A '90-es években a csoportot még azért hozták létre, hogy a globalizáció folyamatát szabályozni tudják. Hamarosan talán a második hidegháború kezelése lesz a céljuk.
HIRDETÉSA globalizáció szabályozása helyett ma már teljesen újfajta kihívásokkal kell szembenéznie a G20-csoportnak. Az értékek összehangolása volt a cél, de mintha egyre nagyobb szakadék tátongana a demokratikus és a tekintélyelvű országok vezetőinek elképzelései között.
A G20-ak intézményét a kilencvenes években eredetileg a globalizáció szabályozására hozták létre. Első vezetői csúcstalálkozója 2008 novemberében, Washingtonban volt. A találkozó házigazdája George W. Bush amerikai elnök volt, aki éppen akkor készült befejezni második ciklusát, és átadni a terepet az akkor már megválasztott Barack Obamának.
Nem sokkal a találkozó után komoly világválság kezdődött, egyrészt az 1929-es Wall Street-i összeomlás óta az egyik legsúlyosabb pénzügyi krízist okozó jelzálogpiaci válság, másrészt az orosz-grúz villámháború miatt.
A G20 célja és feladata az volt, hogy a globális kormányzás platformja legyen. A találkozók a G8-ak (Oroszország 2014-es kizárása óta már G7), az EU és a feltörekvő országok, az úgynevezett BRICS-országok (Brazília,India, Kína, Dél-Afrika és korábban Oroszország) részvételével zajlanak.
A világ vezetőinek szándéka az új évezred elején az volt, hogy a makrogazdasági kérdéseket, a nagy politikai ellentmondásokat és a kereskedelmi egyensúlytalanságokat szabályozó fórum létrehozásával elkerüljék a globális piacok kontrollálhatatlan bővülését.
Az elképzelés az volt, hogy csökkentsék a jogállamiság, a szociális jogok és a környezetvédelmi normák különbözőségét a tagállamok között, hogy biztosítsák a globalizáció ütemét az országok közötti jogi akadályok csökkentésével.
Az eredmény az lett, hogy kiéleződött az ellentét a demokratikus országok érdekei és a tekintélyelvű rendszerek, például Kína és Oroszország érdekeivel. A hitelválság, a világjárvány és az ukrajnai háború patthelyzetbe sodorta a globalizációt.
A dolgok drámaian megváltoztak, mióta Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke lett. A korábbi nyitott politizálás Kína részéről gyakorlatilag megszűnt. A túlélés érdekében a G20-aknak meg kell változtatniuk a hozzáállásukat, és fel kell készülniük arra, hogy a globalizáció szabályozása helyett egy második hidegháború kezelése lesz a feladatuk.