Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Jelentés: a Duna is bekapcsolódott a nemzetközi drog- és embercsempészetbe

Access to the comments Kommentek
Írta: Tamas Fencsik
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció   -   Szerzői jogok  Fotó: Unsplash

Vaskos jelentés készült a balkáni tengeri kikötők csempészvilágáról, melyben javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogyan lehet fékezni a régióban a határokon átnyúló szervezett bűnözést

A délkelet-európai tengerpartok kereskedelmi kikötői a kokain- és heroincsempészet melegágyai. A kábítószer nagyrészt Latin-Amerikából érkezik Európába, a drogszállítmányokat jellemzően friss gyümölcsökkel, főként banánnal teli konténerekbe rejtik – írja jelentésében a Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GI-TOC) nevű, nemzetközi szervezett bűnözés ellen fellépő szervezet. 

George Kemp és Ruggero Scatturo közel 90 oldalas tanulmánya a balkáni tengeri útvonalakat vizsgálja. Leszögezik: az Adriai-, az Égei-, a Fekete- és a Jón-tengeren, valamint a Dunán zajló illegális  kereskedelmi tevékenység be- és kilépési pontjaiként több mint száz kikötő, illetve tizenkét konténerterminál szolgál a régióban.

Hogy a Balkán jelentős csempészközponttá válhatott, annak több oka is van: 

  1. Közel van a fizetőképes nyugat-európai piacokhoz.

  2. Könnyen elérhető Észak-Afrika és Törökország.

  3. A Latin-Amerikából és Ázsiából érkező megnövekedett hajóforgalom, illetve a korrupció ideális feltételeket teremt a bűnszövetkezetek számára a tiltott kereskedelemhez.

A jelentés szerint 2018 és 2021 között nagyjából nyolc tonna kokaint foglaltak le délkelet-európai kikötőkben, illetve a Törökországon és a Közel-Keleten keresztül érkező opiátok és a szintetikus kábítószerek több típusa feltűnik a zsákmányok listájában. A szállítmányok egy részét a helyi piac felszívja, a másik részével a nyugat-európai piacokat látják el. 

Csekély ellenőrzés, súlyos korrupció

A világkereskedelem áruforgalmának 80 százaléka a tengereken történik, legtöbbször konténeres áruszállítással. A jelentés kitér rá, hogy ezeknek a konténereknek a 2-3 százalékát ellenőrzik rendszeresen. A tengeri útvonalon ömlesztve csempészett illegális áruk között a drogokon túl szerepel a cigaretta, és természetesen a fegyverek is. Noha látványos mennyiségeket kapcsolnak le, ehhez képest a letartóztatások száma alacsony. 

A tanulmányban kilenc balkáni kikötőt vizsgálnak, és górcső alá veszik, hogy a kikötői infrastruktúrába történő beruházások miként kapcsolódhatnak pénzmosáshoz illetve korrupcióhoz, ami feltételezi a szervezett bűnözéshez való kapcsolatot is. A vizsgált kikötők anyaországainak kormányzata törékeny, és többek közt ezért, illetve a földrajzi elhelyezkedés végett is lehetnek egyfajta bűnözőmágnesek. Hozzáteszik, hogy egyes kikötők nemcsak a bűnözőknek nyújtanak "rejtekhelyet", hanem a csempészetet elősegítő politikai és üzleti köröknek is, akik az illegális tevékenységből rendre megkapják a maguk részét.

A Duna sem marad ki

A jelentés túlmutat a tengeri kikötőkön, betekintést nyújt a Közép- és Délkelet-Európa nagy részén átfolyó Duna mentén zajló emberkereskedelembe. Megjegyzik, hogy a hatóságoknak kiemelten kell figyelniük a folyót, főleg hogy a a bűnüldöző szervek nem törődnek vele eléggé. 

A GI-TOC javaslatot tett a balkáni kikötőkben és a Duna mentén folyó bűnözés visszaszorítására: határokon átnyúló együttműködést ajánlanak, illetve a helyi nyomozati szervek megerősítését, felduzzasztását. Szükség lenne kikötői összekötő tisztekre, illetve a bűnüldöző hálózatoknak új, modern technológiák telepítésébe kéne beruháznia. 

A GI-TOC jelentését az OCCRP oknyomozó projekt oldala szemlézte.