Februárban a háború közvetlen előzménye az volt, hogy Putyin Ukrajnától függetlennek ismerte el a két "népköztársaságot."
Leonyid Paszicsnyik, az orosz szakadár "Luhanszki Népköztársaság" vezetője kijelentette, hogy területükön a közeljövőben népszavazásra kerülhet sor az Oroszországhoz való csatlakozásról.
"Úgy gondolom, hogy a közeljövőben népszavazást tartanak a köztársaság területén. A nép élni fog alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról" - tette hozzá a politikus.
Az Ukrainszka Pravda emlékeztetőül megjegyzi: Oroszország 2014-ben úgy foglalta el az Ukrajna szerves részét képező Krímet, hogy a félsziget területén ál-referendumot tartott. A népszavazást arról, hogy a terület Oroszország része legyen-e, azután írták ki, hogy Kijevben egy népfelkelés során megbuktatták Janukovics Moszkva-barát elnököt.
Az ipari, főként orosz ajkú régiók még abban az évben kiszakadtak Kijev ellenőrzése alól, a donyecki és luhanszki térségben a következő években több mint 14 ezer halálos áldozatot követelő harcok törtek ki. Putyin orosz elnök február 21-én függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, majd három napra rá elrendelte az általa "békefenntartó műveletnek" nevezett háborút a térségben.
Kérdés azonban, hogyan tartható meg a referendum, ugyanis az ukrán jogszabályok szerint tilos országos és helyi népszavazásokat tartani hadiállapot idején - emlékeztet az ukrán lap. A kijevi parlament, a Verhovna Rada február 24-én hadiállapotot rendelt el az ország területén az Oroszország indította háború miatt.
Egy orosz parlamenti képviselő egyébként máris elvetette a javaslatot. "Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki 'népköztársaság' Oroszországhoz való csatlakozásáról - jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, a Duma határon túli oroszokkal való kapcsolattartással is foglalkozó bizottságának vezetője.
Oroszország megpróbálja kettészakítani Ukrajnát, hogy egy Moszkva által ellenőrzött régiót hozzon létre, miután nem sikerült az egész országot elfoglalnia - mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője vasárnap.
- mondta Kijrlo Budanov, hozzátéve, hogy Ukrajna hamarosan gerillaháborút indít az oroszok által megszállt területeken.
Február 24-én Oroszország több tízezer katonát küldött Ukrajnába, a cél - Moszkva szerint - Ukrajna katonai képességeinek csökkentése és az orosz vezetés által "veszélyes nacionalistáknak", sőt neonáciknak nevezett személyek kiszorítása a hatalomból.
A háború már több mint egy hónapja tart, az ukrán erők kemény ellenállást tanúsítanak, az oroszok eddig egyetlen számottevő várost sem tudtak elfoglalni. A Nyugat pedig átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy rákényszerítse az országot erőinek visszavonására.