Gyorsabban melegszik az Északi-sarkvidék, mint eddig hitték

Az Északi-sarkvidéken a globális átlagnál majdnem négyszer gyorsabban, évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az elmúlt 40 évben - derül ki egy új tanulmányból. Korábbi kutatások a világátlagnál kétszer gyorsabbra becsülték a Jeges-tenger térségének melegedését.
A Finn Meteorológiai Intézet tudósainak a Communications Earth & Environment című folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmánya szerint az Észak-sarkvidék egyes térségeiben a felmelegedés tempója hétszeresen, az egész régióban pedig négyszeresen haladta meg a Föld átlagát.
Az eddig véltnél nagyobb ütemű sarkvidéki felmelegedés részben a számítási módszerek megváltoztatásával magyarázható: a finn tudósok az Északi-sarkkörön túli teljes területet vizsgálták, és csak 1979-től kezdődően vették figyelembe az adatokat, mert ekkortól állnak rendelkezésre részletesebb és ezért megbízhatóbb műholdas felvételek.
Ijesztő mértékben olvadnak az alpesi gleccserek is
Az Északi-sarkvidéknél sokkal közelebb, az Alpokban is ijesztő jelei vannak a globális felmelegedésnek. A gleccserek egyre kisebbek, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet szerdán közzétett jelentésében úgy fogalmazott, ez a globális felmelegedés következménye.
A szervezet augusztus 17. és szeptember 3. között olasz gleccserkutatókkal közösen indít vizsgálatot az Alpok helyzetének felmérésére. Öt szakaszban figyelik meg a gleccserek állapotát az Aosta-völgytől Friuli-Venezia Giulia tartományig, különös tekintettel a Marmolata-gleccserre, ahol július 3-án tizenegy ember vesztette életét.
Giorgio Zampetti, a Legambiente vezetője azt mondta, „alig több mint egy hónappal a tragédia után visszatérünk a Marmolata-hegyre, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az éghajlati vészhelyzetre. Konkrét adatok birtokában szeretnénk felszólítani az olasz kormányt, hogy a párizsi megállapodással összhangban 2040-re érje el a célt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nullára csökkenjen”.
Vanda Bonardo, a Legambiente gleccserkampányának koordinátora közölte, „háromhetes útra indulunk és több olyan gleccserhez is visszatérünk, amelyeket két évvel ezelőtt már megvizsgáltunk”
Az Alpokban a globális átlag duplájával nőtt a hőmérséklet az elmúlt évtizedekben. Olaszországban, Franciaországban és Svájban be kellett zárni a nyáron is működő síközpontokat, a gleccserek olvadása ugyanis kiszámíthatatlan, és rendkívül veszélyes.