NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gesztus Netanjahunak? Magyarország Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét

A jeruzsálemi óváros, háttérben a Szikla-mecsettel
A jeruzsálemi óváros, háttérben a Szikla-mecsettel Szerzői jogok AP Photo/Mahmoud Illean
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Amerika után több állam is megtette ezt a lépést, az EU azonban érvényes békeszerződés hiányában nem fogadja el Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

HIRDETÉS

Magyarország a jövő hónapban Tel Avivból Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét - értesült a The Times of Israel, amely szerint a lépés Orbán Viktor "különleges gesztusa" izraeli kollégájának, Benjamin Netanjahunak.

A két fél az elmúlt napokban jutott megállapodásra az ügyben, a részleteket Eli Cohen izraeli és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter intenzív tárgyalások során dolgozta ki - írja a lap magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőkre hivatkozva.

A lépéssel Magyarország lesz az első európai uniós tagállam, amely nagykövetséget nyit Jeruzsálemben. Az EU az Izrael és a palesztinok közötti békemegállapodás hiányában máig nem ismeri el Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként.

Az Euronews kérdésére a Bizottság szóvivője elmondta: a magyar lépésről nem értesítették hivatalosan a Bizottságot vagy a külügyi főképviselőt, csak sajtóhíreket láttak erről. Az EU továbbra is az ENSZ 1980-as határozatát követi ebben a kérdésben (amely felszólítja a tagállamokat, hogy ne Jeruzsálemben legyenek a követségeik), és a kétállami megoldás mellett áll ki.

Magas rangú izraeli külügyminisztériumi források megerősítették a The Times of Israelnek a magyar nagykövetség tervezett áthelyezését.

A lépést azzal hozták összefüggésbe, hogy Orbán segíteni akar Netanjahunak, diplomáciai sikert biztosítva a miniszterelnöknek, akit hetek óta hazájában és külföldön is élesen támadnak az  igazságszolgáltatási rendszer átalakítására - sokak szerint: a független bíróságok politikai kontroll alá helyezésére - vonatkozó tervei miatt.

2018-ban a világon elsőként Donald Trump akkori elnök helyezte át az amerikai nagykövetséget Izrael fővárosába (amelyet utána több állam is követett), mint mondta, " Izrael szuverén nemzet, amelynek, mint minden más szuverén nemzetnek, joga van meghatároznia saját fővárosát."

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a lépést támogatva kifejezte reményét, hogy a magyar kormány is fontolóra veszi a nagykövetség áthelyezését. "Nekünk az a véleményünk, hogy ha Izrael Jeruzsálemet tartja a saját fővárosának, akkor az mindenképpen jó, ha ezt mások is elismerik, és ez szinkronban van" – mondta 2018-ban az Euronewsnak Heisler András.

2019-es izraeli látogatása során Orbán Viktor ígéretet tett egy "diplomáciai státuszú" kereskedelmi iroda létrehozására Jeruzsálemben, amely néhány hónappal később meg is nyílt.

Néhány hete a magyar kormányfő politikai főtanácsadója, Orbán Balázs az Israel Hayom című lap kérdésére, hogy Magyarország lesz-e az első ország Európai Uniós ország, amely Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét, úgy válaszolt: "Ha Izraelből kérést kapunk az ügyben, megfontoljuk."

Budapest az elmúlt években Jeruzsálem leghűségesebb támogatója volt az Európai Unióban, és többször megakadályozta az izraeli politikát bíráló nyilatkozatok kiadását - emlékeztet a The Times of Israel. 2020-ban például Magyarország a kevés országok egyike volt, amely nyilvánosan nem emelte fel szavát Izrael azon - azóta meghiúsult - terve ellen, hogy egyoldalúan annektálja Ciszjordánia egy részét.

Jeruzsálem keleti részét és az Óvárost 1948-tól 1967-ig Jordánia tartotta megszállás alatt, a város keleti részéből elüldözték a zsidókat, imádkozni sem engedték őket a Siratófalnál, betonfalak és szögesdrótok zárták el a város egyik részét a másiktól. A hatnapos háború során Izrael visszafoglalta és újraegyesítette a várost, amelynek keleti része palesztin elképzelés szerint a majdani palesztin állam fővárosa lesz egyszer.

1980 júliusában a Kneszet elfogadta a Jeruzsálemről szóló alaptörvényt, újból rögzítve a fővárossal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A törvény megerősítette, hogy minden vallás szent helyeit meg kell védeni, biztosítani kell a szabad bejutást, és a kormány gondoskodik a város egészéről, lakosainak jólétéről.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Robbanás volt Újdelhiben az izraeli nagykövetségnél

Trump: Izraelnek joga van Jeruzsálemhez

Megnyílt az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége