NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Guterres: erkölcstelen a fosszilis energiákból származó extraprofit

Gázmező Irakban
Gázmező Irakban Szerzői jogok AFP
Írta: Euronews/MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Miközben az ENSZ főtitkára ostorozta a kőolaj- és gázipari vállalatokat, a német külügyminiszter szorosabb energetikai együttműködésről tárgyalt Kanadában.

HIRDETÉS

Az ukrajnai háború okozta válságot kihasználva rekordprofitot termelő nagy kőolaj- és gázipari vállalatok kapzsiságát bírálta az ENSZ-főtitkár, és felszólította a kormányokat azok megadóztatására.

"Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak" - mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón szerdán.

Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.

"Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák" – mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel 100 milliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.

A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is.

"Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet" – mondta António Guterres.

A korábbi, júniusi felmérés óta "még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre" – áll a jelentésben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió (a korábbinál 47 millióval több) ember élelmezése kerülhet veszélybe.

"Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19 világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet" – mondta Guterres. Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd.

Gazprom: a szankciók miatt lehetetlen a turbina szállítása Oroszországba

Az orosz energiaipari óriásvállalat szerint a Moszkva elleni szankciók miatt lehetetlen leszállítani azt a turbinát, amely ahhoz szükséges, hogy az Észak Áramlat-1 gázvezetéken keresztül továbbra is áramoljon gáz Európába.

"Kanada, az EU és az Egyesült Királyság szankciórendszerei, valamint a jelenlegi helyzet és a Siemens oldalán fennálló szerződéses kötelezettségek közötti eltérés lehetetlenné teszik a 073-as turbina Portovaya kompresszorállomáshoz történő szállítását" – közölte a Gazprom.

Scholz szerdán azt mondta, hogy Oroszországnak nincs oka arra, hogy késleltesse az Északi Áramlat-1 turbina visszaszállítását, amelyet Kanadában szervizeltek, de azóta Németországban rekedt az eszkalálódó energetikai patthelyzetben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán visszautasította Scholz kijelentéseit, és a dokumentáció hiányát okolta a turbina Oroszországba való visszatérésének késlekedéséért.

Egyes európai országok szerint Moszkva csak ürügyet keres arra, hogy késleltesse a turbina visszatérését Oroszországba, amivel tovább csökkentheti a gázszállításait.

Német-kanadai együttműködés

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán szorosabb energetikai együttműködésről tárgyalt Kanadában. Azt mondta, hatalmas lehetőség rejlenek a két ország gazdasági együttműködésében, s példaként az ásványkincsek kitermelését említette. Néhány héten belül Olaf Scholz német kancellár is Kanadába készül a gazdasági összefogás elmélyítése érdekében.

Egyben megköszönte az Északi Áramlat 1 vezeték megjavított turbinájának leszállítását. Kanada szolidáris volt Európával – hangsúlyozta Baerbock kanadai hivatali partnerével, Mélanie Jolyval tartott megbeszélést követően. "Közösen lepleztük le az orosz elnök blöffjét" – tette hozzá.

Joly védte Kanada döntését a bírálatokkal szemben. Azt mondta, világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hibrid háborút folytat, és meg akarja osztani szövetségüket. Hozzátette, hogy ennek akarták elejét venni.

HIRDETÉS

A Gazprom orosz gázipari vállalat júliusban a maximális kapacitásának egyötödére csökkentette a gázszállításokat a vezetéken keresztül, amit azzal a hiányzó turbinával indokolt, amelynek karbantartását a kanadai Montrealban végezte el a Siemens Energy cég. 

A berendezést már július közepén elküldték, de jelenleg a németországi Mülheimben van, mert a Gazprom hiányol bizonyos dokumentumokat és információkat a javításról. A Siemens Energy ezzel szemben azt hangoztatta, hogy nem lát összefüggést a turbina és az Északi Áramlaton keresztül történő szállítás csökkentése között, és hogy nem kapta meg a Gazpromtól a turbina Oroszországba szállításához szükséges vámdokumentációt.

A kanadai kormány Németország ismételt kérései nyomán július 9-én úgy döntött, hogy az általa Oroszország ellen bevezetett szankciók dacára visszaszolgáltatja a területén megjavított Siemens-turbinát, ami miatt komoly bírálatok érték.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megállapodott Kanada és Németország a környezetbarát hidrogén kérdésében

Nincs ukrán-lengyel megállapodás a gazdák követeléseivel kapcsolatban

Putyin: Nem támadunk meg egyetlen NATO-tagállamot sem