Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Még mindig sok európai fiatal vásárol hamis terméket

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció   -   Szerzői jogok  AP Photo/Wilfredo Lee, File

A hamisítás elleni küzdelemnek nem sokat segített a pandémia, Magyarországon és egész Európában is a fiatalok 37 százaléka vett szándékosan hamis árut. Az internetes vásárlás egyre nagyobb térhódítása, és az online világ, mint szocializáció további teret adott a hamisítványoknak, még akkor is, ha a fiatalok többsége szerint egyébként jobban megéri eredetit vásárolni.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala új felmérést készített a pandémia után a fiatalok szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos magatartásáról, a hamisítás elleni világnap alkalmából. Elsősorban azért a 15 és 24 év közötti korosztályt vizsgálták, mert ők a legfogékonyabbak a hamis termékek vásárlására.

Az Intellectual Property and Youth Scoreboard (Eredménytábla az ifjúság szellemi tulajdonhoz fűződő viszonyáról) a hamisított áruk vásárlásának és a kalóztartalmak elérésének tendenciáit értékeli a fiatalok körében 2016 óta.

Sok hamis terméket vesznek az európai fiatalok

A megkérdezett európai fiatalok több mint fele (52%) vásárolt szándékosan vagy véletlenül az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket az interneten, egyharmaduk (33%) pedig fogyasztott illegális online tartalmat.

A világjárvány utáni helyzetet nézve az új felmérés megerősítette, hogy az európai fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan legalább egy hamisított terméket, ami jelentős növekedést jelent a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez az arány 14% volt). Ez az eredmény országonként jelentősen eltér, a legmagasabb Görögországban (62%), a legalacsonyabb pedig Csehországban (24%).

Hamis ruhák, cipők, kütyük és illatszerek

A magyar 15 és 24 év közötti fiatalok körében is 37 százalék a szándékosan hamis terméket vásárlók aránya, ruhákat és kiegészítőket 14, cipőket 13, elektronikus eszközöket 11, higiéniai, kozmetikai és testápoló termékeket és illatszereket szintén 11 százalék vásárolt. Ezek az arányok tökéletesen tükrözik az európai tendenciákat.

Sokan azért vásárolnak hamisítványokat, mert félrevezetik őket: a válaszadók elismerték, hogy nehézséget okoz számukra az eredeti és a hamisítványok megkülönböztetése.

Az online kalózkodás viszont csökken

Ami a digitális tartalmakat illeti, a legális forrásokból származó tartalmak egyre nagyobb teret nyernek a fiatalabb generációk körében. 60 százalék azt állította, hogy az elmúlt évben nem használt, játszott vagy töltött le, illetve nem közvetített illegális forrásból származó tartalmakat, szemben a 2019. évi 51 százalékkal és a 2016. évi 40 százalékkal, ami igazolja a csökkenő tendenciát.

A szándékos kalózkodás azonban továbbra is stabilan tartja magát: a fiatal fogyasztók 21 százaléka elismerte, hogy az elmúlt 12 hónapban tudatosan fogyasztott kalóztartalmat. A magyar fiatalok jelentős része azonban félrevezetés áldozata: 12 százalék véletlenül fért hozzá kalóztartalmakhoz, 7 százalék pedig nem tudja, hogy tett-e ilyesmit. A főként erre a célra szolgáló weboldalakról, alkalmazásokból és közösségimédia-csatornákról elért kalóztartalmak fő típusai a filmek (75%) és a televíziós sorozatok (62%), a számítógépes programok (61%) és a zeneszámok (40%) voltak.

„Egy olyan időszakban, amikor az e-kereskedelem és a digitális fogyasztás jelentősen növekszik, a hamisított áruk szándékos és nem szándékos vásárlásának fokozódása aggasztó tendencia. Ami a kalózkodást illeti, az annak ellenére sem csökken, hogy a fiatal fogyasztók egyre inkább a legális forrásokból származó tartalmakat részesítik előnyben,” mondta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának ügyvezető igazgatója, Christian Archambeau, aki szerint ez a kutatás megfelelő lökést kell, hogy adjon a kormányoknak, szervezeteknek abban, hogy figyelemfelkeltő kampányokat indítsanak a hamisítványok ellen.

Az okok között egyre erősebb a társadalmi hatás

Míg a hamisított termékek szándékos vásárlásának és a kalóztartalmakhoz való szándékos hozzáférésnek továbbra is az ár és az elérhetőség a fő oka, a társadalom hatása – például a család, a barátok vagy az ismerősök viselkedése – is növekszik.

Egyéb tényezők közé tartozik az, hogy a fogyasztót nem érdekli a termék hamis – vagy a tartalom forrásának illegális – eredete, nem észlel különbséget az eredeti és a hamisított termék között, illetve könnyebbnek találja a hamisított termék megtalálását vagy megrendelését az interneten. Minden tizedik válaszadó véleményvezérek vagy híres emberek ajánlásait is említette.

Mind a termékek, mind a digitális tartalmak esetében a fiatalok a kibercsalás és a kiberfenyegetések személyes kockázatait említették olyan fontos tényezőkként, amelyek visszatartanák őket. A megkérdezett fiatalok emellett egyre nagyobb arányban említik a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt negatív hatást is.

Magyarországon egy pályázattal hívják fel a figyelmet

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület figyelemfelkeltés gyanánt kreatív pályázatot hirdetett a középiskolások, főiskolások és egyetemisták számára. A 16-25 év közötti jelentkezők plakát vagy videó készítésével mutathatják meg, hogy „Az eredeti az igazi!” Az alkotással fel kell hívniuk a figyelmet a jogszerű forrásból származó termékek előnyeire, és vonzóvá, trendivé kell tenniük a biztonságos, értékálló és a jogszabályoknak megfelelően készített árucikkek vásárlását.

További források • EUIPO