Egy hete nem jutnak dűlőre a tagállamok ezzel a szankcióval kapcsolatban.
HIRDETÉSA Moszkva elleni szankciók más, a tagállamok által gyorsan elfogadott szankcióköreitől eltérően az EU nem került közelebb az orosz olajembargóról való megállapodáshoz, közel egy héttel azután sem, hogy a Bizottság javaslatot tett rá.
Amikor Ursula von der Leyen múlt szerdán először ismertette a javaslatokat, a Bizottság és több uniós tagállam forrásai "optimisták" voltak, hogy a hatodik - és legbonyolultabb orosz szankciócsomag, amely az orosz olajra vonatkozó állandó embargóra összpontosít - ésszerű időn belül elfogadásra kerül.
„Kiterjedt párbeszéd folyt Magyarországgal és Szlovákiával, valamint Csehországgal a bejelentést megelőzően" - mondta még az Euronewsnak egy bizottsági forrás, miután von der Leyen az európai parlamenti képviselőknek tartott beszédet.
Mégis, néhány órával azután, hogy a végleges tervezet az egyes tagállamok nagyköveteinél landolt, repedések jelentek meg a sokat hangoztatott kohézióban és célegységben.
Nem meglepő módon a három, a kőolajtól leginkább függő, tengerparttal nem rendelkező ország azonnal visszautasította azt a javaslatot, hogy 2023 végéig fokozatosan kivonuljanak a nyersolajból, és sokkal hosszabb, 2025-ig tartó határidőt kértek.
Most, egy héttel később, úgy tűnik, hogy a tárgyalások csigalassúsággal haladnak, és a Bizottság a színfalak mögött igyekszik kompromisszumokat találni.
Von der Leyen hétfőn Budapestre repült, hogy találkozzon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki korábban "atombombának" nevezte az olajembargót országa gazdasága számára, és ragaszkodott ahhoz, hogy további öt évre és több milliárd euróra lenne szükségük ahhoz, hogy teljesen megváltoztassák a magyar infrastruktúrát, hogy lehetővé tegyék az alternatív szállítók működését.
A találkozó után von der Leyen azt tweetelte: "A ma esti megbeszélés Orbán Viktor m__iniszterelnökkel hasznos volt a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések tisztázásában."
"Előrelépés történt, de további munkára van szükség. Összehívok egy videokonferenciát a regionális szereplőkkel, hogy megerősítsük a regionális együttműködést az olajinfrastruktúra terén".
A keddre tervezett utólagos videokonferencia elmaradt.
Orbán a hírek szerint több százmillió eurós támogatást kért az olajfinomítók korszerűsítésére, valamint hozzáférést a helyreállítási alapokhoz.
Az EU a jogállamisággal való visszaélések és a korrupciós vádak miatt mintegy 7 milliárd eurónyi behajtási pénzt tartott vissza Magyarországtól.
"Az igazság kedvéért; Magyarország végig azt mondta, hogy nem akar olajügyi szankciókat, minden országnak megvannak a maga problémái" - mondta az Euronewsnak egy diplomata.
A napi sajtótájékoztatón Eric Mamer, az EU szóvivője is igyekezett kisebbíteni a patthelyzet súlyát.
„Egyértelmű, hogy Magyarországnak, mint tengerparttal nem rendelkező országnak megfelelő csővezeték-hálózatra van szüksége ahhoz, hogy más forrásokra váltson. De a megoldandó kérdések közé tartozik az olajtárolás és a finomítás is. Ehhez szintén infrastruktúra szükséges. Emellett szóba került az energiaszektor átalakítása is. hogy az orosz olajtól való elszakadás valósággá váljon" - tette hozzá.
Cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Orbán azt követelte volna, hogy Magyarország kapja vissza a gazdaságélénkítési alapokat, és azt mondta, hogy a találkozón "csak az energiáról" volt szó, és hogy a videokonferenciát átütemezik, ha "technikai" szinten történt előrelépés.
Az biztos, hogy az előrelépés lassú. Az EU nagykövetei szerdán találkoznak, de az áttörésre vonatkozó optimizmus visszafogott.
Bár valószínű, hogy a hatodik szankciós csomag végül átmegy, nem világos, hogy ez mit jelent majd a következő pakkra nézve - amely kétségtelenül az orosz gázra fog összpontosítani.