Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ismét harcba kezdett Örményország és Azerbajdzsán Hegyi Karabahért

Access to the comments Kommentek
Írta: MTI
Az Örményországból kapott fotón azerbajdzsáni katonák láthatók, akik átlépték az országok közti határt
Az Örményországból kapott fotón azerbajdzsáni katonák láthatók, akik átlépték az országok közti határt   -   Szerzői jogok  AP/Armenian Defense Ministry

Harcok törtek ki éjszaka az örmény–azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A News.am című örmény hírportál közölte, éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

A Jereván és Baku közötti, a vitatott Hegyi-Karabah régióért vívott 2020-as háború vége óta gyakran érkeznek jelentések lövöldözésekről a közös határ mentén.

„Kedden 00:05-kor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel örmény katonai állások ellen Goris, Sotk és Jermuk városok irányában” – közölte az örmény védelmi minisztérium, melyről a France24 cikkében számoltak be.

A közleményükben azt írták, Azerbajdzsán drónokat is bevetett. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma azonban „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot a határon fekvő Daskesan, Kelbajar és Lacsiin körzetek közelében, hozzátéve, hogy hadseregének állásai tűz alá kerültek.

„Vannak veszteségek az (azerbajdzsáni) katonák között” – közölte, számadatok megadása nélkül.

Az összecsapásra az Egyesült Államok is reagált

Az Egyesült Államok hétfő este a konfliktus befejezésére szólította fel mindkét országot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok „mélyen aggódik” a helyzet miatt, beleértve „a települések és a polgári infrastruktúra elleni bejelentett támadásokat” Örményországban.

„Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni” – mondta Blinken egy nyilatkozatban. Majd hozzátette: „sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek”.

Mint ismert, múlt héten Örményország azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy egy határ menti lövöldözésben megölte egyik katonáját. Augusztusban Azerbajdzsán közölte, hogy elvesztett egy katonát, a karabahi hadsereg pedig azt jelezte, két katonája meghalt és több mint egy tucatnyian megsebesültek.

A szomszédok két háborút vívtak – az 1990-es években és 2020-ban – a Hegyi-Karabah régióért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért.

A 2020 őszén hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. Akkor a megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket, Moszkva pedig mintegy 2000 orosz békefenntartót küldött a törékeny tűzszünet felügyeletére.

Az EU közvetítésével májusban és áprilisban Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.

A Hegyi-Karabahban élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt.