EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elemzők szerint kétségbeejtő helyzetben hagyja magára saját népét Aszad

A földrengés után az Idlib provinciában lévő al-Rahma kórházban ellátást kapó sérült és hozzátartozója február 6-án
A földrengés után az Idlib provinciában lévő al-Rahma kórházban ellátást kapó sérült és hozzátartozója február 6-án Szerzői jogok Ghaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Ghaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A földrengés által sújtott szíriaiak elhagyatva érzik magukat a nemzetközi közösség által, miközben a segítség érkezne, de annak eljutását a régióba saját kormányuk akadályozza meg szakértők szerint.

HIRDETÉS

Miközben folyamatosan érkeznek a segélyek a földrengés sújtotta Törökországba, és a fél világ küld anyagi és egyéb segítséget a katasztrófa sújtotta térségbe, a határ másik oldalán lévő szíriai területre szinte semmi sem érkezik. Ezt a területet az Aszad-rezsimmel szembenálló "lázadók" tartják ellenőrzésük alatt, és több oka is van annak, hogy a zsebkendőnyi területen összezsúfolódott 4,5 milliónyi ember, akik közül több mint 3 millióan belső menekültek, sem most, sem korábban nem kapnak a nekik is juttatott segélyekből. Cikkünkben ezeket a pontokat vesszük végig.

Szíria északnyugati területét alaposan megtépázta az elmúlt 12 év. Először a polgárháború, majd az ennek okaként az Aszad-rezsim ellen odamenekülő hárommillió belső menekült letelepedése, a részben emiatt is ott kitört éhínség, végül pedig a koronavírus-járvány - ennek csupán a fele is elég lett volna ahhoz, hogy a régió a Föld egyik legsúlyosabb humanitárius válságának helyszíne legyen.

Az itt élők már régóta úgy érzik, hogy róluk megfeledkezett a világ, a nemzetközi közösség cserbenhagyta őket.

Több mint négy és félmillió civil él itt, akkora területen, amely az ország területének alig 4 százalékát teszi ki. Közülük majdnem hárommillióan nem idevalósiak, az ország más részeiről érkező, belső menekültek, akik hevenyészett táborokban éltek mindenféle egészségügyi ellátás nélkül. Így most se kórház, se gyógyszer nincs a túlélők ápolásához. Az alapvető infrastruktúra legalább 65 százaléka leromlott vagy erősen megrongálódott állapotban van, és a lakosság 90 százalékának mindennapi élete a humantiárus segélyektől függ. A gigantikus méretű összefogást, ami az ő életben tartásukhoz szükséges, az ENSZ kordinálja.

Ghaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Otthontalanná vált emberek gyülekeznek egy stároban a földrengés után az idlibi Harem városábanGhaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

A sok már létező gond tetejébe érkezett a hétfői földrengés. Az itt dolgozó civilszervezetek a természeti katasztrófa első órái óta könyörögnek segítségért, eszközökért és csapatokért a kutatás és mentés megkönnyítése érdekében. De - csakúgy, mint az elmúlt 12 évben - egy lépéssel sem jutottak közelebb a céljukhoz, a segélyek ugyanis nem érkeznek meg hozzájuk. De vajon miért?

Egyetlenegy útvonal van, amelyen át eljuttathatnák a segítséget, de az a földrengés miatt megrongálódott

A segélyek pedig egyetlen útvonalon át érkeznek: Törökországból, egy erre kijelölt határátkelőn keresztül. Annak ellenére ugyanis, hogy Törökország és Szíria között több működő határátkelő is van, ezek közül csak egynek van engedélye az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy azon át ENSZ-segélyeket juttassanak a lázadók ellenőrzése alatt álló, idlíbi régióba. 

Korábban három ilyen határátkelő is volt, de az Aszad-rezsimet támogató Oroszország kettőt ezek közül bezáratott, élve vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az elmúlt években az oroszok többször is fenyegettek az utolsó határátkelő lezárásával is - annak ellenére is, hogy a segélyszervezetek jelezték: ez a lépés óriási humanitárius katasztrófához vezetne - , a damaszkuszi kormány pedig folyamatosan azt erősíti, hogy minden segélynek az ő ellenőrzésük alatt tartott fővároson át kell eljutnia úticéljáig.

Ráadásul jelenleg ez az egyetlenegy átkelő sem üzemel. Az ENSZ szerint bár maga a létesítmény sértetlenül megúszta a földrengést, az oda vezető utakat azonban vagy lezárták, vagy súlyosan sérültek. Ez a a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lázadók tartotta terület saját, soványka forrásaira van utalva a bajban, egy olyan kormány kényére-kegyére hagyva, amely legszívesebben eltörölné az ott élőket a föld színéről - írja elemzésében a CNN korábbi tudósítója, a régiót jól ismerő, évekig ott dolgozó, de jelenleg az Antlantic Council  elemzőintézet tagjaként dolgozó Arwa Damon.

Damaszkuszon át is jöhetne a segély - csak éppen nem jön

Elméletben a rezsim fővárosa, Damaszkusz szintén belépési pont lehetne a nemzetközi segélyek számára - a gyakorlatban ez azonban szinte egyáltalán nem így van, miután a humanitárius segélyekhez való hozzáférés az egyik legnagyobb geopolitikai ütőkártya bármely fél kezében.

Szíria ENSZ-nagykövete, Basszam al-Sabbag február hatodikán riportereknek úgy nyilatkozott, hogy minden, Szíriának felajánlott segítséget szívesen fogadnak - de azokat csak és kizárólag Damaszkuszon át lehet elküldeni, és majd ők elosztják - , belengetve ezzel annak a lehetőségét, hogy ha mégis más úton keresztül próbálják azokat eljuttatni oda, akkor vétózni fognak.

A német külügyminiszter, Annalena Baerbock arra szólította fel a nemzetközi nagyhatalmakat és a rezsimmel szövetséges Oroszországot, hogy gyakoroljanak nyomást a szíriai elnökre és az tegye lehetővé, hogy a segélyek az ország minden részébe eljussanak. Szakértők szerint a felhívás egyszerre tragikus és nevetnivaló, miután a nemzetközi közösségnek évek hosszú során át sem sikerült elérnie, hogy Aszad ne bombázza le saját, ott élő népét - tehát valószínűleg nem áll érdekében az, hogy etesse és melegen tartsa őket. 

A lázadók által ellenőrzött területen kívül azonban ott van még a kormányerők alá tartozó Aleppó, Latakia, Hama és a földközi-tengeri partszakasz, amelyek szintén súlyos károkat szenvedtek el, és sürgős segélyezésre szorulnak. Több százan veszítették életüket, miután sem a súlyosan sérült infrastruktúra, sem a mentőakciók indítására tett kísérletek nem jártak sikerrel - ám a kormány velük sem bánt kesztyűs kézzel. A két legnagyobb Szíriának adományozó donorállam, az Egyesült Államok és az európai országok központi szerepet játszanak majd abban, mekkora mozgástere lesz az ENSZ-nek. 

"A földrengés elvégezte, amit az Aszad-rezsim és az oroszok végig akartak vinni"

Charles Lister, a Middle East Institute korábbi munkatársa a Foreign Policy-ben megjelent írásában úgy véli, a 12 évnyi brutális konfliktus után, amely alatt a szíriai rezsim szinte minden létező fegyvert bevetett, hogy kiirtsa saját népét, a mostani földrengés által végzett pusztítás még így sem fogható semmihez, amivel korábban dolga volt az ott élőknek. Különösen így van ez a lázadók által ellenőrzött részen. A természeti katasztófa nem tudott volna ennél kiszolgáltatottabb és sérülékenyebb csoportot érinteni, mint az itt élőket.

Omar Albam/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
A hét éves Jana al-Abdo, akit egy ötvenórás mentőakció során húztak ki a romok alól és akit a lázadók által tartott Idlibben ápolnakOmar Albam/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

A helyszínen lévő Szíriai Civil Védelem, ismertebb nevükön a Fehérsisakosok, akik az elmúlt bő évtizedben már jártasságot szereztek a bombázás utáni mentésben, végzik most is a mentést és a kutatást - ám a természeti katasztrófa által okozott pusztítás még számukra is felfoghatatlanul nagy, és meghaladja képességeiket, illetve erőforrásaikat.

A Fehérsisakosok és a többi önkéntes mentőcsoportnak mindenre szüksége volna. Onnantól kezdve, hogy nem tudnak dízelt tankolni a munkagépekbe, melyek a mentést megkönnyíthetnék, egészen odáig, hogy az otthontalanná váló embereket megfelelő menedékhelyre küldhessék a hideg és a hó elől, a téli ruhákig bezárólag semmijük sincs. 

Ghaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Az első és eddigi egyetlen kamionos szállítmány, mely átjutott a határátkelőnGhaith Alsayed/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

A helyi szervezetek sietnek humanitárius segélyt nyújtani, azonban ez csupán csepp a tengerben - a fent említett átjáró lezárása óta ugyanis egyetlen hivatalos, nemzetközi segélycsapat sem tudott bejutni az érintett területre, egészen csütörtökig. Február 9-én ugyanis nagy nehezen megérkeztek az első kamionok alapvető élelmiszerekkel, sátrakkal és pokrócokkal megrakodva.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem tud lépést tartani az igényekkel a segítségnyújtás a földrengés után Törökországban és Szíriában

Mindenfelől érkezik a segítség a földrengés sújtotta térségbe

A szír elnök tudhatott a közelgő izraeli légicsapásról, de nem szólt róla Iránnak