NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Amenstiy International: tavaly csúcsot döntött a kivégzések száma Iránban és Szaúd-Arábiában

Egyes országokban megugrott a kivégzések száma tavaly
Egyes országokban megugrott a kivégzések száma tavaly Szerzői jogok Amr Nabil/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Amr Nabil/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Beatrix AsbothAmnesty International
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Miközben egyre több országban törlik el a halálbüntetést, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával több muszlim országban fokozták a halálbüntetések végrehajtását.

HIRDETÉS

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások és lezárások feloldásával egyes országokban megnőtt a halálbüntetések kiszabása. Az Amnesty International jogvédő szervezet adatai szerint 2021-ben 20%-kal nőtt a kivégzések száma 2020-hoz képest. A legtöbb kivégzést Kínában, Iránban, Egyiptomba, Szaúd-Arábiában és Szíriában hajtották végre.

Irán és Szaúd-Arábia tavaly ismét nagy erővel vetette bele magát a kivégzésekbe, semmibe véve a nemzetközi jog szabályait. Ez a trend sajnos folytatódott 2022 első hónapjaiban is.
Agnès Callamard
főtitkár, Amnesty International

2021-ben legkevesebb 579 embert végeztek ki 18 országban, ami 20%-os növekedés a korábbi évhez képest. Irán egymaga 314 ember haláláért felelős (2020-ban 246 embert végeztek ki), amely 2017 óta a legmagasabb adat. A növekedés annak tudható be, hogy nőtt a kábítószerekkel kapcsolatos esetek miatti, a nemzetközi jogot sértő kivégzések száma. A nemzetközi előírások világosan tiltják a halálbüntetés alkalmazását a nem szándékos emberöléseket leszámítva. Szaúd-Arábia szintén megduplázta a kivégzéseket.

Kína, Észak-Korea és Vietnam továbbra is titkolja, hogy hány embert ítélnek halálra és végeznek ki. Amit látunk, az nagyon komoly aggodalomra ad okot.
Agnès Callamard
főtitkár, Amnesty International

Kína szigorúan titkos adatként kezeli a halálbüntetések számát, csak a civil jelentések alapján tudnak körülbelüli adatot számítani. Szintén nincsenek észak-koreai és vietnami adatok, ezekben az országokban képtelenség pontosan dokumentálni a kivégzéseket az információk elérhetetlensége miatt.

A korábbi évhez képest sokkal több embert ítéltek halálra Bangladesben (2021: 181, 2020: 113), Indiában (2021: 144, 2020: 77) és Pakisztánban (2021: 129, 2020: minimum 49)is.

Ahelyett, hogy folytatódott volna a 2020-as trend, az államok egy része aggasztó lelkesedést mutatott tavaly a bűncselekmények hatékony felszámolása helyett a halálbüntetés alkalmazása iránt, semmibe véve ezzel az élethez való jogot egy globális emberi jogi válság közepén.
Agnès Callamard
főtitkár, Amnesty International

Nőtt a kivégzések száma Szomáliában (2021: min. 21, 2020: 11), Dél-Szudánban (2021: min. 9, 2020: 2), Jemenben (2021: min. 14, 2020: 5). Belarusz (legalább 1), Japán (3) és az Egyesült Arab Emírségek (legalább 1) 2020-ban nem, de tavaly végzett ki embereket.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban a korábbihoz képest jóval több embert ítéltek halálra (legkevesebb 81 embert a 2021-es 20-hoz képest). Ugyanez volt megfigyelhető Egyiptomban (minimum 356, egy évvel korábban 264), Irakban (legkevesebb 91 a korábbi 27-hez képest), Mianmarban (min. 86, a korábbi 1 után), Vietnamban (min. 119 a korábbi 54-hez képest) és Jemenben (legkevesebb 298 a korábbi 269-hez képest).

A halálbüntetés, mint az elnyomás eszköze

Mianmarban a statárium alatt a civilek ügyeit a katonai bíróságok tárgyalták, amelyek gyorsított eljárás során hozott ítéletei ellen nem lehet fellebbezni. Közel 90 embert ítéltek halálra, többeket távollétükben, ezzel állva bosszút a katonaság rémuralma ellen tiltakozó tüntetőkön illetve a jogsértésekről tudósító újságírókon - hívja fel a figyelmet az Amnesty International.

Az egyiptomi hatóságok rendszeresen kínoztak meg és végeztek ki tömegével embereket, míg Iránban a homályos “istenkáromlás”ürügyén ítéltek halálra etnikai csoportok tagjait. Legkevesebb 19%-a az összes (61) kivégzésnek a baloch kisebbség tagjai estek áldozatul, akik összesen kb. a teljes népesség 5%-át adják.

Világszerte egyre több országban törlik el a halálbüntetést

Az aggasztó problémák ellenére folytatódott a halálbüntetés globális eltörlése irányába mutató folyamat. 2021 már a második olyan év volt, amikor kevesebb kivégzést végrehajtó ország volt, mint 1979-ben, amikor az Amnesty elkezdte dokumentálni a halálbüntetéseket.

A sierra leonei parlament júliusban egyhangúan szavazta meg azt az egyelőre még nem hatályos törvényt, amely eltörölte a halálbüntetést az országban. Decemberben Kazahsztán vetett véget a halálbüntetés alkalmazásának. Pápua Új-Guinea kormánya nemzeti konzultációt hirdetett, amely eredményeként 2022 januárjában eltörölték a halálbüntetést. 2021 végén Malajzia bejelentette, hogy az idei év második felében reformokra tesz majd javaslatot a halálbüntetés területén. A Közép-afrikai Köztársaságban és Ghánában a törvényhozás tagjai elkezdték előkészíteni a halálbüntetés eltörlését.

Az Egyesült Államokban Virginia lett a huszonharmadik, egyben az első déli tagállam, amely eltörölte a halálbüntetést, Ohio pedig már harmadik éve halasztja el a kivégzéseket. A kormány júliusban ideiglenes moratóriumot vezetett be a szövetségi kivégzésekre. 1988 óta tavaly végezték ki a legkevesebb embert az országban.

Gambiában, Kazahsztánban, Malajziában, Oroszországban és Tádzsikisztánban továbbra is hivatalos moratórium van hatályban a kivégzésekre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Dzsamál Hasogdzsiról nevezték el a szaúdi nagykövetség előtti utcát Washingtonban

Halálbüntetéstől tart a belarusz ellenzéki hírszolgálat, a Nexta társalapítója

Rontja az amerikai-kínai viszonyt, hogy Peking támogatja Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban