Svédországgal és Finnországgal ellentétben az osztrákok nem szeretnének csatlakozni a nyugati katonai szövetséghez.
Svédországgal és Finnországgal ellentétben Ausztria meg szeretné őrizni a semlegességét. Sőt, az osztrák kormány szeretné szorosabbá fűzni a kapcsolatait Ciprussal, Máltával és Írországgal, azaz a többi olyan EU-tagállammal, amelyek nem tagjai a NATO-nak, és egyelőre nem is terveznek belépni. Bécsi tudósítónk, Johannes Pleschberger riportja.
Ciprusi kollégája oldalán Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter egyenesen közös biztonságpolitika kialakításáról beszélt. A politikus szerint a semleges államoknak is lehet szerepük az ukrajnai háború lezárásában.
„Nagyon fontos, hogy elmélyítsük az együttműködést a semleges országokkal, amelyek nem tartoznak egy olyan szövetséghez sem, mint amilyen a NATO. Annak érdekében, hogy ha később eljön ennek az ideje, akkor a diplomáciai tárgyalások házigazdái lehessünk. Még nem most, de egyszer eljutunk ide" - mondta Tanner.
Oroszország nem kér a közvetítésből
Ausztria fel is ajánlotta, hogy közvetít a háborúzó felek között. Oroszország azonban ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Bécs is támogatja a Moszkva elleni uniós szankciókat. Az osztrákok egy szakértő szerint így is különleges helyzetben vannak, mert a többi semleges uniós tagállammal szemben nekik kétoldalú katonai együttműködéseik sincsenek.
„Ausztria az egyetlen semleges ország, amely fenn tudja tartani a kapcsolatait az el nem kötelezett déli államokkal, és nemzetközi szervezeteknek ad otthont" - magyarázta Heinz Gärtner.
Ausztriában sorkötelezettség van, de a hadsereg sokak szerint fejlesztésre szorul. A védelmi miniszter azt mondta kollégánknak, hogy mostanában sokan meghosszabbítják a szolgálatukat.
„Több száz fiatal döntött úgy önkéntes alapon, hogy a szükségesnél három hónappal tovább maradnak az osztrák haderő kötelekében. Vannak, akik még tovább. És mi tovább fogunk dolgozni ezen" - ígérte Klaudia Tanner.
„Ausztria védelmi költségvetését meg kellene duplázni jövőre, de ehelyett kevesebbet költ majd az állam. A katonai büdzsé csak a következő években éri el a GDP másfél százalékát" - jelentette az Euronews tudósítója, Johannes Pleschberger Bécsből.