Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Doha: egy ősi kultúra virágzó jelene tengertől sivatagig

Írta: Euronews
Q365
Q365   -   Szerzői jogok  euronews

Üdvözlöm önöket a Katar 365 új epizódjában, amelyben Dohát és környékét fedezzük fel - Miranda Atty vagyok. Annak járunk utána, hogyan válik a modern világ elválaszthatatlan részévé a katari tradíció a sivatagtól egészen a tengerig. Nem kezdhetnénk jobb helyen, mint a Szuk Vakif piacon....

Ez a sivatag már nem az a sivatag....

Katariak ezrei hagyják el a várost minden évben, hogy menedékre leljenek a sivatagban. A szabad ég alatt aludni régi hagyomány, amelyre mostanában azok is kaphatóak, akik ennél több luxust igényelnek...

A dűnék mentén több száz téli kemping áll. A kormány minden évben kijelöli a kempingszezont, és az engedélyek birtokában sok helybéli felállítja ideiglenes lakhelyét a sivatagban, ez egy évszázados hagyomány.

Jasszim Almohammed: Ha visszamegyünk az időben, őseink a történelmi korokban sátrakban éltek. Mi minden egyes hétvégén kijövünk ide, egyet se hagynánk ki. A felmenőim két időszakot éltek meg, az olaj megjelenése előttit és az olaj utáni időszakot. A nagyapám mindkettőt.

Essza Almohammed: Több társaságot is le tudunk ültetni egyszerre ebben a sátorban. Leginkább összejöveteleket tartunk itt. A sátor környékét is ennek megfelelően alakítottuk ki. Van röplabdapályánk is. 

A sivatagi pihenés leginkább arra való, hogy az ember szórakozzon, barátságokat kössön, kikapcsolódjon a családjával együtt. Arról nem is beszélve, hogy alapvető készségeket lehet itt elsajátítani.

Hagyomány és luxus

Ezekből a hagyományos téli táborokból most átvándorolunk a dűnéken, hogy a tenger közelében megnézzünk hasonló kempingeket. Ezek már föl vannak szerelve némi extrával, hogy azok is élvezhessék ezt a környezetet, akik jobb körülményekre vágynak. Egy Sealine-i tábor azt hirdeti, hogy ötcsillagos szolgáltatást kínál a sivatagban. Egyesek a luxus sátrakat választják, míg mások még ennél is több kényelemre vágynak.

Bár úgy tűnik, hogy a legtöbb kempinget modernizálták, hogy megfeleljen a látogatók igényeinek, a vendégeket továbbra is elsősorban a szabad tér élménye és az életmód egyszerűsége vonzza.

Fazekasság: egy ősi mesterség korszerűen

A fazekasság ősi mesterségét a népszerű katari Ceramic Cube stúdió éleszti újjá. Tanfolyamokat, alapanyagokat és egyedi darabokat kínál. Mindez szervesen illeszkedik az itteni kultúrába és hagyományba. Az alapító Hamíd al-Kahtani új lendületet ad a tradicionális arab fazekasságnak és kerámiaművészetnek.

"Jöjjön el hozzánk egy olyan napon, amikor nagyon stresszes, és megkérdezzük, hogy mire végez, hogyan érzi magát mentálisan. Jöjjön el hozzánk, amikor nagyon izgatott, és nos, mire elmegy, nem lesz annyira izgatott, hogy valami őrültséget csináljon. Visszanyeri a lelki egyensúlyát. Tehát a fazekasság önmagában nem oldja meg a problémáját, még a hangulatingadozásait sem. De valami, ami megtart, valami, ami egyensúlyt ad, és szerintem ennek csak az agyaghoz van köze. Az agyag egy természetes dolog, felszabadítja az összes negatív töltést a testből, amikor dolgozik vele."

A gyöngyhalászok unokái

A 19. században a gyöngyhalászat nagy üzlet volt Katarban. Az 1940-es évekig a gyöngykereskedelem az ország gazdaságának jelentős részét tette ki - a lakosság közel 50%-át foglalkoztatta. A halászok vitorlásokon, úgynevezett dhow-kon szelték át az óceánokat. Ezek a hajók ma is ikonikus látványt nyújtanak.

Háttérben Doha égboltja, a tengerparton halászok: néhányan kézzel szövik a hálóikat. Mások fát faragnak, hogy megalkossák a hagyományos dhow formáját és hosszú, vékony hajótestét. Khaled Al-Badr mindent, amit a hajókról tud, a nagyapjától tanulta, aki kapitány volt.

"Az új generációk, fiúk, lányok, nem értik, hogy voltak a dolgok régen. Nagyon kemény élet volt. Ezért szeretnénk bemutatni azokat a tárgyakat, azokat az alkatrészeket, amelyeket itt minden nap használnak."

Ide tartoznak a lábra kötött súlyok, amelyek segítik a halászok merülését. Az osztrigák begyűjtésére használt kosarak és az orrcsipesz, amivel a gyöngyhakászok lényegében szabadon merülnek.

Régen a dhow-hajók hónapokig oda voltak a gyöngyhalászokkal, és csillogó gyöngyöket, gazdagságot hoztak magukkal. Ma a hajókat turisták és helyiek bérlik, akik ízelítőt akarnak a történelemből, no és élvezni a néha szeles vitorlázást az Arab-öbölben.

A gyöngyhalászat már nem elsődleges bevételi forrás. De egyértelmű, hogy az óceán, a halászat és természetesen maguk a dhow-hajók még mindig különleges helyet foglalnak el Katar kultúrájában.