A legutolsó közvélemény-kutatás szerint a dánok 44% -a csatlakozna az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, 28% maradna a különutas külpolitika mellett.
HIRDETÉSDániában már tart a népszavazás arról, hogy a skandináv állam szorosabb biztonsági kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval vagy sem.
A dán vezetők azzal érvelnek, hogy a regionális biztonsági helyzet megváltozott, és ez megköveteli, hogy Dánia szorosabban működjön együtt az EU-val a védelmi kérdésekben. A dán parlament többsége az igent javasolja. A legutolsó közvélemény-kutatás szerint a dánok 44% -a csatlakozna az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, 28% maradna a különutas külpolitika mellett, 19% pedig bizonytalan. Dánia NATO tag, az EU-ban azonban eddig különutas politikát folytatott. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója azonban -a svédek és a finnek mellett - a dánokat is meggyőzte arról, hogy erősíteniük kell saját országuk biztonságát, amihez az első lépés a dán derogáció eltörlése.
Mi a szavazás tétje?
Dánia 1992 óta elutasította az EU alapszerződés több pontját, többek között a védelmi megállapodást. Ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag a dánokat nem hívták meg találkozókra, csekély befolyásuk volt, és nem vehettek részt vagy finanszírozhattak semmilyen katonai műveletet. Ha a dánok többsége igennel szavaz, úgy Dánia a jövőben részt vesz az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának döntéshozatalában, és csapatokat is küldhet az Unió katonai misszióihoz.
Dániában az EU-val kapcsolatos népszavazások gyakran végződnek nemmel. Ez a mostani már a kilencedik referendum.