A védelmi szövetséget hét évtizeden át tizenhárom nyugat-európai férfi vezette. Eljött az ideje, hogy egy nő és/vagy egy kelet-európai kerüljön a NATO élére – mondják Brüsszelben.
HIRDETÉSSokkal több sejtésünk lehet arról, hogy ki nem lesz NATO-főtitkár annál, mint arról, hogy ki örökli majd az októberben véglegesen távozó Jens Stoltenberg posztját. Szinte bizonyos, hogy nem lesz amerikai, mert a hagyományokkal összhangban amerikai tábornok a védelmi szövetség európai parancsnoka, és az sem valószínű, hogy francia vagy német lesz – bár Ursula von der Leyen neve felmerült. Az viszont egészen bizonyos, hogy Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek komoly beleszólása lesz a főtitkár kiválasztásába. Az eddig megnevezett jelöltek között alig van férfi, annál több a nő. Egyes elemzők szerint itt az ideje, hogy egy nő és/vagy egy kelet-európai kerüljön a NATO élére.
„A főtitkár megbízatása idén októberben lejár, és nem áll szándékában újra meghosszabbítani” – közölte a NATO szóvivője nem sokkal azután, hogy Jens Stoltenberg február derekán visszatért Washingtonból.
„A mandátumát háromszor hosszabbították meg, és összesen közel kilenc évig töltötte be ezt a tisztséget” – emlékeztetett Oana Lungescu, aki szerint Stoltenberg ezúttal semmilyen körülmények között nem fogja elvállalni tisztségének újabb megtoldását.
Már egy éve arra készült, hogy végleg szakít NATO-főtitkári megbízatásával, és hazatér Norvégiába, ahol átveszi a központi bank kormányzói tisztségét, majd a kamatlábak meghatározásával és az energiában gazdag ország tetemes vagyonának kezelésével foglalkozik. Ő a „legjobb” ember erre a feladatra – mondta a norvég pénzügyminiszter már tavaly február elején.
Néhány héttel később azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát. Stoltenberg felkérték, hogy ne hagyja ott állását, és maradjon a Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziós háborújára adott összehangolt európai válasz arca.
A határidő ősszel lejár. Hogy ki követheti az orosz-ukrán háború idején különösen felelősségteljes poszton, arról már jóval korábban megindultak a találgatások. A harminc tagú szövetségben megannyi név kering.
Köztük több nőé. Tizenhárom férfi főtitkár után itt az ideje, hogy nő kerüljön az észak-atlanti védelmi szövetség élére – vélik nem kevesen.
Az európai katonai parancsnok amerikai, így a főtitkár nem az
„Ez a legkevésbé átlátható választás az összes közül” – idézett egy, a főtitkár megválasztására utaló európai diplomatát a Foreign Policy. A kiválasztás ugyanis „a befolyásos nemzetek közötti konzultáció révén történik”. A NATO döntései konszenzuson alapulnak, a négy legnagyobb gazdaság: az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság azonban túlzott befolyást gyakorol még akkor is, ha nem mindig követelik maguknak az áhított pozíciót.
Stoltenberget például köztudottan Angela Merkel volt német kancellár jelölte a NATO élére 2014-ben, ami után a volt norvég miniszterelnök elnyerte a többi szövetséges támogatását.
Az Egyesült Államok általában kimarad a NATO politikai vezetéséért folytatott versenyből, mivel a szövetség egyik legmagasabb katonai posztját, Európa legfőbb parancsnokaként hagyományosan amerikai tábornok tölti be. A végső döntésben azonban Washington véleményének súlya van.
Németország és Franciaország vélhetően nem indít saját jelöltet, mert diplomáciai úton próbálták megoldani az ukrajnai konfliktust, és vezetői nem sokkal a háború kitörése előtt találkoztak Putyinnal. Nem hiszi, hogy Németország ragaszkodna a tisztséghez, mivel Ukrajnával kapcsolatos álláspontja „már így is ellentmondásos” – véli Ian Lesser, a German Marshall Fund alelnöke.
Jelölttel jelentkezhet az Egyesült Királyság, amely a brexit utáni Európában is hatalmat kíván gyakorolni; a skandinávok, akik általában mindenkivel jóban vannak, továbbá Olaszország és a kelet-európai országok, amelyek ismét emlékeztették szövetségeseiket földrajzi szerepükre.
Egy balti ország pályázójának megválasztása egyértelmű jelzést küldene Putyinnak, hogy a NATO teljes erejével felsorakozik a régió mögött, ha orosz rakétákkal célozná a térséget. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy héjaként békét kössenek vele a háború lecsengése után.
NATO-megfigyelők szerint a földrajzi távolság diplomáciai előnyt jelenthet, ezért a háborútól távoli Kanadát sem zárják ki a potenciális jelölők sorából. Mások szerint az új főtitkárnak az Európai Unióból kellene érkeznie, elvégre 21 taggal képviselteti magát a harminctagú NATO-ban. A Földközi-tenger partján fekvő Olaszországot – határmenti államként – különösen legitim kandidátusnak tartják.
A férfi jelöltek
A leggyakrabban emlegetett nevek között szerepel azonban a holland miniszterelnök, Mark Rutte, aki nemrégiben belengette, hogy hamarosan talán végleg távozni kíván a politikából.
A NATO-főtitkárok hagyományosan kormány- vagy államfők, de ez nem általánosítható szabály. Sokak szerint egy miniszterelnök-helyettes vagy külügyminiszter is elfogadható a posztra.
Ennek ellenére Ben Wallace brit védelmi miniszter is szóba került, aki az összes jelölt közül egyedüliként szolgált hivatásos katonaként. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémia kadétképzése után – itt végzett Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is – Wallace-t 1991 júniusában rövid időre a Skót Gárdába vezényelték, ezt követően Németországban, Cipruson, Belize-ben és Észak-Írországban szolgált. Wallace Diana walesi hercegnő halálának éjszakáján is szolgálatban volt, így tagja annak a csapatnak, amelyet Párizsba küldtek, hogy hazahozza a hercegnő földi maradványait. Századosként került tartalékos állományba, miközben Royal Company of Archers tagja maradt. A díszegység az uralkodó testőrségeként szolgál Skóciában. Ebben a minőségében Wallace is virrasztott Erzsébet királynő koporsójánál, amikor 2022. szeptember 15-én felravatalozták a Westminster Hallban.
A Boris Johnson-kormány óta védelmi miniszteri tisztséget betöltő Ben Wallace-t széles körben dicsértek az ukrajnai orosz invázióra adott brit válaszlépésekért.
HIRDETÉS„Szép munka lenne” – ismerte el már tavaly, miután azt kérdezték: érdekelné-e Stoltenberg helyének betöltése, ugyanakkor hozzátette, hogy „kedveli” a védelmi miniszteri szerepét.
A feltételezések szerint Emmanuel Macron francia elnök megvétózhatná a brit jelöltet a főtitkári posztra.
Londonnak nehéz lehet meggyőznie az európaiakat, akik közül sokan úgy érzik, hogy az Európai Unióból való kilépéssel a szigetország cserbenhagyta őket. Mások, kivált az Oroszország szomszédságában lévő NATO-tagok, hatalmas előnynek tartják az Egyesült Királyság katonai erejét. „Nagy-Britanniának nagyon erős hadserege van, ezért szeretjük őket. Csak elszomorító, hogy kiléptek az EU-ból” – fogalmazott egy közép-európai ország diplomatája.
A jelöltek egyike Mario Draghi olasz közgazdász, bankár és volt miniszterelnök. A diplomaták szerint a képzettség sokkal fontosabb a hovatartozásnál, a vezetési, irányítási és kommunikációs készségek pedig kimondottan előnyösek.
A megfelelő kanditátus kiválasztásában az is szerepet játszik, hogy hazája teljesíti-e a NATO azon célkitűzését, hogy a GDP két százalékát a védelemre költse. Ennek a feltételnek például tökéletesen megfelel Románia, amelynek államfője, Klaus Iohannis szintén jelölt a főtitkári posztra. Elemzők szerint kinevezését Budapest gáncsolhatná.
HIRDETÉSA hölgyjelöltek
Sokkal többen vannak.
Chrystia Freeland, Kanada miniszterelnök-helyettese a Foreign Policy forrásai szerint Washington támogatását élvezi. A volt kanadai külügyminisztert a New York Times is méltatta, amely felidézte, hogy az 54 éves hölgy korábban újságíró volt, nem utolsó sorban a New York Times riporterének a felesége. Előnyei „jelentősek”: beszél angolul, franciául, olaszul, ukránul és oroszul; bonyolult minisztériumokat vezetett; kiválóan szerepel a sajtótájékoztatókon és más nyilvános megjelenéseken – ráadásul ő lenne az első nő és az első kanadai, aki a NATO élén.
Freeland Kanadába bevándorolt ukránok unokája. Szinte jelképes szülővárosának neve: Peace River, a béke folyója. A Krím elcsatolása után, 2015-ben közzétett egy dolgozatot Az én Ukrajnám címmel, amelyben utalt arra, hogy anyai nagyszülei „politikai száműzöttként tekintettek magukra, akiknek az volt a feladata, hogy életben tartsák a független Ukrajna eszméjét”. A kanadai sajtó ezzel szemben szóvá tette, hogy nagyapja az ukrán nacionalista mozgalommal állt kapcsolatban, és a Krakivs’ki Visti, a Hírek Krakkóból című lapot szerkesztette, amelyet – erősen antiszemita jellege miatt – a náci propaganda szócsövének neveztek. Az összefüggés a Kreml malmára hajthatja a vizet, amely azt állította, hogy megpróbálja „nácimentesíteni” Ukrajnát. „Orosz részről történtek erőfeszítések a nyugati demokráciák destabilizálására, ezért nem kellene meglepődni azon, ha ezzel Kanada ellen is próbálkoznának” – reagált Freeland, amikor nagyapjának a nácikkal való kapcsolatáról kérdezték. A kanadai miniszterelnök azonban pártfogásába vette, és kiutasított négy orosz diplomatát, mert megpróbálták lejáratni helyettesét. Justin Trudeau a diplomatákat „orosz propagandistáknak” nevezte, akik „rágalmazó történeteket osztottak meg róla”.
Freeland jó választás lenne a megfigyelők szerint, ugyanakkor a tény, hogy Kanada nem Európában van, súrlódások forrása lehet egy olyan időszakban, amikor a kohézióra van szükség.
A kanadai jelölt másik hátránya, hogy Ottawa éves GDP-jének két százalékát nem költi védelemre. Észtországgal ellentétben.
HIRDETÉSAz észt kormányfő ezért méltó kihívója Freelandnek, hisz Tallinn eleget tesz a védelmi finanszírozás követelményének. Kaja Kallas azonban határozottan Putyin-ellenesnek számít, és még a vele folytatott tárgyalásokat is ellenzi.
„Kallas szókimondó vezető, ami kellemetlen érzéseket válthat ki a nyugat-európai nemzetekben. Mi történik például akkor, ha Macron francia elnök Putyinnal tárgyalna, Kallas pedig elutasítaná?” – tette fel a kérdést egy euróatlanti tanulmányok központjának igazgatója. „Kallasnak meg kellene győznie őket, hogy tisztában van a tágabb biztonsági környezettel” – magyarázta Max Bergmann.
Egy másik észt jelölt, a korábbi államfő, Kersti Kaljulaid neve is felmerült a találgatások során – sőt, már Stoltenberg mandátumának meghosszabbítása előtt. Egyelőre nem tudni, pályázna-e.
Freelandet és Kallast engesztelhetetlenül Putyin-ellenesnek tartják. Ezzel szemben a volt horvát államfőt, Kolinda Grabar-Kitarovićot túl szívélyes kapcsolata miatt utasíthatják el. A 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság például egy névre szóló mezzel lepte meg az orosz elnököt.
Grabar-Kitarović 2015 és 2020 között volt Horvátország első női elnöke, behozhatatlan szakmai előnye azonban, hogy 2011 és 2014 között a NATO főhadiszállásán dolgozott a közdiplomáciáért felelős főtitkárhelyettesként. Ellenlábasai felróják, hogy jobbközép konzervatívként építette politikai karrierjét, majd az elnöki kampányban erőteljesen jobbra fordult.
HIRDETÉSMindenesetre lenyűgöző önéletrajzzal büszkélkedhet a potenciális NATO-vezetők közül, mivel Horvátország Európa-ügyi- és külügyminisztere is volt. Nagy szerepe volt az ország sikeres EU- és NATO-tagsági pályázatában. Ráadásul 2008 és 2011 között Horvátországot az Egyesült Államokban képviselte nagyköveteként. Ez erős kapcsolatokat biztosít számára Washingtonban, amelynek döntő beleszólása van a NATO-döntésbe.
Az American University ösztöndíjasaként két éve Grabar-Kitarović a NATO jövőjéről tartott szemináriumot, amelyen hangsúlyozta, hogy főtitkárhelyettesi munkája során időt töltött Afganisztánban.
„Szerettem a NATO-nál végzett munkámat... az együttműködésen alapuló munkatapasztalatot és légkört” – mondta előadása elején. „A NATO nemcsak katonai, hanem politikai és értékszövetség is” – hangoztatta Grabar-Kitarović, aki leszögezte: „a NATO-ban közös a demokratikus identitás”.
Jelölését hátráltatja, hogy utódja, a jelenlegi horvát elnök ellenzi fegyvereket küldését Ukrajnába. Zoran Milanović arra hivatkozik, hogy a védelmi segély „meghosszabbítja a háborút”.
Jens Stoltenberg lehetséges utódai között tartják számon Zuzana Čaputovát, aki 2019 óta Szlovákia köztársasági elnöke. Potenciális jelölt Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, továbbá Federica Mogherini, az EU korábbi külügyi biztosa, olasz miniszter. Egy olasz azonban aggodalmakat kelthet a keleti nemzetek körében – vélik egyes elemzők.
HIRDETÉSA hölgyjelöltek egyike Sophie Wilmès volt belga külügyminiszter, aki egy ideig megbízott miniszterelnök is volt. Brüsszeli diplomaták nem tartják kizártnak, hogy Rutte mellett Hollandia védelmi miniszterét, Kajsa Ollongrent fogja ajánlani a megüresedő főtitkári tisztségre.
Németország védelmi minisztere volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke. Egyes találgatások szerint ő válthatja Stoltenberget.
Dalia Grybauskaitė volt litván elnököt a nyugati sajtó nevezte meg lehetséges NATO-vezetőként. Ő maga egy rendezvényen megjegyezte, hogy az Oroszországgal szembeni kemény álláspontja miatt nem vállalhatja a főtitkári posztot.
Egyelőre nincs konszenzus
Az európai egység és az Egyesült Államokkal való koordináció kiemelkedő fontosságú Putyin ambícióinak legyőzéséhez. Aggodalmat a politikai kohézió eróziója válthat ki – figyelmeztetnek a szakértők.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a védelmi szövetséget hét évtizeden át egy sor nyugat-európai férfi vezette. Itt az ideje, hogy egy nő és/vagy egy kelet-európai kerüljön a NATO élére.
HIRDETÉS– idézett a litván közszolgálati médium egy NATO-tisztségviselőt.
„Nincs konszenzus” – ismerte el egy magas rangú NATO-tisztviselő, aki szerint talán még a Fehér Ház sem foglalkozott sokat az utódlással.
Stoltenberg 2014. október 1-jén lépett hivatalba a NATO brüsszeli központjában. Több nemzetközi válság alatt felügyelte a nyugati szövetséget.
Az utolsó a NATO-állomány és az amerikai erők 2021 augusztusi kivonulása volt Afganisztánból, ami után a főváros, Kabul ellenőrzését átvették tálib erők, és újjáélesztették iszlamista rezsimjüket.
Jens Stoltenberg felügyelte a NATO válaszlépéseit Oroszország 2022. február 24-én indított ukrajnai inváziójára és a folyamatban lévő háborúra, amely negyvenes évek óta a legbrutálisabb európai földön.
HIRDETÉSMegbecsült főtitkárnak tartják annál is inkább, mert a NATO-t gyakran bíráló Donald Trump volt amerikai elnök alatt a híd szerepét töltötte be az európai szövetségesek és Washington között.