hogy közelebb hozza az ukrán kultúrát a magyarokhoz. 2025-ben Budapestre hozta a világhírű ukrán Homin kórust, márciusban pedig hazánkban járt a 23-szoros Grand Prix díjas Svitanok Ifjúsági táncegyüttes, amely Nyíregyházán és Budapesten is fellépett.
Bár ezek a sikerek bizakodásra adnak okot, azt ő is belátta az Euronewsnak, hogy az utóbbi években sokat romlott Budapest és Kijev viszonya, ami a hazánkban élő ukrán kisebbséget is megviseli.
Az Euronews olvasói először találkoznak Önnel, ezért érdemes tisztázni: mivel is foglalkozik egy nemzetiségi szószóló? Mik a jogosítványai és feladatkörei?
,,A nemzetiségi parlamenti szószóló a magyar törvényhozásban a nemzetiségeket érintő kérdésekben képviseli az őshonos magyarországi nemzetiségét, javaslatot tehet, véleményezhet és felszólalhat. Ezáltal a kormány és az Országgyűlés felé fontos, a nemzetiséget érintő témákat képvisel, és oktatási, kulturális, nyelvhasználati, valamint hitéletre vonatkozó javaslatokat tehet. Szavazati jogom nincs, de én ezt egyáltalán nem bánom, mert így tudok független maradni.
A magyarországi ukrán nemzetiségnek volt egy erős megtorpanása a 2010-es évek elejétől, és ez elindított egy olyan folyamatot, ami szerintem nem a fejlődést szolgálta. Én azért is indultam a szószólói pozícióért 2021-ben, mert ezt a folyamatot szerettem volna visszafordítani, sőt pozitív irányba állítani.
Az elmúlt 4 évben az Országgyűlésben 11 napirend előtti felszólalásom volt az ukrán nemzetiséget érintő témákban, valamint 2-szer ismertettem a Nemzetiségek Bizottsága álláspontját parlamenti vitában, és aktívan részt vettem a Bizottság munkájában is. De szerveztem a Holodomor évfordulója kapcsán konferenciát a parlamentben, valamint elindítottam egy párbeszédfórumot „NovaDays” néven, ukrán és magyar fiatalok között.
Röviden összefoglalva: a parlamentben és azon kívül is hidakat építek a magyar és az ukrán nép között, a magyarországi ukrán nemzetiség és a többségi társadalom között."
A totális orosz agresszió 2022-es kezdetén Magyarországon hatalmas volt a szolidaritás az ukrán menekültekkel szemben. Az iskolák ukrán nyelvű oktatást biztosítottak, a Keleti pályaudvar és a befogadóhelyek pedig megteltek önkéntesekkel. Az utóbbi időben változott-e a magyarok attitűdje? És változott-e az intézmények hozzáállása?
,,Egyetlen pontosítás: 2022-ben a magyar iskolák nem biztosítottak ukrán nyelvű oktatást, hanem jó szívvel befogadták az ukrán menekült gyerekeket és jó esetben vettek fel kétnyelvű tanárokat, mint például a Julianna Református iskola is, ahova közel 80 gyerek jár már. Hivatalosan, a teljes körű orosz agressziót követően ukrán nyelvű oktatás Budapesten és Nyíregyházán indult kiegészítő jelleggel, a Leszja Ukrajinka Iskolában, illetve a Migration Aid és ukrán nemzetiségi szervezetek munkájának köszönhetően. Az első hivatalos ukrán nyelven is oktató, kéttannyelvű iskola pedig 2024-ben kezdte meg a munkáját. Viszont tény és való, hogy nagyon sok iskola úgy fogadott be ukrán menekült gyerekeket és fogad be most is, hogy nincs náluk ukrán nyelvű oktatás, a gyerekek mégis jól érzik ott magukat és szívesen maradnak ezekben az iskolákban, mert jó szívvel fogadták őket és segítik őket a beilleszkedésben.
És igen, valóban a magyar emberek 2022-2023-ban bebizonyították, hogy igaz az a mondás: bajban ismerszik meg az ember. És nem győzök köszönetet mondani azért a sok jóért, amit az ukrán menekültek kaptak a magyaroktól ebben az időszakban.
Mostanra alábbhagyott a menekülthullám, és azok, akik 2022-2023-ban érkeztek, és itt akartak maradni, igyekeztek időközben munkát, lakóhelyet találni, és eltartani magukat, hogy ne szoruljanak rá mások segítségére. Szeretnének beilleszkedni és békében élni Magyarországon amíg az orosz agresszió tart. Sőt sokan vannak, akik itt képzelik el hosszú távon is az életüket. Pont azért, mert jó tapasztalataik vannak.
Én biztos vagyok benne, hogy ha megint megindulna egy menekülthullám Ukrajnából az orosz agresszió miatt, akkor a magyarok ugyanúgy segítenének. Én azt tapasztaltam, hogy mostanában nem a menekültek, inkább Ukrajna irányába nőtt a támogatási hajlandóság. Csak egy példát mondok: idén január-februárban indítottam egy gyűjtést az áram és fűtés nélkül maradt ukránoknak, amelyre rövid időn belül több mint 1 millió forint gyűlt össze. Ezt el is juttattuk az orosz agressziótól szenvedő ukrán családoknak.
A magyar emberek véleményem szerint szolidárisak és látják, hogy milyen pusztítást végez Ukrajnában az orosz agresszió, mit kell átélniük az ukránoknak nap mint nap.
Ez nagyon káros folyamatokat indíthat el a hétköznapi emberek szintjén, és ezért ezzel kapcsolatban fel is szólaltam február végén a parlamentben. Nem azt mondom, hogy nagy változás történt, de azért én látom egy-egy politikusi megszólalásban a változást."
Az elmúlt hónapok ukránellenes kampánya miatt a hazánkban élő ukránok nem érzik fenyegetve magukat?
,,A fenyegetés elég erős kifejezés, és határozottan állíthatom, hogy nem érzik fenyegetve magukat se a Magyarországon élő ukrán menekültek, se pedig az őshonos nemzetiséghez tartozók.
De fenyegetve nem érzi magát senki. Ráadásul Magyarországon európai viszonylatban is széleskörű jogai vannak a nemzetiségeknek, amelyekkel szabadon élhetnek. De azért bízom benne, hogy ha egyszer végre-valahára lekerülnek ezek a plakátok, mert véget ér a választási kampány, akkor nem jönnek újak helyettük, mert én nem gondolom, hogy ez a jó és helyes irány két szomszédos ország politikusai között. Párbeszéd kellene a tárgyalóasztaloknál és nem fékevesztett, beszólogatós üzengetés a közösségi média platformokon, illetve a médiának adott nyilatkozatokban."
Esetleg érte valamilyen támadás az ukrán kisebbséget?
,,A magyarországi ukrán kisebbséget nem, és fizikai támadásról nem tudok a menekültek esetében sem. A negatív irányú politikai üzeneteket persze látjuk és nem is esik jól. Mivel Ukrajnában élnek szeretteink, rokonaink, érthető, hogy kifejezetten fájdalmas ezeket látni. A menekülteknek pedig még inkább szívbemarkoló érzés napi szinten ezzel szembesülni, mégiscsak az ő elnökükkel van teleplakátolva Magyarország.
De azért legyünk objektívak. Ukrán politikusok szájából is hallottunk már az elmúlt egy évben hajmeresztő és felháborító nyilatkozatokat. Tehát azért nem állítanám a magyar-ukrán viszonyban, hogy minden fekete vagy fehér.
Persze nem elhanyagolható tény, hogy az ukrán politikusoknak sokkal nehezebb a helyzetük, hiszen 4 éve folyamatosan az orosz agresszor támadása alatt áll az országuk, és ők maguk is. Éjszaka ők is levonulnak az óvóhelyre, ha jönnek az orosz drónok, rakéták, féltik a gyermeküket, szüleiket. Aztán mikor eljön a reggel, és elvonultak az orosz drónok, és nem érte támadás az ő házukat, akkor felveszik az öltönyt, kosztümöt, és mennek, dolgoznak az országukért és népükért. Ezt azért szerintem illene figyelembe vennie sokszor a magyar politikusoknak is, mielőtt megszólalnak, bármennyire is fel vannak háborodva valamin.
A közösségi médiában ennél már jóval durvább, amit kapunk mi, ukrán nemzetiséghez tartozók. Ezért gondolom azt, hogy itt kellene megállnia mindenkinek, aki eddig nem gondolt bele, hogy milyen károkat okozhat a szavaival egyes emberekben."
Miközben a kormány nyíltan bírálja a Zelenszkij-vezetést, hogyan viszonyul a valóságban a már évek óta Magyarországon élő ukránokhoz?
**_,,**Egyelőre csak a tömegkommunikációban tapasztalom az Ukrajna és az ukránok elleni negatív irányú politikai retorikát. A jelenlegi kormánynak az erős nemzetpolitikáján kívül nagyon erős a nemzetiségtámogató politikája is, mondhatni példaértékű. Nézzük csak meg, hogy pont, mikor a legrosszabb a viszony a két ország politikai vezetése között, abban az időszakban nyílik 2 ukrán nemzetiségi, és egy ukrán-magyar kéttannyelvű iskola. Sőt, továbbmegyek. Ha nem segít az utolsó pillanatban a magyar kormány a kérésemre, akkor a Tarasz Sevcsenko Ukrán Nemzetiségi Kétnyelvű Iskola nem tud elindulni._
De az is egy érdekes helyzet, hogy 2025-ben az összes európai ország közül a legtöbb ukrajnai ukrán gyermek Magyarországon táborozhatott ingyen, hogy kiszakadhassanak az orosz agresszió nyomásából egy kis időre. Ez elsősorban a magyar kormány támogatásával, illetve minisztériumok, rendvédelmi szervek, önkormányzatok és magáncégek finanszírozásában valósulhatott meg.
Szóval azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a Magyarországon élő ukrán nemzetiséget semmilyen hátrány nem éri azért, mert Ukrajnával most éppen fagypont alatti a kapcsolat. Sőt, azt gondolom, hogy mind a magyar, mind az ukrán kormányzat összekötő hídként, kapcsolatépítési lehetőségként tekint ránk, ami nagyon jó érzés, és meg is teszünk mindent azért, hogy ahol lehet, építsük a kapcsolatokat."
Nehezebb most gyökeret verni Magyarországon egy ukrán menekült számára, mint mondjuk 4 évvel ezelőtt?
,,Azok a menekültek, akikkel van kapcsolatom, és elég sokan vannak ilyenek, mind találtak munkát, és jól érzik itt magukat, ezért is maradnak itt. A magyar munkaerőpiacnak is jól jön, hogy dolgos és szorgalmas ukránok dolgoznak náluk."
Vannak-e olyanok, akik azért költöztek inkább egy másik uniós országba, mert nem akartak ebben a miliőben élni és veszélyben érezték magukat?
,,Igen, voltak ilyenek az én ismeretségi körömben is, akik úgy érezték, hogy ez a miliő hozzájuk nem passzol, és tovább mentek nyugatabbra vagy akár a tengerentúlra. De veszélyben nem érezték magukat tudtommal, csupán a nyelvtudás hiánya és a mentalitásbeli különbség miatt mentek tovább."
A magyar kormány rendszeresen blokkolja a pénzügyi segélyeket és Ukrajna EU-csatlakozását, mit gondolnak erről a hazánkban élő ukránok?
,,Ukrajna védekezik a féktelen orosz agresszióval szemben immáron közel 1500 napja. 1500 nap, az nagyon-nagyon hosszú idő. 1500 nap, amikor élhetnének békében is az ukránok, de nem tehetik, mert jönnek Oroszország felől a gyilkos rakéták, drónok. Naponta halnak meg ukrán emberek az orosz agresszió miatt. Nem csak katonák, hanem ártatlan civilek, felnőttek és gyerekek is. Minden egyes nap, ameddig tartanak az orosz támadások, és minden egyes nap, amikor valami miatt nem érkezik meg a segély Ukrajnába, akkor ártatlan emberek halnak meg. Ez szomorúsággal és a tehetetlenséggel tölt el minket. Mert nekünk az ukránok a rokonaink, testvéreink, barátaink, ismerőseink és azok ismerősei.
És naponta nem egy gyászjelentést látunk a közösségi média hírfolyamunkban az ismerőseink oldalán. Sőt, sok magyarországi ukrán nemzetiségi család rokona, ismerőse, barátja harcol az orosz agresszió ellen a fronton. Nekünk az ukrajnai ukránok számára nyújtott segély kérdése nem egy cella az Excel-ben vagy egy hír a sok közül_. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy meg tudják védeni magukat a szeretteink."_