Sajt vagy desszert? A francia menzákat is utólérte az infláció, muszáj csökkenteni a költségeket

A gasztronómia fellegvárának számító Franciaországban nincs abban semmi különös, hogy az ebéd még a menzákon is az előétel-főétel-desszert szentháromság körül forog. Az elszálló élelmiszerköltségek miatt azonban itt is megszorításokra van szükség: a fenntartó önkormányzatok különféle módszerekkel próbálkoznak, amelyek közül több nem arat osztatlan lelkesedést a szülők és gyerekek körében.

Franciaországban egy tipikus iskolai vagy óvodai ebéd három fogásos: előételből, főételből és desszertből áll - a desszert lehet édesség, joghurt, gyümölcs vagy sajt. A menünek emellett szigorú irányelveket kell követnie: biztosítani kell, hogy az adagok az életkornak megfelelőek legyenek, az ételek tápanyagtartalmát szabályozzák, hogy finomított cukorral készült vagy transzzsírsavakban gazdag fogásokat csak ritkán tálaljanak fel, a menühöz pedig sok organikus, bio- és helyben termesztett alapanyagot kell használni.

2019 óta minden héten legalább egy húsmentes napot kell tartani, a 2022-es tanév kezdetétől pedig azt is megköveteli a kormány, hogy az iskolai ételek legalább "50 százalékban fenntartható, minőségi élelmiszerekből készüljenek, melyek legalább 20 százaléka legyen organikus módon termesztett növény".

Franciaországban a legalacsonyabb az infláció az unió országai között, októberben csupán 7,3 százalék volt. Az emelkedő árak miatt azonban az iskolai étkezések is drágábbak lettek, átlagosan 0,27 eurocenttel (111 forinttal). A menzákat fenntartó önkormányzatoknak döntenie kellett, hogy a szülőkre hárítják a többletet, vagy megpróbálnak valamin csökkenteni - vagy kihagynak valamit a megszokott menüből... mondjuk a sajtot. 

Nincs több sajt

A nyugat-franciaországi Caudebec-lès-Elbeuf kisvárosa például úgy döntött, hogy a korábbi három fogás helyett csak kettőt tálalnak fel. Nap nap után változik, hogy épp az előételt, a sajtot, vagy a desszertet hagyják el. "Otthon sem eszünk minden nap ötfogásos menüt" - mondta el a város polgármestere, Laurent Bonnaterre egy interjúban, majd hozzátette: a döntés meghozatala előtt azért egyeztettek a szülőkkel.

Több a vegetáriánus étel, kevesebb a hús

Mások inkább a vegetáriánus fogások növelésével igyekeznek megfogni a költségeket. A dél-franciaországi Mouans-Sartoux városában például még jobban csökkentették a húsételek, és növelték a vegetáriánus ételek számát a menüben - ezt egyébként sok, a Zöldek által vezetett önkormányzat menzáin már régóta csinálják környezetvédelmi okokból. "Ezek a termékek felébe kerülnek a korábbiaknak" - mondta a város megbízott polgármestere, aki szerint jelentősen tudnak spórolni a lépéssel.

A bordeaux-i iskolák is hasonlóan döntöttek, de a vegetáriánus fogások növelése mellett mást is csináltak: a sima kenyérről biokenyérre váltottak, napraforgóolaj helyett pedig olívaolajat használnak. Állításuk szerint így olcsóbban jönnek ki, mint korábban.

Last minute kedvezményeket vesznek igénybe

Limoges-ban megint más módját választották a spórolásnak: bár az iskolai menüket országszerte előre szokták közölni, náluk a település vezetése úgy döntött, a korábbinál sokkal általánosabb menüt állítanak össze, hogy egy hirtelen beeső akciós ajánlat hatására akár az utolsó pillanatban is tudjanak változtatni rajta.

"Csak a főételt tüntetjük fel, a többit nem. Mondjuk ahelyett, hogy előre bejelentenénk, hogy epres joghurt lesz aznap, csak annyit írunk: tejtermék. Így tudunk bizonyos leárazott vagy kedvezményes termékeket felhasználni, amik olcsóbbak vagy helyben készültek és ezért kedvezménnyel adják" - mondta el Vincent Julby megbízott.

És van olyan is, aki az élelmiszerpazarlás felől közelíti meg a dolgot. Le Mansban a szülőket arra kérik, hogy legalább nyolc nappal előre jelezzék, ha gyerekük nem ebédel az iskolában - ha ezt elmulasztják, a kiszabható legmagasabb árat fizettetik ki velük az el nem fogyasztott ebéd után. A cél az, hogy limitálják az élelmiszerpazarlást.