A finn kormány 8,1 milliárd euró értékben segíti az alacsonyabb jövedelműeket: áfacsökkentéstől a személyi jövedelemadó csökkentéséig és az extra családi pótlékig több mindent is bevezetnek.
Bejelentette régóta várt, az energiaválság kezelésére koncentráló csomagját a finn kormány. Az intézkedések többrétűek és nem csak a lakosságot érintik: áfacsökkentéstől a személyi jövedelemadó csökkentéséig és az extra családi pótlékig minden megtalálható bennük. Az ellenzék szerint az ötpárti koalíció csak saját helyzetét akarja megerősíteni a jövő tavaszi választások előtt.
Több, az európai energiaválság hatásait csökkenteni hivatott intézkedést jelentett be a finn kormány a héten.
Az intézkedések, melyek a 2023-as költségvetés terhére terveznek, magukba foglalják az energiára kivetett 24 százalékos ÁFA 10 százalékra való csökkentését 2022 decemberétől 2023 áprilisig, és egy olyan kompenzációs sémát, amely a személyi jövedelemadó csökkentésével kompenzálja azokat, akiknek magas lesz a rezsiköltsége. A részleteket az ötpárti kormány csak később hozza nyilvánosságra - írja az euractiv.
Minden háztartás kap valamilyen szintű támogatást, amit "százeurókban" lehet majd mérni - jelentette ki Sanna Marin miniszterelnök. Ezen kívül dolgoznak egy, az energiaszolgáltatók részére kitalált adócsökkentésen is. A kormány szeretné, ha továbbra is a tiszta energia és az ezt támogató befektetések élveznének előnyt a fosszilis energiával szemben.
A bejelentés utáni sajtótájékoztatón a finn pénzügyminiszter, Annika Saarikko azt mondta: az ideális modell megalkotása ugyan nehéz lesz, de az alacsony jövedelmű, gyerekes családok mindenképp részesülni fognak belőle. Az ő életüket más intézkedésekkel is igyekeznek megkönnyíteni, nullára csökkentik például a tömegközlekedéshez szükséges jegyek és bérletek áfáját januártól áprilisig, illetve csökkentik a bölcsödések-óvodások után fizetendő napidíjakat, a gyerekes családok pedig extra családi pótlékot kapnak karácsony előtt.
A fenti intézkedések miatt a jövő évre tervezett költségvetés 80,5 milliárd euróra nő, ami 8,1 milliárddal lépi túl az eredetileg tervezett keretet. Az ötpárti koalíció szerint a rendkívüli helyzetben megengedhető ez a kilengés, míg az ellenzék azzal vádolja őket, hogy valójában csak meg akarják nyerni a szavazók szimpátiáját a jövő áprilisi választások előtt.