Dél-Afrika után Kenya is megállapította, hogy emberkereskedő hálózatok felhasználásával és hamis szerződésekkel csábítanak afrikai polgárokat az orosz hadseregbe.
Egy új kenyai hírszerzési jelentés szerint 1000 kenyai állampolgárt toboroztak, hogy Oroszország oldalán harcoljanak Ukrajnában. Munkalehetőségekről szóló hamis ígéretekkel csalták őket Oroszországba, mielőtt a frontvonalra küldték volna őket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentést szerdán terjesztette a nairobi törvényhozás elé Kimani Icsungvah parlamenti elnök, aki azzal vádolta az orosz nagykövetség tisztviselőit, hogy összejátszottak a munkaerő-közvetítő ügynökségekkel, amelyek becsapták a kenyaiakat, elhitetve velük, hogy szakképzett munkát fognak kapni Oroszországban. Az elnök azt állította, hogy az orosz nagykövetség turisztikai vízumokat állított ki a számukra.
A verbuvált kenyaiak közül egy már biztosan meghalt a fronton, a cikkünk címlapképén látható 29 éves Clinton Mogesa. Az Oroszországba csalt kenyaiak közül Kenya eddig 27 személyt tudott hazamenekíteni a közvetlen életveszélyből.
A nairobi orosz nagykövetség tagadja a vádakat, és csütörtöki közleményében kijelentette, hogy soha nem adott ki vízumot senkinek, aki Oroszországba utazna, hogy Ukrajnában harcoljon. Ugyanakkor hozzátette, hogy „az Orosz Föderáció nem zárja ki, hogy külföldi állampolgárok önkéntesen bevonuljanak a fegyveres erőkbe”.
A kenyai hatóság szerint ez a válasz megtévesztő, mert senki nem állította, hogy harcengedélyre adtak ki vízumokat, hanem hogy munkavállalásra csábították a jelentkezőket, akik nem tudták, hogy a frontra kényszerítik őket. A parlament elnöke figyelmeztetett, hogy a moszkvai kenyai nagykövetségen dolgozó összes tisztviselőt felelősségre vonják, ha bebizonyosodik, hogy összejátszottak az emberkereskedő hálózatokkal.
A kenyai Nemzeti Hírszerző Szolgálat jelentése szerint 89 állampolgár biztosan a frontvonalban van, 39-et kórházba szállítottak, 28-an pedig eltűntek. A jelentés részleteket is közöl a toborzó ügynökségekről, amelyek a gyanú szerint kenyaiakat vittek át Oroszországba. Az elmúlt hetekben több tucat kenyai család sürgette a kormányt, hogy hozza vissza Oroszországban rekedt szeretteit, akik közül a szerencsésebbek ukrán hadifogságba estek.
A hazatért kenyai újoncok arról számoltak be, hogy szakképzett munkákat, például villanyszerelői feladatokat és vízvezetékszerelést ígértek nekik. Azt mondják, hogy orosz nyelven írt szerződéseket írtak alá, és kevés vagy semmilyen katonai kiképzés nélkül küldték őket csatába.
A becsapáson alapuló módszer teljesen azonos azzal, amiről Dél-Afrika esetében korábban már beszámoltunk. Ott is a fedett (hamis) toborzó cégek kínáltak olyan munkát, képzést vagy jól fizető állást az afrikai férfiaknak, aminek semmi köze nem volt fegyveres konfliktushoz. A toborzás során azt hangsúlyozták, hogy „védelmi” vagy „logisztikai” feladatokról van szó, és azt hazudták, hogy Oroszországon belüli munkát végeznek majd.
A kenyai külügyminisztérium már korábban ismerte a problémát, és óvatosságra intette a polgárokat. Két toborzót tartóztattak le tavaly, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték őket, amíg a tárgyalásra sor nem kerül.
A BBC-nek nyilatkozva Musalia Mudavadi kenyai külügyminiszter „elfogadhatatlannak és titkosnak” nevezte a gyakorlatot, és azt mondta, hogy Nairobi leállította az illegális toborzókat, és sürgetni fogja Moszkvát, hogy írjon alá egy olyan megállapodást, amely betiltja a kenyai állampolgárok besorozását. „Kenya és Oroszország a függetlenségünk óta baráti kapcsolatokat ápol, ezért ez egy nagyon szerencsétlen epizódja a két ország közötti pozitív és szívélyes viszonynak” – tette hozzá.
Moszkva emberhiánnyal küzdő hadserege lehetőleg kerüli a nagyvárosi orosz etnikumú fiatalok besorozását, mert elvesztésük társadalmi feszültségekkel jár. Ezért már régóta élénk érdeklődést mutat a harmadik világból szerzett utánpótlás iránt, legtöbbször félrevezetéssel és hamis csábításokkal. Korábbi jelentések sora igazolja, hogy a jelentős számú észak-koreai mellett szírek, kubaiak, afgánok, irániak, afrikaiak, Srí-Lankai és venezuelai személyek, sőt már indiaiak és kínaiak is estek ukrán fogságba, vagy meghaltak.
Számos friss médiajelentés is kiemelte a külföldi állampolgárok növekvő szerepét az orosz hadseregben. Október elején egy indiai állampolgárt fogtak el az ukrán erők, miközben Oroszországért harcolt. A 22 éves férfi azt állította, hogy tanulmányai során letartóztatták Oroszországban, és nyomást gyakoroltak rá, hogy szerződést írjon alá az orosz hadsereggel. Mindössze két hét alapkiképzés után az ukrajnai háború frontvonalára küldték.
A Los Angeles Times arról számolt be, hogy Oroszország több tízezer külföldi harcost toborzott a közösségi médián keresztül, akik közül sokan a Közel-Kelet, Afrika és Kelet-Ázsia hátrányos helyzetű országaiból érkeztek. A cikk részletesen leírta, hogy az újoncok közül hányat tévesztenek meg a beígért nagylelkű juttatások, többek között magas fizetések és orosz állampolgárság ajánlatai, nem harci katonai szolgálatért cserébe. A gyakorlatban azonban a legtöbbjüket hamarosan egyenesen a csatába küldik. Az afrikai beszervezettek között jelentős számban vannak nők is, akiket kényszermunkára emlékeztető kisegítői vagy logisztikai feladatokra vetnek be.
A háború negyedik évére az orosz toborzási hálózat gyakorlatilag a fél földgömböt behálózza. Afrikától Dél-Ázsián és a Közel-Keleten át Latin-Amerikáig bukkannak fel olyan csatornák, amelyek civileket, volt katonákat vagy gazdaságilag kiszolgáltatott munkavállalókat csábítanak el az ukrajnai frontra.