Kritikus méreteket ölt az élelmiszerhiány a kommunista diktatúrában.
HIRDETÉSÉszak-Koreában olyan krónikus méreteket öltött az élelmiszerhiány, hogy szakértők szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő hetekben sokan meghalnak az éhínség miatt.
Egyes szakértők szerint az ország a legsúlyosabb helyzetbe került az 1990-es évekbeli, "Fáradságos menetelés" néven ismert éhínség óta. Az több százezer ember halálát okozta, ami a becslések szerint az akkor 20 milliós lakosság 3-5%-át jelentette.
Lucas Rengifo-Keller, a Peterson Institute for International Economics kutatóintézet elemzője szerint a kereskedelmi adatok, a műholdfelvételek, valamint az ENSZ és a dél-koreai hatóságok értékelései mind arra utalnak, hogy az élelmiszerkészlet "a minimális emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiség alá süllyedt".
Rengifo-Keller szerint még ha az élelmiszert egyenlően osztanák is szét - ami Észak-Koreában, ahol az elit és a hadsereg élvez elsőbbséget -, szinte elképzelhetetlen, akkor is lennének éhséggel összefüggő halálesetek.
Dél-koreai tisztviselők egyetértenek ezzel az értékeléssel, és Szöul nemrégiben bejelentette, hogy Észak-Korea egyes területein éhhalálesetek fordulnak elő. Bár az ország elszigeteltsége megnehezíti, hogy bizonyítsák ezt, kevés szakértő kételkedik az értékelésben.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint már a Covid-járvány előtt is az észak-koreai lakosság közel fele alultáplált volt. A zárt határok és az elszigeteltség három éve csak rontott a helyzeten.
A helyzet kétségbeejtő voltát jelzi, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető a héten négynapos pártvezetői ülést tartott, amelyen az ország mezőgazdasági ágazatának átalakításáról tárgyaltak. A mezőgazdaság és az állami gazdasági tervek alapvető átalakítására szólított fel, valamint a mezőgazdaság állami ellenőrzésének megerősítésére.
A világjárvány idején Phenjan fokozta elszigetelődési törekvéseit, második kerítést húzott fel a Kínával közös határ 300 kilométeres szakaszán, és szűkítette azt a kevés határmenti kereskedelmet, amelyhez hozzáférhetett. Az elmúlt évben pedig rengeteg pénzt fordított arra, hogy rekordszámú rakétakísérletet hajtson végre.
"Tűzparancsot adtak ki a határon 2020 augusztusától, utazási és kereskedelmi blokádot vezettek be, amely magában foglalta azt a nagyon korlátozott hivatalos kereskedelmet is, amely korábban létezett" - mondta a CNN-nek Lina Yoon, a Human Rights Watch vezető kutatója.
2022-ben Kína hivatalosan csaknem 56 millió kilogramm lisztet és több mint 53 ezer tonna gabonafélét exportált Észak-Koreába a kínai vámhatóság adatai szerint. Phenjan szigorítása azonban megfojtotta a nem hivatalos kereskedelmet, amely - mint Yoon rámutat - "az Észak-Koreán belüli piacok egyik fő éltetője, ahol az egyszerű észak-koreaiak termékeket vásárolnak".
A határok lezárása óta már alig fordulnak elő olyan esetek, amikor az emberek kínai termékeket csempésznek az országba úgy, hogy megvesztegetnek egy határőrt, hogy nézzen másfelé.
Szakértők szerint a probléma gyökere az évek óta tartó rossz gazdasági irányítás, és Kim erőfeszítései az állami ellenőrzés további fokozására csak rontanak a helyzeten. Ráadásul a szomszédjától érkező segélyfelajánlásokat is folyamatosan visszautasítja.
"Az észak-koreai határokat meg kell nyitni, újra kell indítaniuk a kereskedelmet, hogy javuljon a mezőgazdaság, élelemre van szükségük. De jelenleg az elszigetelést és az elnyomást helyezik előtérbe" - mondta Lina Yoon.
De ahogy Lucas Rengifo-Keller rámutatott, Kimnek nem áll érdekében, hogy a múlt nem hivatalos kereskedelme újra megjelenjen a dinasztikusan kormányzott országban. "A rezsim nem akar egy virágzó vállalkozói osztályt, amely veszélyeztetheti a hatalmát".