EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ukrajna bár kimerült, nem tört meg - helyszíni riport

Ukrajna bár kimerült, nem tört meg - helyszíni riport
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Valérie GauriatEuronews
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Katonai gyártásra áttért női ruhakészítő, fegyverkezelést tanuló tinédzserek - a társadalom minden rétege kiveszi a részét a harcokból.

HIRDETÉS

Az Euronews riportere, Valérie Gauriat visszatért Ukrajnába, egy évvel az orosz invázió kezdete után. Annak ellenére, hogy kimondhatatlan traumát élnek át, az ukránok azt mondták neki, hogy egyesültek a győzelem reményében.

Irpiny volt az egyik legsúlyosabban érintett város az orosz offenzíva során az észak-kijevi régióban. De az élet újraindult azóta. Irpiny egyik legnagyobb iskolájába a tanulók újra bejárnak, miután a helyszínt tavaly lebombázták, majd felújították.

A tinédzsereket megtanítják az automata fegyverek kezelésére. „Harkivban éltem” – mondja a 16 éves Timoffi Kuchinskyi. „Hallottam a robbanásokat. [...] Úgy érzed, hogy a halál lóg feletted. [...] Tehát amikor fegyverekkel gyakorlok, attól úgy érzem, nagyobb esélyem van az életre.”

Valérie következő állomása Gorenka, egy Kijev városától északra fekvő falu. Meglátogat egy céget, amely világhírű famodelljeiről. A munkálatok a helyszín részleges bombázása és javítása után folytatódtak.

„Büszkeséget ad, és világossá teszi, hogy törhetetlenek vagyunk [...] minden pusztítás ellenére.” – mondja Robert Mikolajev, a mérnöki részleg vezetője.

Az orosz offenzíva nyomai még mindig láthatóak a Kijevtől mintegy ötven kilométerre fekvő Borogyankában. Ez a régió legtöbbet bombázott városa, ahonnét ezrek költöztek el. Egyesek menedéket találtak a lengyel finanszírozású mobilotthonokban, amelyeket országszerte létesítettek.

„Ma van a születésnapom” – mondja Tamara Valerie-nek. „Egy évvel ezelőtt egy asztal körül ültünk, és szólt a zene. Megosztottunk emlékeket, vicces dolgokat. És most nem tudom, mire emlékezzek. [...] Csak a győzelmet várjuk.” – mondja könnyeivel küszködve. 

Valérie Harkiv mellé utazik, közelebb az orosz határhoz, ahol találkozik Natalya Poniatovska műhelyvezetővel.

Natalya korábban női ruhákat tervezett és alkotott, de most kollégáival katonai kellékeket gyártanak.

„Nem a győzelmet várjuk, hanem azon dolgozunk, hogy ez megtörténjen. Van egy hároméves unokám, és szeretném, ha egy szabad Ukrajnában nőne fel" - állítja. 

Valérie útja Saltivkában ér véget, Harkiv északi külvárosában, amelyet szintén letaglózott a háború. 

A 21 éves Oleksii Shestopalov üzenetet szeretne küldeni a nemzetközi közösségnek:

„Ha az európai közösség és a világ meghallgat, határozottabb fellépésre szólítom fel őket [...] Olyan pillanatban vagyunk, amikor most, határozott intézkedésekkel megállíthatnánk ezt a háborút. De szükségünk van a segítségetekre."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Európa nevezetességei Ukrajna színeiben az orosz invázió évfordulóján

Az észt nemzeti ünnepen is Ukrajna támogatása volt a téma

Az első naptól kezdve beleállt az EU az ukrajnai háborúba