Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Francia fiatalok: „A politikusok nem törődnek velünk”

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Tinédzserek sétálnak el Párizsban Emmanuel Macron és Marine Le Pen gyűrött és szakadt kampányplakátjai mellett.
Tinédzserek sétálnak el Párizsban Emmanuel Macron és Marine Le Pen gyűrött és szakadt kampányplakátjai mellett.   -   Szerzői jogok  AP Photo

Franciaországban sok 18 és 34 év közötti fiatal mondja azt, hogy nem fog szavazni a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában. A szkepticizmust táplálják az első fordulóban vesztes elnökjelöltek nyilatkozatai is.

Nathalie Arthaud, az elnökválasztás első fordulójában utolsó helyen végzett jelölt Emmanuel Macront és Marine Le Pent is „ellenségnek” nevezte, és azt mondta, hogy érvénytelenül fog szavazni, míg a harmadik helyen végző, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon arra kérte támogatóit, hogy ne szavazzanak Marine Le Penre, de nem részletezte, hogy Macronra szavaz-e, vagy tartózkodik. Az első fordulóban vesztes további jelöltek közül többen is arra buzdították támogatóikat, hogy Macronra szavazzanak annak érdekében, hogy meggátolják a szélsőjobboldal hatalomra kerülését.

Összefüggés a társadalmi és politikai kirekesztés között?

Egy a vasárnapi második fordulótól távol maradó fiatalember, a francia Alpokban dolgozó 24 éves Gaspard Hermann azt mondta, egyik oka annak, hogy nem szavaz az, hogy a franciák gyakran kénytelenek „ellenszavazni” ahelyett, hogy az általuk támogatott személyre voksolhatnának. Szerinte sokak számára aggasztó, hogy a jobbközép jelöltje, a jelenlegi elnök Macron vagy a szélsőjobboldali Le Pen közül kellene választaniuk.

Sok fiatal számára az jelent problémát, hogy úgy érzik, a francia választási rendszerben nincs, aki megfelelően képviselné őket, így tán ez is oka annak, hogy – bár Franciaországban az országos választásokon általában magasabb a részvételi arány, mint a helyhatósági választásokon – az első fordulóban a regisztrált választópolgárok több mint negyede nem ment el szavazni. A 25-34 éves fiatalok körében 46 százalékos, míg a 18-24 évesek körében 42 százalékos volt a távolmaradás az Ipsos közvélemény-kutatása szerint.

„A tartózkodási arány Franciaországban magasabb volt, mint a legutóbbi, 2017-es választáson" – mondja erről Tristan Haute, a Lille-i Egyetem politológia oktatója hozzátéve, hogy a részvételi arány lehetett volna rosszabb is a koronavírus-világjárvány és az elnökválasztási kampányt befolyásoló ukrajnai háború miatt.

„A fiatalabb generációk a szavazást kevésbé hatékony részvételi gyakorlatnak tekintik. Vannak olyanok, akik nem érzik magukat politikailag legitimnek arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, például a munkásosztály körében magasabb a tartózkodás. Minél kevésbé képzettek a szavazók, minél gyakrabban szembesülnek bizonytalan munkaszerződéssel vagy munkanélküliséggel, annál inkább tartózkodnak. Összefüggés van a társadalmi kirekesztés és a politikai kirekesztés között" – vélekedik Haute.

Hitetlen fiatalok

A már idézett Gaspard Hermann szerint nincs olyan politikus, aki kétkezi munkát végezne, így nem értik sem az ő, sem a barátai helyzetét. Egy 21 éves asztalos, Maxime Bricaud egyetért ezzel.

„A politikusokat mi, munkásosztálybeliek és hátrányos helyzetűek nem érdekeljük. Csak azokért tesznek valamit, akiknek sok pénzük van, a fiatalokat nem veszik komolyan, pedig mi vagyunk az ország jövője" – mondja Bricaud, majd hozzáteszi: „Gyakran ugyanazok a jelöltek, már nem is tudom, hány éve”.

Egy lyoni marketinges, Adrien Humbert azt mondja, azért nem szavaz vasárnap, mert nem igazán hisz a politikai cselekvésben vagy legalábbis a politikai cselekvés hasznosságában. Számára a környezetvédelem lenne fontos, de az első fordulóban 5 százalék alatt végző Zöldeknek nincs esélyük az elnökválasztáson.

Humbert szerint Macron valószínűleg megnyeri a választást, így a szavazata semmin sem változtatna, illetve a francia lakosság nem áll készen azokra a környezeti változásokra, amelyekre szerinte szükség van.