Oroszország a foglyoknak nemhogy a tartózkodási helyét, de sok esetben még az állapotát sem hajlandó közölni a hozzátartozókkal.
HIRDETÉSAz Oroszország által megszállt ukrajnai területeken rengeteg ukrán civil tűnik el az oroszok által vezetett börtönökben anélkül, hogy bármivel meggyanúsítanák vagy megvádolnák őket. Oroszország tevékenysége jogászok szerint sérti a nemzetközi jogot, ugyanis a jogtalanul fogva tartott civileket haza kéne engedniük. Ukrajna emberi jogi ombudsmanja találkozott orosz kollégájával, és átadta neki azt a közel 20 ezer nevet tartalmazó listát, amelyen olyan ukrán civilek nevei szerepelnek, akik Kijev szerint orosz fogságban vannak. Moszkva együttműködést ígért.
Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-én kezdődött, Oroszország pedig szeptember közepén bekebelezett több ukrán régiót. Az elfoglalt területeken az annexió előtt is rengeteg ukrán civilt vettek őrizetbe, egyesek közel egy éve börtönben vannak. Négyük történetét meséljük el az AP riportja alapján.
Görcsrohamokkal mesterlövész – Vita története
2022 áprilisában egyenruhás férfiak vitték el kelet-ukrajnai házából a 45 éves, egy agyciszta miatt sűrűn rohamokat kapó Vita Hannyicsot – a nő azóta sem tért haza a családjához. „Anyám civil, beteg és sosem fogott fegyvert. Nem tudjuk, miért vették őrizetbe” – mondta Vita lánya, Alina Kapatsyna az AP-nek.
Vita egyike annak a számos ukrán polgárnak, akiket az orosz erők jogtalanul tartanak fogva. Az őrizetbe vett civilek közül az oroszok egyeseket hadifogolynak tituláltak, mások ellen viszont még vádat sem emeltek, és jogi eljárás híján tisztázatlan helyzetben vannak.
Alina elmondta, hogy anyja mindössze egy melegítőnadrágot és egy papucsot viselt, amikor tavaly áprilisban elhurcolták a jelenleg is Moszkva ellenőrzése alatt álló Volodimirivkából. Akkor abban bíztak, hogy pár nap után hazatér, ugyanis az orosz erők általában két-három nap fogva tartás és kihallgatás alatt megszűrték az embereket, és szabadon engedték azokat, akiknek nem volt kötődésük az ukrán haderőhöz. A napok viszont egyre teltek, Alina és 64 éves nagymamája pedig keresni kezdte Vitát. Leveleket küldtek a donyecki terület oroszok által beiktatott tisztviselőinek és a kormányzati szerveknek, de vagy válaszra sem méltatták őket, vagy annyit írtak, hogy rossz helyen kopogtatnak, nem ők vitték el Vitát.
A Moszkva által működtetett donyecki ügyészség végül tisztázta a helyzetet, és felvilágosította a családot, hogy Vitát fogva tartják az orosz ellenőrzés alatt álló olenyivkai börtönben. Alina ekkor már elhagyta Volodimirivkát, és elköltözött az ukrán kézen lévő Dnyipro városába. A család kereste a börtönt, ahonnét azt az információt kapták, hogy
Az AP által látott orvosi feljegyzések megerősítették, hogy a nőnek agycisztája van, és súlyos görcsrohamok gyötrik. A donyecki hatóságok azóta továbbléptek, és nemrég értesítették a családot, hogy Vitát immár hadifogolyként tartják számon, és hogy a megszállt Mariupol városába szállították. Alina elmondta: egyelőre nem világos, hogy anyját mikor engedhetik szabadon.
Az olenyivkai börtön embertelen körülményeiről a 46 éves Anna Voroseva számolt be az AP-nek. Voroseva száz napot töltött a létesítményben, elmondása szerint az ivóvíz rossz minőségű, fűtés nincs, zuhanyozni nem lehet, és csak váltott „műszakban” engedik őket aludni. Az új foglyokat verik, üvöltésüktől hangosak a folyosók. Voroseva arról is beszélt, hogy az oroszok nem mondták el neki a fogva tartása okát, ellenben „vigyorogva meséltek nácivicceket”, és többször is közölték vele, hogy „örülj, hogy nem verünk meg."
Ellátmányért induló ukrán fiú nem létező bűncselekménnyel
Ukrajna vezető emberi jogi szervezete, a Center for Civil Liberties közölte, hogy a háború kezdete óta mintegy kilencszáz, Oroszország által foglyul ejtett civil megkeresésével kapcsolatban jelentkeztek náluk. A szervezet szerint ezeknek a civileknek több mint a fele még fogságban van, Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman szerint viszont a fogságban lévő ukrán polgári személyek száma ennél jóval magasabb. Múlt héten pénteken Lubinec azt nyilatkozta, hogy hivatalát több mint húszezer „civil túsz" miatt keresték meg.
Leonyid Szolovjov orosz ügyvéd az AP-nek nyilatkozva elmondta, hogy több mint száz ukrán civilre vonatkozó keresést gyűjtött össze, és hogy 30-40 esetben tudta megerősíteni, hogy a keresett személy jogi státusz nélküli orosz fogságban van – éppen úgy, ahogyan egy ügyfele, Mikita Szkrjabin. Az északkelet-ukrajnai Harkiv régióból származó, akkor 19 éves diákot tavaly márciusban vette őrizetbe az orosz hadsereg, és azóta nem indítottak ellene eljárást.
A fiú az édesanyja, Tetyána szerint a harcok elől menekülve egy pincében húzódott meg családjával, majd a harcok szünetében ellátmányért indult, útjáról viszont soha nem tért vissza. Tetyána az AP-nek azt nyilatkozta, hogy szemtanúk szerint fiát orosz katonák fogták el. Szolovjov érdeklődött a hivataloknál, és végül az orosz védelmi minisztérium arról informálta, hogy a fiút azért vették őrizetbe, mert ellenállt „a különleges katonai műveletnek". Szolovjov közölte: ilyen bűncselekmény nem létezik Oroszországban, tehát
Szolovjov szerint a fiú jogi státusza túsz, tartózkodási helyét pedig annak ellenére nem tudni, hogy arról kérdezték az orosz védelmi minisztériumot.
Mikita a fogságban töltötte be a 20. életévét.
Mert felszólalni az orosz invázió ellen
Májusban az orosz erők letartóztatták Irina Horobcova informatikust a Moszkva által megszállt Herszon városában. Nővére, Elena Kornij szerint házkutatást tartottak Irina lakásán, ahol lefoglaltak egy laptopot, két mobiltelefont és több pendrive-ot. Irinát ezek után vitték el, és megígérték a szüleinek, hogy még aznap este hazaérkezik – de aznap este nem érkezett haza, sőt, azóta sem.
Herszon elfoglalása után Irina a városban maradt: nővére elmondása szerint őrizetbe vétele előtt a közösségi médiában szólalt fel a háború ellen, részt vett több Oroszország-ellenes tüntetésen, és segített a városlakóknak, például munkába vitte őket, vagy gyógyszert szerzett nekik.
– közölte Elena, és hozzátette, hogy nővérének az ukrán hadsereghez sem volt semmi köze.
Irina ügyvédje, Emil Kurbedinov azt mondta az AP-nek, hogy szerinte a herszoni orosz biztonsági erők „tisztogatást hajtanak végre az ellenállók között." Kurbedinovnak annyit sikerült megtudnia az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB), hogy Irina még mindig őrizetben van, az Oroszország által annektált Krím belügyminisztériuma pedig közölte vele, hogy a nőt egy helyi fogdában őrzik. Kurbedinov megpróbálta meglátogatni őt, de a helyi tisztviselők egyszerűen nem voltak hajlandóak elismerni, hogy bárkit is ott tartanának ezen a néven.
Kuberdinov rákérdezett, hogy mégis milyen jogcímen tartják fogva ügyfelét, mire a hatóságok ugyanazt válaszolták, mint Mikita esetében, azaz hogy „ellenállt a különleges katonai műveletnek”, majd közölték vele, hogy Irina sorsáról akkor döntetnek, amikor a „különleges katonai művelet véget ér."
HIRDETÉSKurbedinov szerint Irinát jogtalanul börtönözték be.
Elhurcolt alpolgármester
Dmitro Orlov, a Zaporizzsjai területen fekvő és egyben megszállt Enerhodar város polgármestere hasonlóan jellemezte kollégája sorsát: „Teljesen önkényes fogva tartás." Ivan Szamojdjukot nem sokkal a Zaporizzsjai Atomerőmű márciusi elfoglalása után fogták el orosz katonák, és Orlov szerint nem emeltek vádat ellene. A polgármester közölte: abban sem biztosak, hogy Szamojdjuk életben van. Megjegyezte: „Ha az oroszok nem hagyják, hogy tisztán lássunk egy alpolgármester ügyében, akkor képzeljük el, hogyan kezelik az egyszerű ukrán civilek sorsát."
A genfi egyezmény megsértése
Mikhail Savva jogvédő, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjában dolgozó szakértői tanács munkatársa szerint a genfi egyezmény kimondja, hogy egy állam a megszállt területeken ideiglenesen tarthat fogva civileket, de megjegyzi, hogy – feltételek és alku nélkül – abban a pillanatban kell szabadon engedni őket, hogy megszűnik a fogva tartás oka. Savva hozzátette, hogy
Julia Gorbunova, a Human Rights Watch munkatársa ehhez kapcsolódva azt mondja: a nemzetközi jog tiltja, hogy egy háborús fél erőszakkal áthelyezzen egy civilt a saját vagy az általa megszállt területre, és hogy háborús bűncselekménynek minősülhet, ha mégis így tesz. Gorbunova kihangsúlyozta, hogy hadifoglyokat ki lehet cserélni, de
Kijevnek ennek ellenére sikerült néhány foglyot hazahoznia a háború kezdete óta. Andrej Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője január 8-án közölte, hogy 2022-ben 132 civilt szabadítottak ki orosz fogságból.
HIRDETÉSDmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman januárban találkozott orosz kollégájával, Tatjána Moszkalkovával, elmondása szerint átadta neki a listát arról a húszezer ukrán civilről, akiket Ukrajna szerint Oroszország fogva tart. „Az oroszok beleegyeztek, hogy kiderítik a listán szereplők tartózkodási helyét és hogy milyen egészségi állapotban vannak, illetve utánajárnak, miért tartják fogva őket” – közölte Jermak a találkozó után, és hozzátette, hogy amint megkapják az információkat, napirendre kerül a visszatérésükkel kapcsolatos eljárás megindítása.