Miért éppen Bridget Brinket nevezte ki Joe Biden, és főleg miért nem korábban?
Az amerikai külügyminiszter vasárnapi kijevi bejelentése, mely szerint Joe Biden kinevezte az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövetét, szokatlanul hosszú, majdnem három évig tartó folyamatot zár le. Ez hozzáértők szerint még békeidőben is kérdéseket vet fel, nemhogy nyilvánvaló háborús fenyegetésben, majd a háború kitörése után.
HIRDETÉSAz egyértelmű, hogy az ukrajnai orosz invázióval szemben Washington szilárd támaszt nyújt a kijevi vezetésnek, nemcsak hadászati, hanem pénzügyi értelemben is történelmi léptékű felajánlásokkal. Az elnök, Joe Biden a diplomáciában is hajlamos akár veszélyes vizekre is evezni ez ügyben, amit adminisztrációja már többször kénytelen volt gyors értelmezéssel korrigálni. Ezt az orosz vezetés minden alkalommal kivárta. De azt az orosz elnök újra és újra világossá teszi, hogy Washington a tűzzel játszik, amikor egyre újabb fegyverszállítmányokat indít útnak Ukrajnába. Erre az orosz diplomácia legutóbb a hétvégén hívta fel a Fehér Ház figyelmét.
Arról nem szólnak a híradások, hogy a tapasztalt karrierdiplomatának számító Bridget Brink kinevezése miért éppen most lett esedékes, miközben a kijevi nagyköveti pozíció 2019 májusa óta betöltésre várt. Az akkori amerikai elnök, Donald Trump magyarázat nélkül rendelte haza az akkori kijevi nagykövetet, Marie L. Yovanovitchot. Feladatait átmenetileg egy nyugalmazott diplomata, William B. Taylor Jr. vette át, de 2020 elején az ő megbízatása is lejárt. Ezután Kristina A. Kvien irányította a kijevi amerikai missziót ügyvivői minőségben.
Brink eddig Szlovákiában volt nagykövet
Bridget Brink 25 éve teljesít szolgálatot az amerikai külügyminisztériumban, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsában, illetve diplomataként elsősorban Európában és a kontinens ázsiai határán. Mielőtt kinevezték volna az Egyesült Államok szlovákiai nagykövetévé 2019 augusztusában, az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának titkárhelyettese volt, ahol a kelet-európai, kaukázusi és az európai regionális konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekért volt felelős. Ezt megelőzően a taskenti amerikai nagykövetségen volt misszióvezető-helyettes.
2009-2010-ben Obama elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának égei-tengeri és dél-kaukázusi igazgatója volt azzal a feladattal, hogy koordinálja az amerikai külpolitikát Törökország, Görögország, Ciprus, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország viszonylatában. Ennek előzménye egy külügyminisztériumi pozíció volt: a dél-európai ügyekért felelős igazgatóhelyetteseként Görögországgal, Törökországgal és Ciprussal foglalkozott. Ezért a régióért felelt gyakorlatilag karrierje kezdete óta. Legelső megbízatása, a '90-es évek végén, a belgrádi amerikai nagykövetségre vitte, ahol konzuli tisztviselő lett.
Brink tehát - aki természetesen beszél oroszul - felkészültsége és tapasztaltsága miatt is érthető választás, még ha kimondottan háborús övezetben nem is szolgált korábban. Az, hogy a szenátus jóváhagyta kinevezését, lehetővé teszi, hogy Washingtont végre teljes körű felhatalmazással képviselje valaki Kijevben, ami most rendkívül fontos - hangsúlyozta korábbi elődje, William B. Taylor Jr.. Szerinte Brink munkáját nagyban segíti majd, hogy az egész kongresszus támogatását élvezi. Joe Biden Ukrajna-politikájával ugyanis a republikánusok zöme is egyetért.
Újranyit az ukrajnai amerikai nagykövetség, de egyelőre csak Lvivben
Ezt is megerősítette Antony Blinken vasárnap Kijevben. Az új nagykövettel együtt visszatér az egész amerikai misszió Ukrajnába, de kezdetben csak mostani állomáshelyük, Lengyelország és a nyugat-ukrajnai Lviv között ingáznak majd.
A kijevi amerikai nagykövetséget majdnem két héttel az orosz invázió kezdete előtt ürítették ki, és költöztettek át onnan majdnem mindenkit Lengyelországba. A képviselet néhány részlegét ideiglenesen Lvivbe telepítették.
William B. Taylor Jr. szerint mindenki, aki korábban a kijevi nagykövetségen dolgozott vagy teljesített szolgálatot, nagyon várja, hogy visszatérhessen az ukrán fővárosba, de ezt a körülmények egyelőre nem engedik.