Megnéztük, miért olyan nehéz egyről a kettőre jutnia Boszniának, miközben Ukrajna és Moldova tagjelölti státusza zöld utat kapott.
HIRDETÉSBosznia már a délszláv háború óta szeretné elérni azt, ami most Ukrajnának és Moldovának sikerült: az Európai Unió tagjelöltjévé válni. A döntés elsőre talán igazságtalannak tűnik, de megnéztük, mi minden áll amögött, hogy Bosznia nem tud közelebb kerülni az EU küszöbéhez.
Múlt héten olyan pletykák keringtek Brüsszelben, hogy Bosznia is megkaphatja a tagjelölti státuszt, amelyeket olyan nyilatkozatok támasztottak alá, mint Karl Nehammer osztrák kancelláré, aki szerint Bosznia is megérdemelné a tagságot. Végül azonban mégsem így lett.
Bosznia 2005 óta esélyesnek számított a tagjelölti státuszra, amikor megkezdte a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat az Európai Unióval.
A jelenlegi brüsszeli törekvés, hogy figyelmen kívül hagyják a szigorú csatlakozási kritériumokat és reformokat - amelyeken a balkáni reménybeli tagok közül sokan, például Bosznia, Észak-Macedónia és Montenegró, különböző mértékben már átmentek - annak érdekében, hogy olyan országokat is bevegyenek, amelyeknél fennáll a veszélye annak, hogy orosz befolyás vagy eszkaláció célpontjává válnak, a remény szikráját gyújtotta meg Boszniában.
Csütörtök este Ausztria, Szlovénia és Horvátország utolsó pillanatban tett erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy Bosznia feljebb lépjen a csatlakozási ranglétrán, vitát indítottak el Bosznia háború utáni politikai rendszerének hatékonyságáról, miközben az ország belső kudarcaira is rávilágítottak.
Csatlakozás a hatályos szabályok szerint
Oroszország invázióját megelőzően az olyan országok, mint Bosznia, Ukrajna előtt álltak a csatlakozási kilátásokat tekintve. Sokan közülük számos előcsatlakozási megállapodást írtak alá, és több milliárd eurót kaptak olyan alapokból, amelyek kifejezetten azokat az országokat célozták meg, amelyek egy napon majd tagok lesznek. Ezzel együtt az Európai Bizottság éves jelentésekben folyamatosan nyomon követte, hogy Bosznia hogyan halad a jogi, igazságügyi és politikai rendszerének átalakításával.
2019-ben Bosznia kapott egy konkrét listát, amely 14 olyan pontot vagy reformot tartalmazott, amelyek a biztos tagság felé mozdítanák el. A 14 kulcsfontosságú téma közül - amelyek között szerepelnek az igazságszolgáltatás jelentős reformjai, a korrupcióellenes törvényhozás kulcsfontosságú elemei és egy új választási rendszer - a boszniai hatóságoknak egyet sem sikerült azóta kipipálniuk.
„Ez a tragédiák tragédiája,” mondta az Euronewsnak a korábbi brüsszeli tudósító, Elvir Bucalo, aki most a boszniai közszolgálati rádió és televízió egyik szerkesztője. Bucalo végigkövette országa uniós pályafutását, a 2008-as társulási megállapodástól a 2016-os tagsági kérelemig.
- fogalmazott. Az újságíró 2015-ben egy kézzel írt levelet is eljuttatott a brüsszeli hatóságoknak, mint saját, személyes „tagsági kérelmét” az országa nevében. Bucalo a levélben felvázolta, hogy az ország polgárai mennyire szeretnének csatlakozni az európai családhoz, annak ellenére, hogy a romboló belpolitika évtizedek óta megakasztja a folyamatot.
Bucalo azóta meggondolta magát. Május elején újabb nyílt levelet írt, amelyet élő adásban olvasott fel. Ebben arra kérte az uniós tisztviselőket, hogy mégse adják meg Boszniának a tagjelöltséget, mert szerinte a politikusok semmit nem tettek azért, hogy kiérdemeljék azt.
Bosznia háború utáni nehézségei intő jelek lehetnek Ukrajna számára
Az a döntés, hogy Bosznia nem kapja meg a tagjelölti státuszt, a háború utáni politikai vezetők elítéléseként is értelmezhető, akik az országot olyan bizonytalanságban tartották, ahol az etnikai konfliktusok, a nacionalizmus és a kicsinyes helyi viták uralják a közbeszédet.
A háború után Bosznia olyan helyzettel nézett szembe, amivel várhatóan Ukrajna is szembenéz majd, amint béke lesz. A rendkívül sokszínű országot katonai agresszió fenyegette a szomszédai részéről, akik az ország valamelyik fő etnikai csoportját – a szerbeket, a horvátokat vagy a bosnyákokat - védték, és azt állították, hogy Bosznia nem lehet független ország.
Az Egyesült Államok és más nyugati országok közvetítésével létrejött a daytoni békeszerződés, amely az ország alkotmányává vált. Célja az volt, hogy széles körű politikai jogokat biztosítson a fő etnikai csoportok számára, és megakadályozza a konfliktus kiújulásának lehetőségét. Az EU vezeti az ország mintegy 1100 fős békefenntartó erőit, az EUFOR-t is.
Bár a konfliktust eddig sikerült kordában tartani, az ország nacionalistái visszaéltek a békemegállapodásokból eredő etnikai fékek és ellensúlyok alkalmazásával, és megakadályozták, hogy az ország bármilyen említésre méltó előrelépést tegyen.
Az ország vezetőinek több mint 20 évbe telt, mire az ország hivatalosan is benyújtotta az európai uniós tagság iránti kérelmét 2016 februárjában. A folyamatot az első naptól kezdve hiányosságok jellemezték. Az Európai Bizottság kérdőívére adott válaszok benyújtása - ez a kulcsfontosságú dokumentum, amely alapján megállapítják, hogy a potenciális tag készen áll-e a csatlakozásra - 18 hónapot vett igénybe, sokkal többet, mint bármelyik másik balkáni államé.
Összehasonlításképpen Ukrajna kevesebb mint egy hónap alatt töltötte ki a saját kérdőívét, miközben épp háború dúlt az országban.
Az utólagos kérdések megválaszolása további kilenc hónapot vett igénybe, és bár a boszniai vezetők vállon veregették magukat a jól végzett munkáért, mintegy 22 politikai és politikai kritériumra vonatkozó kérdés maradt megválaszolatlanul, így a beadvány nem lett teljes.
Időközben az ország a háború vége óta a legnagyobb politikai válságába került, mivel a boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik azzal fenyegetőzött, hogy kivonja a szerb többségű Boszniai Szerb Köztársaságot az ország kulcsfontosságú állami szintű intézményeiből - ezt a lépést széles körben elszakadási kísérletként értelmezték. Ez a terület a két fő közigazgatási egység vagy entitás egyike, a bosnyák-horvát többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációval együtt.
HIRDETÉSA daytoni megállapodásokban a két entitás némi autonómiát kapott, de három elnök és egy minisztertanács ellenőrzi az ország fő intézményeit, beleértve a hadsereget, a legfelsőbb igazságszolgáltatást és az adóhatóságot.
Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Milorad Dodik egy igazán nacionalista, keményvonalas populista politikus, akit már számos nemzetközi szankcióval sújtottak, nem léphet be például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területére.
Nagyon összetett rendszer, amelyet könnyű manipulálni
„Azok, akik éltünk még az egykori Jugoszláviában, tudtuk, hogy a háború után Bosznia lesz a legbonyolultabb eset, ez világos volt,” mondta az Euronewsnak Ivan Vejvoda, az Európa Jövői program vezetője a bécsi székhelyű Humán Tudományi Intézetnél.
"Azok, akiket megválasztottak, nagyon gyorsan rájöttek, hogy kényelmesen irányíthatják az országok, ha egymással alkukat kötnek, aztán jól felkorbácsolják az etnikai indulatokat minden választás előtt,” mondta a kutató. "2004-ben, 2007-ben volt egy lendület Európa újraegyesítésére. 1989-ben, a berlini fal leomlása után az volt a mondás, hogy ezeket a közép-keleti országokat vissza kell téríteni Európába."
Az EU belső problémái, valamint a balkáni vitás kérdések 2014-ben megakasztották a folyamatot, amikor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök bejelentette, hogy befagyasztják az új tagállamok felvételét.
HIRDETÉSAztán Ursula von der Leyen elnökségével mintha újraindult volna a folyamat, miután érezhetővé vált, hogy Oroszország, Kína és Törökország erősen befolyásolni akarja a térség országait. A legutóbbi brüsszeli döntés azonban azt mutatja, hogy megmaradt az uniós vezetők bizonytalansága a kérdésben, mivel a balkáni országok egész egyszerűen nem tettek eleget a csatlakozás érdekében.
"Szerintem az a lényeg, hogy a nyugat-balkáni országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy megmutassák, megérdemlik a tagságot azáltal, hogy teljesítik a koppenhágai kritériumokat. Röviden fogalmazva: hogy megmutassák, valóban demokratikusak, pluralizmus van, és a hatalmak szétválasztása megtörtént. Senki nem kér szent intézményeket, ilyenek sehol sem léteznek. De meg kell mutatniuk, hogy valóban igyekeznek megfelelni ezeknek a céloknak" - mondta Vejvoda.
Két hete majdnem megvolt
Brüsszelben még június 12-én is történtek kísérletek a csatlakozási folyamat újraélesztésére, amikor Charles Michel, a Tanács elnöke összehívta a boszniai parlamenti pártok vezetőit, és bemutatta nekik a prioritások listáját, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország új lendületet nyerjen az EU-hoz való csatlakozáshoz.
Nermin Nikšić, a balközép SDP párt elnöke szerint Charles Michel és Josep Borrell, az EU vezető diplomatája egyaránt azt mondta a jelenlévő politikusoknak, hogy ha sikerülne elfogadni ezeket a követeléseket, Bosznia Ukrajna és Moldova mellett találhatná magát. "Michel és Borrell több mint nyílt és tisztességes volt a találkozó kezdetétől fogva" - mondta Nikšić az Euronewsnak.
"Elmondták nekünk, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek úgy gondolják, hogy amikor Ukrajnáról és Moldováról tárgyalnak, Boszniának is része kell, hogy legyen ennek a csomagnak."
HIRDETÉS– tette hozzá.
Végül a horvátokat képviselő HDZ BiH és a két ellenzéki párt, a PDP és a DNS nem értett egyet a közös nyilatkozat alapelveivel, amely a boszniai vezetők ígéreteként szolgált volna arra, hogy hat hónappal az idei általános választások után egy sor reform megvalósításába vágnak bele.
Ezután jött a csütörtöki csalódás, amely tovább erősítette a bosnyákok növekvő keserűségét a megrekedt bővítés miatt, ugyanis a bosnyákok úgy érzik, ismét kirekesztették őket.
"Ha én az EU vezetője lennék, sokkal keményebb lennék, és sokkal többet kérnék. Zsarolnék, fenyegetnék, bármit megtennék, ha ez az igazi európai elvek érvényesítését jelentené,” fogalmazott Nermin Nikšić.
A háború utáni korrupcióból egyelőre nem találják a kiutat
A Transparency International tavalyi korrupciós listáján Bosznia-Hercegovina 180 országból a 110. helyen szerepelt. Európában csak Oroszország és Ukrajna előzte meg. Az Eurostat friss adatai szerint Bosznia a második legszegényebb ország Európában, innen pedig nehéz nyerni, még akkor is, ha ez csak még inkább bizonyítja, mekkora szüksége lenne az országnak az uniós tagságra.
HIRDETÉSSzakértők szerint az előrelépéshez egyrészt politikai generációváltásra lenne szükség Boszniában, másrészt az Európai Unió részéről is egy más, kevésbé technokratikus, és inkább gyakorlatias megközelítés kellene.