Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az orosz és kínai fenyegetés miatt Ausztrália fejleszti rakétarendszerét

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az ausztrál védelmi miniszter tájékoztatója
Az ausztrál védelmi miniszter tájékoztatója   -   Szerzői jogok  Dan Himbrechts/AAP Image via AP

Ausztrália felgyorsította a nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták vásárlására vonatkozó terveit a növekvő orosz és kínai fenyegetés miatt.

A felülvizsgált ütemterv szerint az FA-18F Super Hornet vadászrepülőgépeket a tervezettnél három évvel korábban, 2024-re felfegyvereznék továbbfejlesztett, amerikai gyártmányú levegő-föld rakétákkal. A JASSM-ER rakéták lehetővé tennék, hogy a vadászgépekkel akár 900 kilométerre lévő célpontokat támadjanak.

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter kedden azt is bejelentette, hogy Ausztrália ANZAC osztályú fregattjait és Hobart osztályú rombolóit 2024-ig, öt évvel a tervezett határidő előtt, norvég gyártmányú Kongsberg NSM rakétákkal szerelnék fel. 

Több mint kétszeres ütőképességet várnak

A rakéták több mint kétszeresére növelnék a hadihajók ütőképességét. A változtatások 3,5 milliárd ausztrál dollárba kerülnek.

Dutton a Seven Network tévécsatornának elmondta: korábban azzal számoltak, hogy a 2040-es években Kína megtámadhatja Tajvant. A tárcavezető most úgy gondolja, hogy ez sokkal korábban megtörténhet.

"Ha megnézzük, mi történt Ukrajnában, fennáll a veszélye annak, hogy az oroszok megindulnak Lengyelország vagy más európai országok felé."
Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter

"Ez az 1930-as évek megismétlődése lenne, és ezt nem szabad megengednünk" - tette hozzá Dutton, a második világháború előzményeire utalva.

Kína és a Salamon-szigetek megállapodása is érzékeny fejlemény

Ausztráliát érzékenyen érintette, hogy a Salamon-szigetek bejelentette az új biztonsági megállapodást Kínával, amelynek értelmében Peking katonai személyzetet küldhet a szigetországba egyebek között a rend fenntartása érdekében. 

Emellett utánpótlás céljából kínai hadihajók is kiköthetnek a szigeteken. Kína tagadta, hogy katonailag meg akarja vetni a lábát a térségben, és feszültségkeltéssel vádolta meg bírálóit.

Samuel Paparo, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának parancsnoka aggasztónak nevezte az egyezmény tervét, különösen Ausztrália és Új-Zéland számára. 

Anne-Marie Brady politológus szerint a lépés célja, hogy elvágja a két országot az amerikai katonai támogatástól. "Ez egyszerre jelent azonnali és hosszú távú fenyegetést" - jegyezte meg Brady.