Azzal próbálta delegitimálni Ukrajnát, hogy nem említette név szerint az országot - mondta egy volt brit katonai hírszerző.
HIRDETÉSHárom dologról nem szólt az orosz elnöknek a világ által feszülten várt győzelmi napi beszéde: győzelemről, általános mozgósításról és bármiféle perspektíváról az Ukrajna elleni invázió kimenetelét illetően. Szakértők elemzik a reggeli Putyin-beszéd jelentését.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben az orosz elnök sem valamiféle részleges katonai győzelmet nem hirdetett, sem általános mozgósítást nem jelentett be május 9-i győzelmi napi beszédében a moszkvai Vörös téren.
Vlagyimir Putyin ehelyett arról beszélt - Ukrajnát meg sem említve -, hogy a "különleges katonai művelet" szükséges és időszerű intézkedés, egy független, erős, szuverén ország "helyes döntése" volt. Beszéde alapvetően arról szólt, hogy Moszkva a NATO által fenyegetve érezte magát, nyugati támadástól tartottak, meg attól, hogy Kijev - szerinte - atomfegyver beszerzését fontolgatta.
Ukrajna egésze helyett marad a Donbasz?
Frank Ledwidge, a brit katonai hírszerzés volt tisztje és katonai stratégiai szakértő szerint Putyin "Ukrajna delegitimációjára tett kísérletet azzal, hogy nem említette név szerint az országot. Ezzel szemben a beszédben öt-hat alkalommal említette a donbaszi régiót. A Donbasz állandó emlegetése Oroszországnak a térségben folytatott hadműveletére összpontosított - mondta Ledwidge.
Az, hogy Putyin nem említette Ukrajnát, összecseng egyébként azokkal az információkkal, melyek szerint a nagy Kreml-barát orosz kiadó, a Prosvecsenyije nem sokkal az invázió kezdete után utasította a munkatársait, hogy távolítsák el a tankönyvekből az Ukrajnára és Kijevre vonatkozó "nem megfelelő" utalásokat - írja a Newsweek.
"Putyin megpróbálta delegitimálni az ukrán népet és az ukrán kormányt azzal, hogy valamiféle náci múlttal kapcsolta össze őket" - így látja Aaron Tilton, a Deutsche Welle (DW) tudósítója is. "Azt mondta, ez Oroszországról és az orosz biztonságról szól, és az ukránokat és a Nyugatot hibáztatta az Oroszország elleni támadásért."
"Ez a tényleges helyzet megfordítása. Tudjuk, hogy nem történt semmilyen nyugati agresszió az Orosz Föderáció ellen. Oroszország volt az, amelyik először támadott, Oroszország volt az az ország, amelyik bombázni és lőni kezdett.
"A legfeltűnőbb az, hogy miről nem beszélt az orosz elnök: Vlagyimir Putyin nem hirdetett győzelmet Ukrajna felett, mert nem is volt ilyen győzelem, amit ki lehetett volna hirdetni"- írta a Focus című német hírmagazin elemzője, Ulrich Reitz.
Az orosz áldozatiság funkcója
"Ez a hazugság túl nyilvánvaló lett volna, tekintettel a folyamatos harcokra", még Mariupolban sem beszélhetünk "győzelemről" - véli a német elemző, akinek szintén feltűnt Ukrajna nevének elhallgatása, kizárólag a keleti Donbasz régió említése, ezt ő óvatosan bár, de a gyengeség jelének látja.
Ralph Thiele, a NATO-közeli Eurodefense kezdeményezés elnöke egyszerű "marketing eseménynek" tekinti Putyin beszédét. Annak, hogy Putyin kitért az orosz áldozatiság témájára, azért van jelentősége, mert "az elkövetkező napokban magas áldozati számokat fogunk látni" - vélte a szakértő, aki szerint a Kreml ura így készíti fel népét a közelgő veszteségekre.
Hasonlókra következtet a CNN elemzője is: Angela Dewan úgy látja, "Putyinnak nem volt sok más választása, mint hogy beszédét arra használja fel, hogy továbbra is eladja a háborúját a saját népének, elvégre kevés sikere van Ukrajnában, amivel dicsekedhet. Most már csak annyit tehet, hogy az oroszokat a maga oldalán tartja, miközben népe a bénító szankciók és a nemzetközi elszigetelődés gazdasági nehézségeitől szenved" - írja Dewan.