A válság miatt sorra dőlnek le az eddigi energiatabuk: tovább működhetnek a német szénerőművek, és az atomenergia iránt is egyre nagyobb az igény.
Óvott a fosszilis energiához való visszatéréstől a német kancellár. Olaf Scholz sürgette a politikai döntéshozókat világszerte, hogy ne feledkezzenek meg a fenyegető klímaválságról. Az emelkedő energiaárak miatt ugyanis egyre több ország tér vissza a szénre.
"Nem történhet meg velünk, hogy belecsússzunk a fosszilis energia és különösen a szén globális reneszánszába. Senki sem elégedhet meg azzal, hogy nálunk is újra növekszik a széntüzelésű energiatermelés aránya, válaszul a gázellátás szűkösségére" - mondta Scholz egy berlini klímavitában.
Németországban éles társadalmi vita folyik az energiabiztonság kontra klímasemlegesség dilemmájáról. A szén-dioxid-semlegesség elérésére tett ígéretei ellenére Németország a közelmúltban jogalapot teremtett néhány szénerőművének újraindítására, hogy télen az energiabiztonságot biztosítsa.
Scholz azonban hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések csak átmeneti jellegűek lesznek:
A kancellár elismételte a G7-ek ígéretét is, hogy 100 milliárd dollárral segítik a globális déli országokat a megújuló energiára való átállásban. Maga Németország 2025-ig "évente legalább 6 milliárd euróval" kíván hozzájárulni e cél eléréséhez - mondta Scholz.
A német kancellár azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek a világot jelenleg sújtó többszörös válság ellenére sem szabad szem elől tévesztenie a párizsi klímamegállapodást. "A globális felmelegedést 1,5 fokra kell korlátoznunk" - szögezte le.
A szén használata mellett megdőlni látszik egy másik német tabu is, az atomenergia használata, itt főként a kormánykoalícióban résztvevő Zöldek kényszerülnek álláspontjuk felülvizsgálatára. Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímaügyi miniszter után most már az ökopárt elnöke, Ricarda Lang sem zárta ki kategórikusan a korábbi lezárás felülvizsgálatát, a német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását.