Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Új különadók: a kettős benzinár után itt a kettős repülőjegyadó

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Repülőgépek egy új hangárban a Liszt Ferenc-repülőtéren
Repülőgépek egy új hangárban a Liszt Ferenc-repülőtéren   -   Szerzői jogok  MTI/Koszticsák Szilárd

Egy nappal pünkösd vasárnapja előtt tette közzé a kormány az általa "extraprofitnak" nevezett nyereségek újabb megadóztatásának részleteit. A kormányrendelet a repülőjegyekre kivetett új, kétféle tarifát alkalmazó adóról is szól. Az Euronews által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint a lépés nem ütközik az uniós joggal.

Az extraprofit adó kivetéséről (erről egy hete döntött a kormány) szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetést is a kormány háromnapos soproni ülésén fogadták el. A szombati döntés aznap már meg is jelent a Magyar Közlönyben - írja a portfolio.hu.

Az elvonások keretében a repülések után 3900-9750 forintot kell fizetni, az értékpapírügyletekre 0,3 százalék lesz a tranzakciós illeték, és Revolut jellegű utalások után is fizetni kell ezután. 

"Az extraprofit-különadóval kötelezni fogjuk az elmúlt időszakban nagy hasznot felhalmozó nagyvállalatokat, hogy extraprofitjuk nagy részét a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba fizessék be, hozzájárulva az ország védelméhez" - ismertette a kormányzati álláspontot Havasi Bertalan sajtófőnök, hozzátéve: a kormány elkötelezett, hogy a rezsicsökkentés fenntartása mellett is tartsa 2022-re a 4,9 százalékos, 2023-ra pedig a 3,5 százalékos hiánycélt.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban:

A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Mol-nak kell fizetni.

A rendelkezések egyik legérdekesebb része a légitársaságok hozzájárulásának nevezett különadó, amely szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az úticél az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Minden más úticél esetén 9750 forint a hozzájárulás mértéke.

Az Euronews két nemzetközi jogászt is megkérdezett arról, számíthat-e Budapest olyan típusú bizottsági vizsgálatra, mint a kettős benzinár esetében (a bizottság szóvivője szerint az uniós szabályok szerint tilos magasabb árat megállapítani annak alapján, hogy az igénybe vevő milyen állampolgár, vagy melyik tagállamban él).

Megkeresésünkre Kende Tamás azt mondta, "a légitársasági különadó valószínűleg nem ütközik EU-jogba", és Lattmann Tamás is úgy látja: "nem látok benne olyat, ami uniós szempontból diszkriminatív lenne. A magasabb díj az EU-n kívüli repülések esetén jelenik meg, az lenne problémás uniós jogi szempontból, ha EU tagállamok közötti különbségtétel jelenne meg a magyar jogszabályban."