A jobboldal kereszttüzében mondanak le a baloldali EP-képviselők

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Az Európai Parlament ülésterme kedden
Az Európai Parlament ülésterme kedden   -  Szerzői jogok  Fotó: AP

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója több tagját is arra kérte, hogy mondjanak le minden felelősségteljes pozíciójukról, miután frakciótársukat, Eva Kailit az EP-t megrázó korrupciós botrány miatt megfosztották parlamenti alelnöki pozíciójától. Miközben a vesztegetési ügy egyre szélesedik, az európai jobb- és szélsőjobboldal élcelődik a baloldali politikusokat érintő botrányon, és élesen kritizálják az EP intézményét.

Pénteken robbant ki az EP egyes tagjait érintő vesztegetési botrány, melyben a szociáldemokrata frakciónak, az S&D-nek több tagja is érintett. Eva Kailit jelenleg azzal gyanúsítják, hogy tiltott lobbizást folytatott egy Arab-öböl menti állam, vélhetően Katar javára. Katar uniós nagykövetsége közölte, hogy a kormányával kapcsolatos vádak alaptalanok és félrevezetők, Kaili ügyvédje pedig azt nyilatkozta, hogy ügyfele ártatlan, és „semmi köze a Katarral kapcsolatos vesztegetési ügyhöz."

A belga ügyészség keddi közleménye szerint eddig tíz EP-képviselő számítógépét és adathordozóit zárolták (hogy megakadályozzák az adatok eltüntetését), húsz házkutatást tartottak, és több mint 750 ezer euró készpénzt foglaltak le. Kaili és másik három személy őrizetben vannak, Kaili szerdán előzetes meghallgatáson jelenik meg.

García Pérez, az S&D elnöke kedden azt mondta, hogy az EP hitelességét meg kell védeni. Hozzátette: úgy döntöttek, hogy azok a képviselők, akik ellen vizsgálat folyik, illetve akiknek az asszisztensei ellen a bűnüldöző szervek vizsgálatot folytatnak, egyszerűen lemondanak minden felelősségteljes pozícióról, amelyet a EP-ben vagy a frakcióban betöltenek egészen addig, míg az eljárás folyamatban van.

Négy S&D képviselő már lemondott

A képviselőcsoport szóvivője azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy eddig négy képviselőjük lépett vissza a nyomozás idejére, de hozzátették: közülük egyet sem tartóztattak le, és vádat sem emeltek ellenük. Ezek szerint

  • Marc Tarabella belga S&D képviselő tagságát felfüggesztették a képviselőcsoportból,
  • a szintén belga Maria Arena lemondott az emberi jogi albizottság elnöki tisztségéről,
  • Pietro Bartolo olasz képviselő lemondott a Katar és Kuvait vízumliberalizációjáról szóló jogalkotási ügy előadói tisztségéről,
  • illetve Andrea Cozzolino olasz képviselő lemondott az S&D koordinátori pozíciójáról.

Egyes képviselőkről nem tudni, hogy maguktól hozták-e meg a döntést, vagy az S&D vezetése kérte őket a lépésre. Az Euronews mindannyiuk irodáját kereste, de csak Maria Arena válaszolt a kérdésekre. Közölte, hogy nincsen semmiféle „különleges kapcsolata” a katari kormánnyal, a lemondásával kapcsolatos döntését pedig maga hozta meg, és hogy a bizottság munkájának érdekében történt. Hozzátette, hogy egészen addig nem elnököl az albizottságban, míg a vizsgálat nem tisztázza az asszisztense helyzetét, akivel kapcsolatban megjegyezte: akkor dolgozott független szakértőként a botrányban érintett Fight Impunity nevű civil szervezetnél, amikor még nem volt az asszisztense. Az Euronews kereste Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselőt, a Fight Impunity elnökét és alapítóját, miként Tarabella, Bartolo és Cozzolino képviselők irodáit is, de nem reagáltak a megkeresésre. 

Megváltozott látószög

Kedden megírtuk, hogy Kaili még saját párttársai körében is feltűnést keltett, amikor egy rendhagyó katari látogatása után az Európai Parlament november 21-i vitájában kritikátlanul kiállt (a munkajogok terén úttörőnek nevezve az országot) az Öböl-menti emírség mellett, melyet számos éles bírálat ért az emberi jogok helyzete, a nőkkel, kisebbségekkel kapcsolatos politikája, nem utolsósorban pedig a vb-előkészületek során meghalt 6500 vendégmunkás sorsa miatt.

Kaili mellett két másik képviselő is kiállt Katar mellett a múlt hónap folyamán. Tarabella szintén a világbajnoksággal összefüggésben, és Kailihoz hasonlóan védte a katari munkaügyi reformokat, Bartolóval együtt pedig mindhárman megszavazták Katar és Kuvait EU-s vízummentességét, miszerint a két ország állampolgárai 90 napig vízummentesen utazhatnak be az Európai Unió területére.

Cozzolino és Arena nem vett részt azon a szavazáson, de az ügy 42 igen és 16 nem szavazattal átment az Állampolgári Jogi Bizottságon, és így várható volt, hogy az EP elé kerül, csakhogy Roberta Metsola, az EP elnöke azóta közölte: a vízummentességről szóló kérdést tovább vizsgálják.

Szorosabb együttműködés

Tarabella és Kaili tagja volt az EP Arab-félszigettel való kapcsolatokért felelős bizottságának, a DARP-nak, melynek célja az Öböl-menti országokkal való együttműködés erősítése. Hannah Neumann, a DARP elnöki tisztét betöltő zöld képviselő elmondta: hivatali ideje során tapasztalta, hogy „egyes nagykövetségek" a többihez képest jóval agresszívebb módon próbálták befolyásolni a bizottság döntéseit. Neumann az Euronewsnak nyilatkozva közölte, hogy „nyilvánvalóan látszott az S&D frakció egyes tagjainak Katar-barát programja, de soha nem gondoltam volna, hogy ez egyes esetekben törvénytelen külső beavatkozással is összefüggésben lehet.” Neumann hozzátette, hogy a vádak megdöbbentették, és leszögezte, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy Katar vagy bármely más ország nagy összegű kenőpénzekkel próbálta befolyásolni az Európai Parlament képviselőit, az 

  • súlyos teher a diplomáciai kapcsolatokra, és 
  • nehézség a küldöttséggel végzett munkára nézve is.

Mit szól ehhez az európai jobb és szélsőjobb?

Természetesen élcelődik. Elemzésében a Politico azt írja, hogy egyes európai politikai vezetők hosszú évek óta „harcban állnak” az uniós vezetéssel, akik rendre azzal vádolják őket, hogy semmibe veszik a jogállamiságot, elnyomják a kisebbségeket, és olyan külföldi rezsimekkel ápolnak már-már vállalhatatlan kapcsolatot, mint amilyen Vlagyimir Putyiné Oroszországban.

A Politico emlékeztet, hogy az EP egyes képviselőit érintő korrupciós botrányt politikai fegyverként használhatja az európai jobboldal, értve a politikusi névsort a francia Marine Le Pentől kezdve Orbán Viktor magyar miniszterelnökön át Andrzej Duda lengyel elnökig. A lap megjegyzi, hogy ők és a hozzájuk hasonló politikusok a 2024-es európai parlamenti választások előtt felkorbácsolhatják az EU-ellenes hangulatot.

Marine Le Pen például a korrupciós botrányra reagálva azt írta a Twitteren, hogy 2014-ben sárba tiporták őket, amiért 9 millió eurós, teljesen legális hitelt vettek fel egy cseh-orosz banktól, most pedig kiderül, hogy „Katar pénzzel teli bőröndöket szállított ezeknek a korrupt embereknek, akik állítólag a »feddhetetlenek táborában« vannak."

Orbán Viktor szintén a Twitteren, egy hisztérikusan kacagó társaság képével illusztrált mémmel reagált a korrupciós botrányra. „És akkor azt mondták, hogy az Európai Parlament aggódik a magyarországi korrupció miatt” – írta a magyar miniszterelnök. A kommentekben többen felhívták a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy a jogállamiság lényege éppen az, hogy az igazságszolgáltatás adott esetben a korrupt politikusokat is utoléri, ami Magyarországon nem feltétlenül jellemző.

A Lengyelországot kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjának EP-képviselője, Dominik Tarczyński feltette a kérdést, hogy „hol van a probléma a jogállamisággal? Lengyelországban vagy az Európai Unióban?" Bogdan Rzońca EP-képviselő ennél tovább ment, ő azt mondta, hogy az „EP átláthatatlan intézmény, és az Eva Kailihez hasonló szocialisták támogatása felfedi az EP valóságát, és nevetségessé teszi az uniós intézményt."

A balhé hatása a jövőre nézve

Elemzésében a Politico megjegyzi: az EU vezető tisztségviselői közül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Roberta Metsola, az EP elnöke is elítélték a történteket, és megjegyezték, hogy az EU több mint 60 ezer embert foglalkoztató intézményeiben lecsapnak a korrupcióra.

A jobb- és szélsőjobboldali politikusok számára azonban ezek üres frázisok. Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik EP-képviselője, Philippe Olivier szerint „az EU szeret leckét adni az egész világnak, így Magyarországnak és Lengyelországnak is, de jobban tenné, ha a saját háza táján takarítana." Olivier szerint a korrupciós botránynak lesz belpolitikai hatása Franciaországban, ahol Le Pen kétszer is bejutott az elnökválasztás utolsó fordulójába, de alulmaradt a jelenleg is hatalmon lévő Emmanuel Macronnal szemben. Hozzátette: az emberek úgy érezhetik, hogy az EU egy gigantikus, felügyelet nélküli szabályalkotó gépezet, és hogy ez szerinte csak csak tetézi az egyre rosszabb összképet, így ő a jövőt illetően optimista.

A Politico megjegyzi: baloldali politikusok is elismerték, hogy a szociáldemokrata frakció egyes tagjait érintő vádak károsak, mivel egyenlőségjelet tesznek az Oroszországtól pénzt elfogadó jobboldaliak és a Katartól elfogadó baloldaliak között.