Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hazugságözönt tálalt Trump, miközben háborús bűnökre szakosodott ügyész veszi át büntetőügyét

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
Egy hatvan perces monológ
Egy hatvan perces monológ   -   Szerzői jogok  Andrew Harnik/AP

Az amerikai közvéleménykutatók törhetik a fejüket, hogy mit rontottak el ismét, mert 2016 után újra erősen elszámolták az aktuális választások végeredményét. Kiderült, hogy az abortuszjogok korlátozásáról nyáron meghozott főbírói határozat felkavarta a társadalmat, feldühítette a demokratákat és a függetleneket, de sok republikánust is. Emiatt több helyen leszavazták az abortuszellenes republikánus jelölteket. Donald Trump Mar-a-Lago-i jelölti beszédének mélyebb áttekintése azt mutatja, hogy az ex-elnök semmilyen tekintetben nem hajlandó korábbi nézetein és politikáján változtatni, ezért a párt megújítása nehéz lesz. Eddig egyetlen szenátor jelezte, hogy támogatni fogja az újraindulást, és ott lebegnek a büntető eljárások veszélyei is, melyek a beszéd után azonnal elő is kerültek. Közben Elon Musk visszaállította Trump felfüggesztett hozzáférését a Twitteren.

A koszovói háborús bűnösök után Donald Trumpot vizsgálja a Hágából hazarendelt ügyész

Néhány nappal Donald Trump november 15-i jelöltség-vállaló beszéde után Merrick Garland igazságügyminiszter bejelentette, hogy különleges vizsgálót jelölt ki a volt elnök büntetőügyeinek felügyeletére. Jack Smith korábban kongresszusi képviselőt és kormányzót is juttatott rács mögé korrupciós váddal, és tevékenységéhez halálos ítélet is fűződik (egy rendőrgyilkos ellen). A triatlonista jogász később a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon a koszovói háborús bűntetteket vizsgálta, főként Salih Mustafa szakadár lázadó ügyét, akit gyilkosságokkal és kínzásokkal vádolt meg.

AP Photo
Balról Jack Smith ügyész - vele szemben Salih Mustafa védője - Hága, 20201. szeptember 15.AP Photo

A Hágából hazarendelt Smith a Trump-nyomozás semlegességét és törvényességét fogja felügyelni, és ő dönt majd a vád benyújtásáról. Vagy akár ejtéséről, ha a bizonyítékok nem kellő erejűek. 

Smith tagja volt már az egykori FBI-igazgató, Robert Mueller különleges nyomozó testületének is. Ez a csoport Trump elnökségének idején vizsgálta a 2016-os kampány orosz befolyásolásának gyanúját, amit meg is állapított, de azt nem tudta igazolni, hogy Donald Trump is tudott róla. Smith személyét jogászi körökben pártatlannak és rendkívül határozottnak tartják. Ő maga azt nyilatkozta, hogy „a nyomozás üteme nem fog szünetelni. Független döntéseket fogok hozni, gyorsan, és törvény szabta keretek között”.

Maga az érintett dühödten fogadta a hírt, amit az ellene évek óta folyó boszorkányüldözés újabb fejezetének tart, és közölte, hogy nem fog közreműködni a különleges vizsgáló munkájában. 

Miért nem a választások előtt csépelték Trumpot és húztak hasznot belőle?

Az USA-ban létezik egy olyan protokoll, hogy az országos választások előtti 60 napban az FBI, a rendőrség és az ügyészség 'pihenteti' a folyamatban lévő eljárásokat olyan személyekkel szemben, akik jelöltként indulnak. Mindezt azért, hogy ne befolyásolják a választók érzelmeit és döntését, és ne hozzanak hátrányos helyzetbe személyeket vagy pártokat a kampány során.

Ezt be is tartották, így a november 8-i félidős választások előtt a hatóságok tartózkodtak a Donald Trump elleni nyomozások kommentálásától. Ezt a protokollt legutóbb 2016-ban hágta át James Comey FBI-igazgató, amikor a szavazás előtt tíz nappal rukkolt elő Hillary Clintonra nézve hátrányos intézkedésekkel, és ezzel jelentősen hozzájárult az esélyesnek gondolt jelölt vereségéhez. A rejtélyes e-mailek esetéről van szó, amiket Clinton jogtalanul tárolt a saját laptopján.

Comey később beismerte a hibáját, de elkésett vele, mert közben Donald Trump vele is leszámolt, és erről a televízión keresztül értesítette az ország első rendőrét.

Elon Musk is bedobja magát

A legfőbb ügyészi döntés után alig órákkal Elon Musk, a Twitter új tulajdonosa 24 órát engedélyezett a közönségnek arra, hogy megszavazzák Donald Trump visszatérését vagy végleges száműzetését. A szavazás Trumpnak kedvezett, és a 2021. január 6. után törölt fiókja helyreállt. Újra láthatjuk, ahogy a lázadás napján ráhelyezte a mázsás terhet Mike Pence alelnök vállaira. 

Mike visszaküldheti! - üzente az elnök reggel 7.00. órakor

Meg kell jegyezni, hogy az újságírók és a történészek nem fakadtak sírva Musk döntésétől, mert Trump óceánnyi bejegyzése gazdag tárházat kínál a kutatások és elemzések számára, és fájóan hiányzott a tényfeltáró újságírók hivatkozásaiból.

De különben is, éljen a szólásszabadság! 

Az előzmények

Többen raktak téteket arra, hogy Trumpot megzavarja a félidős választási eredmény, és le fog tenni a további küzdelmekről, vagy legalább egy évig fontolgatja. Ám újra az derült ki, hogy még mindig nem ismerik elég jól a volt elnök személyiségét és becsvágyát.

Néhány órával az újraindulás bejelentése előtt Mike Pence volt alelnök hosszadalmas önmarcangolás közepette mondta el az ABC Newsnak, hogy őt is meglepte, mennyire félreismerte saját elnökét, emberileg is. Pence felesége és lánya is az épületben ragadtak a Capitolium elleni támadás során, de az elnök csak öt nappal később kérdezte meg tőle, hogy a család hogy s mint van.

Az ostrom utáni napokban – a választási csalások kataton emlegetése mellett („nem hagyhatjuk el a Fehér Házat, ha egyszer el sem veszítettük...") Trump kizárólag a rajta esett igazságtalanságokról beszélt. Mivel az Alkotmány nem tartozott napi olvasmányai közé, máig sem dolgozta fel, hogy Pence-nek nem volt joga az elektori testület végső döntésének blokkolására. 

Ugyancsak Pence mondta azt a Fox Newsnak, hogy szerinte lesznek „jobb választások is” a republikánusok számára 2024-ben, mint Donald Trump. Neveket nem említett, de nem is kellett, mert az általános vélekedés szerint Ron DeSantis floridai kormányzó, Josh Hawley Missouri szenátor, Nikki Hailey volt ENSZ-nagykövet, Marco Rubio floridai szenátor és mások is a fiatalabb nemzedékből esélyesek a 2024-es jelöltségre. 

Trump vezetése alatt pártja három választáson vallott kudarcot részben vagy egészben. Mar-a-Lago-ban mégis úgy lépett színre, hogy a Képviselőház visszaszerzése az ő személyes érdeme lenne. Teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy 22 támogatott jelöltje is veszített a 'frontállamokban', ami egy elnökválasztás során végzetes lehet. Ezt 2016-ban Hillary Clinton is keservesen megtapasztalta, amikor úgy hitte, hogy a billegő államok már „úgyis zsákban vannak”, de nem voltak ott, mert meg sem érkeztek, vagy Trumpnál landoltak.

Ugyanakkor nem kérdés, hogy a republikánusok váratlan megerősödése a liberális New York államban kellemetlen hátrány a demokratákra nézve. Mégis, a baloldali közeg örömmel fogadta Trump jelölti szándékát, mert úgy látják, hogy immár őt lehetne a legkönnyebben legyőzni. Ők biztosan nem fogják lebeszélni Trumpot a kalandról. 

Beszédében Trump tett néhány fékezett habzású kijelentést Nancy Pelosiról és Joe Bidenről, és általában kerülte a súlyosabb személyeskedéseket. Nem úgy, mint twitteres fénykorában, amikor nem volt a hazai és a nemzetközi életnek olyan szereplője, akit ne tűzött volna billentyűire, gyakran pusztító hangvételben. 

Ezúttal beérte annyival, hogy Bidenék tönkretették az országot, lerohasztották és vérfürdővé változtatták a városokat, és ráadásul még függővé és alamizsnáért könyörgő koldussá süllyesztették Amerikát a nagyvilágban. Az egyórás improvizatív monológban ezek az állítások többször is, és olykor teljesen összefüggéstelenül kerültek elő. 

A beszéd legérdekesebb részei azok voltak, amik nem hangzottak el

Trump ezúttal nem kantározta fel az 'ellopott választások' agyonhajszolt igáslovát, ami pedig az elmúlt két évben a szekerét húzta. Annyit mondott csak erről, hogy ő kapta a valaha hivatalban ülő elnökök közül a legtöbb szavazatot (74 millió). Ez igaz is. Viszont nem volt elegendő, mert Joe Biden a valaha volt kihívók között szerezte meg történelmileg a legtöbbet. 

AP/EURONEWS
Hatalmas különbség a szavazatmennyiségekbenAP/EURONEWS

Trump megígérte, hogy új elnöksége során megreformálja a választási rendszert, és szavazni csak személyesen és papíron lehet majd, a voksokat pedig még aznap össze kell számolni. Mint megjegyezte, ha a franciák meg tudják csinálni, akkor mi is. Ehhez képest a francia választásokon sem kell feltétlenül személyesen megjelenni, és a négyszer annyi embert megmozgató amerikai választásokon pedig egyszerre több kérdésben és több személyről is dönteni kell. Egyes államokban népszavazásokat is biggyesztenek a szavazó-csomaghoz, ami nagyon megnehezíti a számlálást és sok vitára ad okot egy-egy szavazólap értékelésekor. 

Ennél az ígéreténél talán még az is reálisabb, hogy új elnöksége során kitűzeti a szépséges amerikai zászlót a Marson.

A külvilágot érintő fontos témák között nem kapott súlyt az ukrajnai háború, az Oroszországgal való viszony, a NATO vagy az Európai Unió. Tett egy gunyoros megjegyzést Merkelre („hol vagy most, Angela?”), Macron francia elnökről pedig annyi ugrott be neki, hogy helyes fiú. 

A nemzetközi téren inkább azokat a lépéseit idézte fel, melyek valóban a javára írhatók. Például a történelmi súlyú Ábrahám-egyezményeket, melyek utat nyitottak Izrael és több arab rezsim együttműködése előtt. Megemlítette, hogy ő szorította kordába Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt, aki bezzeg Biden alatt megint elpimaszodott. Féken tartotta Irán nukleáris törekvéseit is, és kezelni tudta Putyin orosz elnököt. 

Ukrajna kapcsán újra megállapította, hogy elnöksége alatt ez nem történhetett volna meg, mert ő évtizedes békét teremtett a világnak (bár csak négy évig volt elnök). 

Alex Brandon/AP
Netanjahu izraeli miniszterelnök, Trump amerikai elnök, Al Khalifa bahreini külügyminiszter és Abdullah bin Zayed emirátusi külügyminiszter - 2020. szeptember 15.Alex Brandon/AP

Az abortusz nem ugrotta meg az ingerküszöböt

Az ex-elnök nem ejtett szót az abortusz-válságról, ami nyáron feldúlta az amerikai közéletet. A választási elemzések szerint a Legfelsőbb Bíróság szigorító határozata mélyen megosztotta nem csak egész Amerikát, de annak egyes államait is, és ez sokat levont a republikánusok választási esélyeiből. A szavazók 56%-a tartotta az ügyet kiemelkedően fontosnak, és 58% volt elítélő a főbírói testület tevékenységével kapcsolatban.

Egy televíziós vitában az a találó hasonlat hangzott el, hogy 160 éve a rabszolgafelszabadítás vágta ketté az Egyesült Államokat, most pedig az abortusz kérdése teszi ugyanezt, Trump nem tartotta az ügyet elég fontosnak ahhoz, hogy elmélyedjen benne, és ha találgatunk, akkor vélhetően azért, mert több körzetben elbuktak abortuszellenes republikánusok, még Texasban is. 

A határozat óta több állam is fogadja a terhességmegszakításra jelentkező nőket, elsősorban Illinois és Észak-Karolina, de Florida és Kalifornia is. Már augusztusban ötezer feletti olyan esetet regisztráltak, amikor valaki egy másik államból érkezett a beavatkozás elvégeztetésére.

Az exelnök nem feszegette túlzottan a fegyveres erőszak fenyegetéseit sem, amit pedig a szavazók a prioritási lista élére tettek a gazdaság mellett. Ennek okát is csak találgatni lehet, vagyis hogy Trump nem akart a fegyvertartás kérdéseibe bonyolódni. 

Ehelyett egy duplacsavarral inkább a bűnbandákat és a szervezett bűnözést hozta szóba, főként az MS-13 alvilági hálózatot, és nekik tulajdonította az erőszak terjedését. Ez a teljes valóságnak csak egy szelete, mert messze nem az alvilági bandáknak róható fel a legtöbb fegyveres emberhalál. A statisztikák arra mutatnak, hogy a kézifegyverek okozta végzetes esetek 54%-a öngyilkosság volt, a balesetszerű vagy elkerülhető esetek száma pedig 10%-kal nőtt 2010 óta. 

A bűnbandák emlegetésével Trump megkerülte azt a jelenséget, hogy a fegyveres emberölések száma az ő utolsó esztendejében volt a legmagasabb az előző 15 évhez képest (13,600 eset), de ez a szám 2021-ben már csökkenést mutatott.

Nem kétséges, hogy a Trump idején megugró számú öngyilkosság és emberölés nem kis részben a koronavírus-válsággal járó pszichés és egzisztenciális sokkhatások következménye is volt. Ám az is tény, hogy már a COVID-19 előtti Trump-években is rosszabb volt ez az arány, mint Obama teljes elnöki időszakában.

A kimaradt témák közé került az LMBTQ-társadalom és a homofóbia kérdése is, pedig most ér célegyenesbe az azonos neműek házasságáról szóló szövetségi törvény, amire 12 republikánus szenátor is áldását adta. (A tiltást már öt éve eltörölte a Legfelsőbb Bíróság). Vélhetően ez lehet a demokraták utolsó sikere a kifutó kongresszusi szezonban. A történelminek nevezhető kompromisszum a közvélemény kétharmados támogatását élvezi. 

Eközben az erőszakos homofóbia réme egyre fenyegetőbb az Egyesült Államokban, amit tanulmányok és esetek sora bizonyít. Nem elszigetelt és véletlenszerű bűntettekről van szó, hanem terjedő társadalmi veszélyről, ami szinte hetente mutatja meg magát.

Én nem akartam ezt, de sajnos muszáj lesz... - ténybeli tévedések és hazugságok özöne következett

Összességében az exelnöki beszéd reális (nettó) tartalma nem haladta meg a fél órát, és nagyobb tapsszünetek sem szakították meg. A televíziós szokások és a reklámérzékenység miatt az ilyen jellegű élő kapcsolásokat nem tervezik 18-24 percnél hosszabbra, de a volt elnök ezzel nem törődött, és végül bruttó 105 percet használt el. 

A beszéd közepe táján többen kezdtek elszivárogni a közönség köréből, de a biztonságiak visszatartották őket, és nem hagyhatták el az eseményt, amíg Trump mondanivalója végére nem ért. 

Az alacsony energiájú és olykor meditatív beszéd során Trump megfogadta egy nagyobb, erősebb, gazdagabb, egészségesebb, büszkébb, dicsőségesebb és biztonságosabb Amerika megalkotását. Bevallása szerint nyugodt éveket tervezett további életében és nem áhítozott erre a feladatra, de most kénytelen felvenni a kesztyűt, amit Joe Biden a nemzet arcába vágott.

Abban egyet lehet érteni az ex-elnökkel, hogy az afganisztáni kivonulás gyászos katonai és politikai kudarc volt, bár azt megelőzte egy Trump által jóváhagyott megállapodás, amit a Talibánnal kötöttek 2020-ban Katarban, az afgán kormány mellőzésével. A beszédben viszont megjelent egy szükségtelen túlzás, amikor megsokszorozta annak a hadianyagnak az értékét, ami a tálibok kezén maradt Afganisztánban. A valós veszteség 7 milliárd dollár volt, szemben a Trump által említett 80 milliárddal. 

Ekkora méretű fegyverzet soha nem volt jelen egyszerre Afganisztánban, mert ahhoz anyahajókat és nukleáris tengeralattjárókat kellett volna felcipelni a hegyvidékre. Ez nem élcelődés, hanem tény, mert az USA legdrágább repülőhordozóinak értéke (Gerald R. Ford osztály) 13 milliárd dollár.

Egy másik kijelentése szerint az amerikai légierő olyan elaggott gépeken repül, amiken még nagyapáik lavíroztak. Ezzel a B-52 bombázókra utalt. Ez a tévedés azért furcsa, mert a hadrendben tartott idősebb gépek egy részét már az ő elnöksége alatt felújították. Vagy egyszerűen nem emlékezett rá, ami azért lehetséges feltevés, mert beszédében rátámadt a kongresszusi lobbistákra is, elfelejtve azt, hogy ő maga adott ki a témában elnöki parancsot, még 2017-ben.

Ami a bombázók további sorsát illeti, 2025/27-ig legtöbb gép hajtóműveit és főalkatrészeit kicserélik. Erről már a Biden-kormány állapodott meg a Pratt & Whitney iparvállalattal. Így az amerikai és az orosz stratégiai bombázó-kapacitás egyensúlyba kerül, és a B-2 lopakodó típus elterjesztésével az amerikai jóval korszerűbb is lesz.

A maradék állományt pedig a következő 3 évben nyugdíjazzák.

AP
B-52 "Stratofortress" vadászgépek kíséretében, Dél-Korea fölöttAP

Határeset volt az a kijelentése, hogy "egyetlen elnök sem tudta útját állni az ISIS-nek, csak én”. A rettegett Kalifátus két évvel Trump győzelme előtt alakult meg, vagyis más elnök nem is akadt volna a feladatra. Viszont az ISIS jelentős területeket kezdett veszíteni már Obama elnöksége alatt is, főként Szíriában. Az orosz beavatkozás kétségkívül segített ebben, ám azt Trump is igénybe vette, majd átengedte a szíriai terepet Moszkvának.

Azt senki nem vonja kétségbe, hogy Trump súlyos csapásokat mért a terrorszervezetre, meggyilkoltatta annak alapítóját is, de nem számolta fel. Az al-Baghdadit felváltó terrorvezért Biden elnök idén januárban likvidáltatta, ám a szervezet még mindig létezik, és kiterjeszti csápjait Afrikára és Közép-Ázsiára is. Az ISIS súlyos fenyegetése továbbra sem lezárt ügy. 

Ismét Kína volt a főszereplő

'Az Est Vesszőparipája' címért Kína és az illegális migráció futott, és Kína célfotóval győzött. Trump „királynak” nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, de csak egyetlen dicsérő kijelentést engedett meg neki, mégpedig hogy „Kínában nincs drogfogyasztás és az elfogott dílereket még aznap kivégzik". A két állítás nemcsak ellentmond egymásnak, de egyik sem igaz. 

Megpendítette azt is, hogy Kínának szerepe volt Joe Biden 2020-as választási győzelmében, „merthogy ezt mondogatják, mondogatják, mondogatják...”. Ezzel szemben az amerikai hírszerzői közösség (CIA, FBI, NSA, Homeland Security) egybehangzóan állítja, hogy ilyen beavatkozás nem történt. 

A szónok most sem mulasztotta el 'a Kína-vírus' emlegetését, noha a tudományos világ még kutatja a kórokozó eredetét és Kína szerepét a globális elterjedésében. A pekingi kormány rendre és haragosan elítéli ezt a megfogalmazást, és a világsajtó is a COVID-19 vagy a koronavírus kifejezéseket használja. 

A republikánusok alsóházi győzelmével viszont a téma újra felgerjedhet, mivel Kevin McCarthy frakcióvezető már a választás előtt beígérte egy kongresszusi vizsgálóbizottság felállítását Kína felelősségének felderítésére, amire Peking azonnal dühösen reagált. 

Ng Han Guan/AP
Maszkot kötő asszony Vuhanban, 2010. január 9.-énNg Han Guan/AP

A mesék birodalmába tartozik, hogy „egyetlen amerikai elnök sem látott egyetlen fillért sem Kínától, amíg én nem jöttem". Az Egyesült Államok 1842 óta vet ki vámokat és illetékeket kínai termékekre, és a kereskedelem fejlődésével a bevételek folyamatosan nőttek a történelem során. A Kínába irányuló amerikai kivitel Obama elnöksége idején pontosan akkora volt, mint Trump 2018-as csúcspontján, idén pedig már 250 milliárd dollárral több. Ráadásul Hszi és Biden Bali-i találkozója után további bővülés várható.

Valótlan állítás az is, hogy a víruscsapás utáni intézkedésekkel Amerika a „valaha látott legnagyobb gazdasági újjáépülést produkálta". A legnagyobb ugrás Harry Truman nevéhez fűződött 1950-ben, majd később Ronald Reaganéhez. Trump elnökségének utolsó nyarán az USA teljesítménye -8,4% volt, és a Fehér Házat végül -1,5%-os növekedéssel adta át.

Az általam 2017-ben aláírt adócsökkentés volt a valaha létező legnagyobb mértékű a történelemben.
Donald Trump, az USA 45. elnöke
Mar-a-Lago, Florida, 2022. november 15.

Az állítás hamis. A valaha mért legnagyobb adócsökkentés Ronald Reagan idején történt, amikor a GDP 2,9  százalékát kitevő, 13% feletti vágásra került sor. 2012-ben Barack Obama szorította még lejjebb az adókat, évi 320 milliárdos mértékben. Donald Trump 2017-es adócsökkentése évi 150 milliárd dollár volt, ami a nemzeti GDP 0,9 százalékát tette ki.

Az elnök eldicsekedett azzal, hogy hosszú-hosszú évek legjobb kábítószerellenes politikáját folytatta, és szerinte a Biden-korszak hét-tízszeres drogbehozatali növekedést mutat. Erre az állítására nézve semmilyen bizonyíték sem létezik. A marihuána-lefoglalások valóban ritkultak az új kormány idején, azért, mert legalizálásuk lassan szükségtelenné teszi a csempészést. Viszont az utóbbi időben jelentősen megnőtt a lefoglalások száma a fentanil-termékek, a szintetikus opioidok esetében, melyek a legtöbb túladagolásos halálesetért felelősek, évi 70-100 ezres nagyságrendben. 

Az ex-elnök legújabb indítványa – az említett 'kínai példa' nyomán – a drogcsempészek és dílerek kivégzését javasolja. Szerinte ez a drákói intézkedés 75%-kal csökkentené a kábítószerforgalmat. Ilyen követelést már nyáron megfogalmazott egy pennsylvaniai nagygyűlésen. Ez azért meglepő, mert mandátuma legvégén éppen ő részesített elnöki kegyelemben 143 elítélt drogkereskedőt. 

Köztük volt az egyik legnagyobb terjesztői hálózat főnöke is, akit ráadásul erőszakos bűntettek miatt is rács mögé dugtak. Az illető szervezet, ami Jonathan Braun vezetése alatt áll, rászállt a startupokra is, hatalmas hitelekkel szédítve magához őket, amiket nem voltak képesek visszafizetni. Ekkor a bűnbanda egyszerűen lenyúlta a vállalkozásaikat. 

Trumpnak az a kijelentése már csillagászati távolságba került a valóságtól, hogy a drogkartellek profitja Joe Biden idején 2500 százalékkal, azaz huszonötszörösére nőtt. Az ENSZ szakosított intézménye szerint a globális kábítószerfogyasztás 26 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz évben, ami persze ijesztő, de messze elmarad a Trump által jelzett mértéktől.

Némi matematikai slamposságot mutat az a kijelentés is, hogy „egy drogdíler élete során átlagosan 500 embert öl meg az általa eladott drogokkal”. A túladagolásos halálesetek számát tekintve akkor csak 1 200 drogkereskedő élne az Államokban? Ehhez képest csupán Texas nyugati körzetében 1587 kereskedőt regisztráltak az utolsó 10 év felmérésében. 

A másik visszatérő téma a migrációs veszély volt

Trump megfogalmazása szerint 'sok, és nagyon rosszindulatú ember' érkezik az Államokba, és a helyzet kezelése teljesen kicsúszott a kormány kezéből. Több jogos szempontot sorolt, amik valóban alátámasztják a helyzet súlyosságát, de ebben az ügyben sem sikerült szigorúan ragaszkodnia a valós tényekhez. 

Hamis állítása volt, hogy elnöksége során befejezte a déli határfal építését. Az USA-Mexikó határ 1900 mérföld hosszú, és a Trump-kormány idején 47 mérföldnyi vadonatúj akadály épült, egyes szakaszokon pedig csak sorompókat vagy őrhelyeket emeltek. Az új beruházások java az ifj. Bush és Barack Obama idején megépített akadályok és falak megerősítése vagy felújítása volt, új elektronikai eszközökkel kiegészítve.

Igen messze áll a valóságtól az az állítás is, hogy 10 millió illegális bevándorló jutott be az Egyesült Államokba a Biden-adminisztráció idején. A migráció tényleg magas, de az utolsó két évben nem lépte túl a 3 milliót és ennek a fele nem is maradt az USA-ban. A határra érkezők jó része eleve nem is illegális, mert regisztráltatja magát. 

Figyelembe kell venni azt is, hogy sokakat kétszer vagy többször is számításba vesznek, mert első kiutasításuk után újra próbálkoznak, ezért őket le kell vonni az összesített adatokból. 

Elliot Spagat/AP
Az USA-ból visszatoloncolt venezuelai migránsok a mexikói Juarezben, 2022. októberElliot Spagat/AP

Az USA-ban legálisan befogadott kérelmezők száma 1991-ben, azaz az idősebb Bush elnöksége idején volt a legmagasabb (1,83 millió), majd az ifjabb Bush mandátuma során ismét megemelkedett. Azóta folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2019-ben 45 millió volt a bevándorló hátterű lakos az államokban, de közülük csak Kalifornia az, ahol arányuk meghaladja a népesség 20%-át. 

Idén a Fehér Háznak sikerült nyélbe ütni egy mexikói-venezuelai megállapodást, ami egyetlen hónap alatt 80 százalékkal csökkentette az illegális határátlépési kísérletek számát. Ez is oka annak, hogy a migráció végül nem lett olyan súlyos tényező az időközi választásokon, ahogy a republikánusok azt korábban remélték, és csak 48% tartotta fontosnak a tavalyi 77%-hoz képest.

Trump nem trafált bele kellő pontossággal az energiapolitika kérdéseibe sem. Azt állította, hogy ő maximalizálta az USA olajtartalékait, amiket aztán Joe Biden elherdált és kiszárította a tározókat. A valóság viszont az, hogy a valaha volt legmagasabb amerikai tartalék (SPR) Barack Obama nevéhez fűződik (726 millió hordó), ami Trump idején 20%-kal csökkent, majd Biden alatt további hússzal. Jelen állás szerint az Egyesült Államok 459 millió hordónyi tartalékkal rendelkezik, ami igen távol esik a kiszáradás fogalmától, hiszen 80 millióval több, mint egy évvel ezelőtt.

Az sem fedi a valóságot, hogy Amerika elveszítette energiafüggetlenségét. Retorikai mestermű 'energiafüggőnek' nevezni egy olyan országot, amely az év végére napi 3 500 hordó nyersolajat fog exportálni, ami jócskán meghaladja Donald Trump utolsó hónapjának teljesítményét. 

Az ex-elnöki bejelentés következményeiről és a várható fejleményekről cikkünk második részében lesz szó,