Kína elvárja, hogy az Egyesült Államok változtassa meg Ukrajna-politikáját, és visszautasít minden kritikát, ami az orosz–kínai kapcsolatokat érinti. Előtte az amerikai külügyminiszter óva intette Pekinget az Oroszországnak nyújtandó katonai támogatástól.
HIRDETÉSKína felszólította Washingtont, hogy változtasson az Ukrajnához fűződő viszonyán, a feszültség szítása helyett a megbékélést segítse elő. A pekingi külügyminisztérium szóvivője emellett azt is közölte, hogy országa visszautasít minden kritikát, amely a kínai–orosz kapcsolatokra vonatkozik.
Eközben a kínai külügyminiszter moszkvai látogatásra és valószínűleg találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal, hogy megvitassa vele az ukrajnai békére vonatkozó pekingi elképzeléseket.
Kína arra készül, hogy felvázolja álláspontját az ukrajnai háború lehetséges "politikai rendezéséről", miközben Washington és Peking épp az Egyesült Államok felett lelőtt léggömbök miatt vitázik, és az Egyesült Államok állítása szerint Kína fegyvereket szállíthat Moszkvának.
Antony Blinken vasárnap tárgyalt Wang Yi kínai államtanácsossal a müncheni biztonságpolitikai konferencián – ahol egy ukrajnai béketervre tett utalást a kínai diplomata - és figyelmeztette Kínát, hogy ne adjon fegyvereket Oroszországnak és ne segítsen többé az oroszoknak kijátszani a szankciók hatásait.
Az amerikai külügyminiszter szerint ez a háború eszkalációját jelentené, ami nagyon súlyos következményekkel járna. Kína azonban cáfolta azokat a híreket, hogy Moszkva egyáltalán katonai felszerelést kért volna.
Oroszország ukrajnai inváziója a második világháború óta az egyik leghalálosabb európai konfliktust váltotta ki, és az 1962-es kubai rakétaválság óta a legnagyobb összecsapást Moszkva és a Nyugat között – írja a Reuters.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette a kínai csúcsdiplomata, Vang Ji tervezett moszkvai látogatását, de nem közölte az utazás pontos időpontját.
"Nem zárjuk ki Vang úr és Putyin elnök találkozóját" - mondta Peszkov újságíróknak. "A napirend világos és nagyon átfogó, így sok megbeszélni való van".
Putyin és Hszi
Hszi Csin-ping kínai elnök nem szigetelődött el Putyintól, ellenállt az Oroszország elszigetelésére irányuló nyugati nyomásnak. A kínai-orosz kereskedelem az ukrajnai invázió óta ugrásszerűen megnőtt, és Oroszország nagyobb mennyiségű olajat adott el az ázsiai hatalmaknak, köztük Kínának.
Wang a múlt héten azt mondta, hogy Peking elő fogja terjeszteni "Kína álláspontját az ukrajnai válság politikai rendezéséről". Azt mondta, Peking továbbra is a béke és a biztonság oldalán áll.
Az Egyesült Államok Kínát és Oroszországot tekinti a világ biztonságára leselkedő két legnagyobb nemzetállami fenyegetésnek. Washington Kínát a legkeményebb hosszú távú "stratégiai versenytársnak", Oroszországot pedig "akut fenyegetésnek" tekinti.
Putyin és Hszi osztozik egy széles körű világnézetben, amely a Nyugatot dekadensnek és hanyatlóban lévőnek látja, ahogyan Kína is kihívást jelent az amerikai fölényre a technológiától a kémkedésen át a katonai hatalomig mindenben.
Kína tartózkodott attól, hogy elítélje Moszkva Ukrajna elleni hadműveletét, vagy "inváziónak" nevezze azt, összhangban a Kremllel, amely a háborút "különleges katonai műveletnek" nevezi, amelynek célja Oroszország saját biztonságának védelme.
Washington aggódik amiatt, hogy Peking fegyverek szállítását fontolgatja Moszkvának.
Az amerikai alelnök, Kamala Harris is arról beszélt Münchenben, hogy Kína támogatja Oroszországot.
Kína cáfol
"Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy követeléseket támasszon Kínával szemben" - mondta Vang Wen-bin külügyminisztériumi szóvivő szokásos hétfői tájékoztatóján, amikor Blinken megjegyzéseiről kérdezték.
“A két ország stratégiai partnerként működik együtt. Együttműködésünk egyik alapját pedig 'harmadik felek meg nem célzása' adja – ez a passzus pedig hivatalosan kizárná, hogy Kína fegyverekkel segítse az oroszok Ukrajna elleni hadműveletét” - mondta Wang Wenbin.
Amikor Putyin és Hszi személyesen találkozott egymással, közvetlenül az ukrajnai konfliktus kezdete előtt, a két vezető "határok nélküli" partnerséget pecsételt meg Kína és Oroszország között, ami aggodalmat váltott ki a Nyugaton.
HIRDETÉS"Soha nem fogjuk elfogadni, hogy az Egyesült Államok ujjal mutogasson a kínai-orosz kapcsolatokra, vagy akár kényszerítsen minket" - mondta Wang Wenbin a pekingi tájékoztatón.
Az éves müncheni biztonsági konferencián Wang Yi azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "hisztérikus" magatartásával megsérti a nemzetközi normákat.
Wang megismételte a párbeszédre való felhívást, és azt javasolta az európai országoknak, hogy "higgadtan gondolkodjanak" a háború befejezésének módjáról.
Wang azt is mondta, hogy "vannak olyan erők, amelyek látszólag nem akarják, hogy a tárgyalások sikerrel járjanak, vagy hogy a háború hamarosan véget érjen" - anélkül, hogy pontosította volna, kikre gondol.