Ismét rádióinterjút adott a magyar kormányfő, melyben inflációról, béketárgyalásról, '56-ról, szankciókról és az unió határvédelmi szervezetéről is beszélt.
HIRDETÉSNem tudja megoldani a migrációs válságot az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex - jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, ahol arról is beszélt, hogy megfelezné jövőre az inflációt és azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar elérni az orosz-ukrán háborúban.
"A Frontex az nem egy határvédelmi szerv, hanem egy utazási ügynökség" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Frontex szinte beengedi a menekülteket az unió területére, és figyelnek, hogy a fellépésük emberséges legyen. Nekünk viszont arra van szükségünk - folytatta a gondolatmenetet a miniszterelnök - hogy katonai, fizikai erővel megakadályozzuk az illegális határátlépéseket. Ezért van a déli határon kerítés, és ezért vannak határvadászok, de a legjobb megoldás az lenne, ha a menekülteket már a macedón-szerb határon megállítanák.
Megfelezné az inflációt 2023 végére
A miniszterelnök más témákat is érintett beszédében, többek között a magyarországi inflációról is szót ejtett. Orbán szerint a magas inflációt nem a piac vagy a gazdaság okozza, hanem a brüsszeli szankciók. "Ha a brüsszeli bürokraták körültekintőbben jártak volna el, akkor ma nem ennyi lenne az infláció mértéke" – folytatta a miniszterelnök.
Mint mondta, látott már hasonlót, mikor 1998-ban tíz százalék fölött volt az infláció, de azt egy-másfél év alatt megfelezték. Épp ezért a mostani kormánynak szerinte van tapasztalata abban, hogy miként kell harcolni az infláció ellen: Orbán megkérte a jegybankelnököt, és utasította a pénzügyminisztert, hogy az inflációt jövő év végére legalább felezzék meg.
Élesen kritizálta a szankciós politikát
A szankciókat nem demokratikus módon vezették be - mondta el Orbán ismét, pedig szerint "számít, hogy mit gondolnak az emberek." Magyarország ebben élen áll, a döntésekbe be szokták vonni az embereket. Ezért indít nemzeti konzultációt a magyar kormány a szankciókról is, miután a "brüsszeli csatákban" sokat segít a miniszterelnöknek a konzultáció.
Magyarország betűről betűre átvizsgálja a brüsszeli szankciókat, és ha valami károsan érinti az országot, megindítják a "támadást", hogy ne terjedjen ki olyan területre, ami nekünk nem jó. Épp ezért "késhegyre menő csatákat" vívnak Brüsszelben, hogy Magyarországot mentesítsék a szankciók következményei alól. Ezt eddig sikerült is elérni. Állítása szerint minden olyan szankció alól mentesítést ért el a miniszterelnök, ami rossz hatással van a magyar energetikára. A szankciós csomagok már nem is voltak így érdekesek számunkra.
A baj azonban az, hogy közös európai piacon vagyunk, és ha felmennek az árak Európában, azok magukkal húzzák a magyar árakat is. A végső megoldást ezért a magas energiaárakkal szemben azt jelentené Orbán szerint, ha Brüsszel elállna a szankciós politikától. A szankciókat hathavonta tárgyalják újra, a legközelebbi csata decemberben lesz.
Azonnali béketárgyalás
"Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen" – mondta a miniszterelnök arra, hogy a szabadságharcos Magyarország miért áll most a béke pártján 1956 tapasztalatai után. A mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után – ismételte meg a héten Berlinben tett kijelentését.
Ezután egészen érdekes értelmezésébe kezdett az 1956-os eseményeknek: szerinte akkor nem azért harcoltak a magyarok, hogy legyőzzék a szovjet hadsereget, hanem azért vállaltak forradalmat, hogy kikényszerítsék a tűzszünetet és a béketárgyalást. A szabadság elérését akkor is egy béketárgyalásban remélték a magyarok. A "mi ötvenhatos logikánk szerint tehát a szabadságharc és a béketárgyalás nagyjából egy helyen van" a miniszterelnök szerint.