Őrizetbe vették, másnap szabadon bocsátották, aztán a rendőrség mégis vádemelést kezdeményezett az ügyészségen Bojko Boriszov, volt bolgár miniszterelnök ellen, aki csaknem két évtizede kétes ügyekkel borzolja a kedélyeket. Az ügyészség eddig rendre elvetette az ellene felhozott vádakat.
HIRDETÉSBojko Boriszov pályafutása akkor kezdett felfelé ívelni, amikor az ezredforduló után a tábornoki rangig vitte a belügyminisztériumban. Szófia főpolgármestere is volt, majd három ciklusban miniszterelnök. Ennek az időszaknak a maradandó emléke, hogy Bulgária – Magyarországot éppen csak lehagyva – a legkorruptabb tagállam címét bitorolja az unióban. A minap azonban nem ezért vették őrizetbe. A rendőrség zsarolás gyanújával továbbította vádemelési javaslatát annak az államügyészségnek, amelynek a vezetője jó viszonyban áll Boriszov bizalmasával. Az intézmény ettől függetlenül éveken át elvetette a volt miniszterelnök ellen indított eljárásokat, pedig Boriszov kétes ügyeiben, például a hozzá köthető több millió eurós barcelonai villa ügyében már a spanyol hatóságok is nyomoztak, vizsgálatuk eredményét pedig Szófiába továbbították.
Aranyrudacskákkal, 500 eurós bankjegykötegekkel a fiókban, és néha egy pisztollyal az éjjeliszekrényén – ilyen megnyugtató körülmények között hajtotta sokszor álomra a fejét egyik rezidenciájában a bolgár miniszterelnök.
Az alacsony felbontású, névtelen forrásból származó képek 2020. június 17-én jelentek meg a bolgár sajtóban.
Több is készült belőlük, az éjjeliszekrény változó tartalmából ítélve különböző időpontokban.
A fotók megjelenése után – párttagjai gyűrűjében – Bojko Boriszov az akkori tudósítások szerint egyórás, összefüggéstelen sajtóértekezletén azt állította: „A cél az, hogy előbb mentálisan, majd fizikailag is szétzúzzanak minket”. Arra utalt, hogy ellenfelei állnak a lejáratás mögött, mert – szavai szerint „senki sem tud engem legyőzni a választásokon”.
Azt nem részletezte, hogy pontosan kik az ellenfelek. Ugyanezeket a politikai ellenfeleket azonban azzal is megvádolta: megpróbálják aláásni a kormányát, hogy megakadályozzák Bulgária szorosabb uniós integrációját.
Monológja során hol cáfolta, hol elismerte a fotók valódiságát. Arra is utalt, hogy Rumen Radev elnök, akivel feszült volt a viszonya, drónjával követi őt.
Egy viccet azonban még elsütött: „Legalább nem egy kisfiúval fényképeztek le az ágyban, mert ha így lenne, levetném magam az erkélyről”.
Az államfő később elismerte, hogy valóban van drónja, minden más azonban csak „Boriszov fantáziájának és paranoiájának a szüleménye”. Radev hozzátette: „A képzeletnek is vannak határai”.
Boriszov nem nyilatkozott határozottan az egy héttel korábban kiszivárgott hangfelvételről sem, amelyen egy, az övéhez hasonló hang hallható. A beszélgetésben több ügyről és személyről ejtenek szót elmosódottan, miközben az övéhez hasonló hang néha szitkozódik. Az ügyészség már akkor vizsgálatot indított a hangfelvétel és a fotók kiszivárogtatása ügyében egyaránt.
A miniszterelnök később azzal védekezett, hogy az éjjeliszekrényét bemutató fényképeket „egy nő” készítette. Állítását később „több nőre” módosította, és néha azt mondta, hogy Radev bérelte fel őt/őket, és küldte a Bojna rezidenciába.
Őrizetbe vétel, szabadon bocsátás, aztán mégis vádemelés
Valószínűleg a fotóknak és az ügyészségi vizsgálatnak is szerepe lehetett abban, hogy csaknem két évvel később, március 17-én az esti órákban őrizetbe vették az akkor már volt bolgár miniszterelnököt Szófiában. Az első hírek arról szóltak, hogy a gyanú szerint visszaélt az uniós forrásokkal a mezőgazdaságban, az építőiparban és közbeszerzéseknél.
Bojko Boriszov mellett a rácsok mögé került párttársa, Vladiszlav Goranov volt pénzügyminiszter, Menda Sztojanova, a parlamenti költségvetési bizottság volt elnöke, valamint Boriszov médiatanácsadója, Szevdelina Arnaudova is.
Mindez csupán néhány órával azután történt, hogy Bulgáriába érkezett Laura Codruța Kövesi, az Európai Unió főügyésze, aki érkezése előtt közölte, hogy a többi között az uniós forrásokkal való visszaéléseket és más korrupciós ügyeket vizsgálnak Bulgáriában.
A bolgár belügyminisztérium megerősítette, hogy az Európai Ügyészség 120 bolgár csalási ügyben indított vizsgálatával összefüggésben több helyen is házkutatást tartottak, és bizonyítékokat foglaltak le.
Alig 24 óra elteltével azonban a rendőrség szabadon engedte Boriszovot és társait.
Az Euronews információi szerint egyelőre elmaradt a vádemelés. A nyomozás zsarolás ügyében folyik. Hivatalosan először azt közölték, hogy a letartóztatások uniós pénzekkel és az uniós ügyésszel van összefüggésben, de ez, mint kiderült, nem volt igaz. A hatóságok nem fűztek magyarázatot ahhoz, hogy korábban miért szolgáltattak nem helytálló információt.
Az újabb fordulat négy nappal később, március 21-én következett be, amikor a belügyminisztérium mégis eljuttatta hivatalos vádemelési javaslatát az ügyészségnek. A gyanúsítottak száma háromra: Bojko Boriszovra, Vladiszlav Goranovra és Szevdelina Arnaudovára szűkült. A volt miniszterelnököt, a volt pénzügyminisztert és a személyi médiafelelőst zsarolással gyanúsították.
HIRDETÉSKétes ügyek sorát úszta meg Boriszov
Amióta a belügyminisztérium főtitkáraként 2001-ben a hatalom közelébe került Szimeon Szakszkoburggotszki volt király és miniszterelnök kormányában, majd később Szófia polgármestereként és három kabinet miniszterelnökeként folytatta politikai pályafutását, Bojko Boriszov ellen több alkalommal is nyomozást indítottak – emlékeztetett az őrizetbe vétel másnapján megjelentetett összefoglalójában a Dnevnik. Boriszovot befolyással üzérkedéssel, pénzmosással, a hatalommal való visszaéléssel, megvesztegetéssel és zsarolással vádolták.
Az ügyészség azonban egyetlen alkalommal sem talált okot a gyanúsított felelősségre vonására, ugyanakkor a közvéleményt sem győzte arról, hogy alapos vizsgálatot folyatott. Az összefüggésekre a médiának kiszivárgott hangfelvételekből derült fény az évek során.
Nemrég megörökítették Ivan Gesev főügyész telefonját, amint kedélyesen üzeneteket váltott Boriszov személyi médiafelelősével, Szevdelina Arnaudovával. Azt is kiszúrták, hogy a hölgy, aki Pi-Ár Szevi Bojko néven szerepel a főügyész telefonos címlistájában, kacagó szmájlikat küldött a parlament jogi bizottságának ülésén unatkozó Gesevnek.
Bojko Boriszovot a legutóbb idén, január elején hallgatták ki az éjjeliszekrényében tárolt aranyrudacskák és bankjegykötegek kapcsán. Utána szűkszavúan csak annyit mondott, hogy „amíg meg nem bukik a jelenlegi hatalom, a kihallgatások folyatódnak”. Megismételte, hogy nincs aranya, de erről bővebben nem volt hajlandó beszélni.
Egy civil szervezet tavaly decemberi feljelentése szerint az arany Vaszil Bozskovtól, a szerencsejátékokban érdekelt vállalkozótól származik, aki így fizetett a volt miniszterelnöknek és pénzügyminiszterének, Vladiszlav Goranovnak, hogy folytathassa üzleti tevékenységét.
HIRDETÉSZsákszámra hordták az autópályára szánt pénzt
Tavaly az ügyvivő kormány idején derült ki, hogy az előd, a Boriszov vezette kabinet 60 millió leva (csaknem 11,5 milliárd forint) előleget utalt annak a cégnek, amely a Szófia-Várna autópálya, az ún. Haemus ötödik szakaszának a megépítését nyerte el, holott a munkálatok a közeljövőben nem fognak elkezdődni.
Az előleg nagy részét hamarjában olyan cégekbe ömlesztették át, amelyeket csak napokkal korábban regisztráltak. Ezekből pedig – mint kiderült – nyomban készpénzben vették a tetemes összeget, amit mások mellett Boriszlav Kolev futballbíró zsákokban és szatyrokban hordott ki a bankokból. Tíz bűnrészesével együtt őt is őrizetbe vették. Megpróbált alkut kötni a nyomozókkal, cserébe a vallomásért, hogy kinek szánták a pénzt. Az ügyészség azonban közbelépett, és azzal vádolta a rendőrséget, hogy indokolatlan nyomást gyakorolt a gyanúsítottra. Végül Kolev maradt az egyetlen vádlott.
Nem sokkal karácsony előtt Bojko Raskov belügyminiszter bejelentette, hogy a pénzt „Dubajba vagy máshová” szánták. Az ügyészség a korábbi kormánytagok és a cégvezetők kihallgatása helyett a minisztert idézte be.
A rejtélyes barcelonai villa és a luxusüzlet
Egy összesen 5 millió euróra (1,8 milliárd forintra) becsült barcelonai luxusingatlan és egy előkelő üzlet ügyében indított nyomozást a katalán rendőrség 2019 végén. Bulgáriából származó bejelentés nyomán próbáltak felderíteni egy nagyszabású pénzmosási ügyletet, amely minden szálon Bojko Boriszovhoz kötődött.
A medencével felszerelt villa Boriszlava Jovcseva, egy volt bolgár modell otthona, ahol kislányával élt – derítette ki a helyi El Periódico napilap. A hölgy, akit állítólag romantikus szálak fűztek a bolgár miniszterelnökhöz (Bojko erre nem emlékszik), egy minisztériumtól havi 9000 eurót kapott „kirendelt tanácsadóként”.
HIRDETÉSA korrupcióellenes nyomozásokat folytató spanyol Los Mossos d'Esquadra azonban nemcsak a villával hozta összefüggésbe Boriszovot, hanem egy, Barcelona legdrágább bevásárlóutcájában található luxusüzlettel is.
A spanyol hatóságok szerint Boriszov – adóbevallásában feltüntetett jövedelméből – nem tudta volna fenntartani a feltárt luxuséletmódot.
A villát egyébként – a szervezett bűnözést és korrupciót vizsgáló OCCRP tényfeltáró portál szerint – Alekszander Csausev, az oroszországi tulajdonú Lukoil Bulgaria egyik bizalmi embere vásárolta meg.
Azt is kiderítették, hogy Boriszov szoros pénzügyi és politikai kapcsolatban áll Valentin Zlatevvel, a Lukoil Bulgaria vezetőjével, akit „rendkívül befolyásos királycsinálónak, és a színfalak mögötti hatalomgyakorlónak” neveznek Bulgáriában.
Az El Periódico cikkét követően a barcelonai luxusüzletet kiürítették, majd bezárták. A nyilvánosan elérhető információk alapján az üzlet a SIC nevű bolgár szervezett bűnözői csoporthoz köthető, amely az OCCRP egy másik nyomozása szerint több szálon Boriszovhoz vezethető vissza.
HIRDETÉSA miniszterelnök akkoriban azt mondta: egyetlen hatóság sem kereste meg személyesen a vádakkal kapcsolatban. Szerinte egy, az oroszok által támogatott, a hatalomból való eltávolítására irányuló összeesküvés áldozata lehetett.
Egy hónapja derült ki, hogy a spanyol hatóságok jelentésüket elküldték a DANS-nak, a bolgár nemzetbiztonsági hivatalnak. Az ügyészség az állította: minden érintettet kihallgattak, de vádat nem emeltek.
Éjjeliszekrény aranyrudacskákkal, eurókötegekkel és pisztollyal
A cikk elején említett fotók a bojnai kormányrezidencia kisebb vagyonnal megtömött éjjeliszekrényéről, amelyen néha egy pisztoly is felbukkant, névtelen forrásból származnak.
Az ügyészség soha nem részletezte, hogy milyen ügyben nyomozott, de a vizsgálatot még abban az évben leállította. Miután a Boriszov vezette GERB párt (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) megbukott a választásokon, az államügyészség 2021 novemberében újranyitotta a vizsgálatot. Egy hónappal később felkérték fel a bolgár jegybank szakértőit, hogy ellenőrizzék a Boriszov fiókjából előkerült rudacskák sorszámát és eredetét, holott a nyáron egy parlamenti különbizottság már meghallgatta Szvetoszlav Ilcsovszkij mezőgazdasági termelőt, aki elmondta, hogyan adták át az aranyat Boriszovnak.
Bozskov azt állítja: zsarolták
A szerencsejátékokat üzemeltető Vaszil Bozskov két éve menekült Dubajba, miután az ügyészség 18 pontban emelt vádat ellene, vállalkozásait pedig felszámolta. Vallomásában azt állítja, hogy a GERB-kormány évek óta zsarolja.
HIRDETÉSA kenőpénzek címzettjeiként a volt kormányfőt, Bojko Boriszovot és pénzügyminiszterét, Vladiszlav Goranovot nevezte meg. A közvetítő, aki a pénzt átvette Szevdelina Arnaudova médiatanácsadó volt, a bizottsági elnök Menda Sztojanovának pedig az volt a feladata, hogy intézze el a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályok módosítását.
Ez volt az a négyes, akiket március 17-én őrizetbe vettek, majd szabadon bocsátottak.
A bolgár Tapegate
„Gyerünk, hozd ki őket onnan, nem azt ígértem... Mert én ott nem ezt vállaltam. Én nem Parvanov vagyok” – egy 2010-ben rögzített, de csak egy évvel később nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint, amelyen az akkori miniszterelnök Georgi Parvanov államfőre utalt, határozottan arra utasította Vanjo Tanovot, a bolgár vámhivatal vezetőjét, hogy azonnal rendelje vissza ellenőreit Mihail Mihov sörgyárából.
„Azt ígértem Mihovnak, hogy nem fogom felakasztani, ehhez tartsátok magatokat!” – rendelkezett Bojko Boriszov.
A kétes üzelmeiről elhíresült Mihovnak több vállalkozása volt, köztük három sörgyár. Ezek egyikének gyártási engedélyét vonta vissza a vámparancsnok.
HIRDETÉSTanov nem teljesítette a kormányfő utasítását, végül a Ledenika sörgyár a szófiai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítéletével kapta vissza működési engedélyét.
Az ügyészség sokáig nem vizsgálta érdemben az ügyet. Végül azzal a magyarázattal zárta le, hogy nem történt bűncselekmény, Boriszov pedig önkritikát gyakorolt.
Ez abból állt, hogy miniszterelnök a parlamenti képviselők előtt magyarázkodott. Mint mondta: azért hivatkozott Parvanovra, mert Mihov a Bolgár Kosárlabda Szövetség elnöke. Az államfő azért kereste meg őt, a miniszterelnököt, hogy közölje: a vámosok „nyomást gyakorolnak a kosárlabda szövetség elnökére” – állította Boriszov.
Mihail Mihovot egyébként nem sokkal később holtan találták egy szállodai szobában. A kosárlabda szövetség szerint szívszélhűdés okozta 47 éves vezetőjük, az ismert üzletember halálát. A hotel tulajdonosa mellesleg ugyanaz a „királycsináló” Valentin Zlatev, a Lukoil Bulgaria vezérigazgatója, akinek egyik beosztottja vásárolta meg azt a barcelonai villát, ahol Boriszov állítólagos barátnője élt kislányával.
A Boriszov miniszterelnök és Tanov vámparancsnok közötti telefonbeszélgetés mellett még két, szintén a vámhivatallal kapcsolatos hangfelvétel szivárgott ki, amelyek minden következmény nélkül Tapegate-botrányként vonultak be a bolgár történelembe.
HIRDETÉSAz Európai Parlamentben képviselők kértek magyarázatot a titkos megfigyelőeszközök bevetéséről, de ezután sem történt érdemi előrelépés azt kivéve, hogy egy házi gyártású pokolgép robbant az ellenzéki Galeria szerkesztőségi épülete előtt.
Ez a hetilap tette közzé elsőként az ominózus hangfelvételeket.
Az elkövető kiléte természetesen ismeretlen maradt.
Boriszov jelölte ki a főügyészt
Két évvel később egy újabb hangfelvétel jutott el a sajtóhoz, amelyen hárman beszélgettek: Bojko Boriszov; vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt mezőgazdasági minisztere, Miroszlav Najdenov valamint Nikolaj Kokinov, akkori szófiai főügyész.
Azt mérlegelték: miként lehetne befolyásolni a nyomozást, elemezték a tanúkat, a fővárosi ügyész közben tájékoztatta őket a vizsgálat menetéről. A miniszterelnök közben eldicsekedett, hogy személyesen választotta ki az államügyészt Szotir Cacarov személyében.
HIRDETÉSAz ügyészség szerint ezúttal sem történt bűncselekmény.
Csakura meggyilkolása
Bojko Boriszov pályafutása akkor kezdett felfelé ívelni, amikor 2001 és 2005 között a belügyminisztérium főtitkáraként a tábornoki rangig vitte.
A parancsnoksága alá tartozó kommandósok 2003 decemberében végeztek Todor Dimov-Csakurával, aki az otthonában barikádozta el magát. Egy pénzváltó iroda kirablása miatt hároméves börtönbüntetés várt rá.
„Aki rendőrökre lő, annak ez lesz a sorsa” – jelentette ki minden együttérzés nélkül Boriszov.
A helyszínelés után azt állapították meg, hogy Dimov kézigránáttal felrobbantotta fel magát, és nem a ház elleni támadás következtében halt meg. Hozzátartozói azonban felülvizsgálati kérelemmel fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely elmarasztalta Bulgáriát a gyilkosság miatt.
HIRDETÉSTíz évvel később a bolgár ügyészség újra elővette az ügyet. Boriszovot is kihallgatták, de nem emeltek vádat ellene, jóllehet a Csakura holttestének exhumálása után készült szakértői jelentés megállapította: nem a férfi robbantotta fel magát, hanem felrobbantották, majd felgyújtották, hogy eltüntessék a nyomokat. Boriszlav Szarafov főügyészhelyettes szerint „gyilkos manipulációkkal öngyilkosságnak álcázták Csakura tíz évvel korábban bekövetkezett halálát”.
Bojko Boriszovnak, a kommandósok parancsnokának a haja szála sem görbült.
Boriszov sokat tett a bolgár-magyar barátság elmélyítéséért
A civil életet Szófia főpolgármestereként kezdte, majd három ciklusban – 2009-2013, 2014-2017, 2017-2021 között – Bulgária, mint láttuk, érinthetetlen miniszterelnöke volt. Ezzel a teljesítménnyel Bojko Boriszov az ország második, leghosszabb ideig regnáló kormányfője.
Orbán Viktor személyesen tüntette ki a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével 2016-ban. Méltatásában azt mondta: Boriszov sokat tett azért, hogy a bolgár és a magyar nép ezeréves barátságáról ne csak a krónikák lapjai tanúskodjanak.
„Nekünk, magyaroknak mindig jó volt tudnunk és éreznünk, hogy van a Balkánon egy velünk rokonsorsú, rokonlelkű és rokon történelmű nép, mely érti gondolkodásunkat és tetteinket” – mondta laudációjában a magyar miniszterelnök.
HIRDETÉSA tavaly ősszel megtartott, előrehozott választásokon Boriszov GERB pártja szoros eredménnyel alulmaradt egy új, korrupcióellenes, a Folytatjuk a változást névre keresztelt centrista párttal szemben.
Kiril Petkov, a Harvard-diplomás új miniszterelnök a többi között az elburjánzó korrupció felszámolására tett ígéretet.
Március 17-én ennek tulajdonították Boriszov és három társa őrizetbe vételét, ami után Petkov csak annyit jegyzett meg, hogy „senki sem áll a törvény felett”.
Utóbb derült csak ki, hogy a rendőrség egyelőre más bűncselekmények ügyében kezdeményezte annál az ügyészségnél a vádemelési indítványt, amelynek a vezetője szoros kapcsolatokat ápol Boriszov bennfentesével.
Ugyanez az ügyészség – a főügyész személyétől függetlenül – évek óta rendre lesöpörte az asztalról a Bojko Boriszov elleni feljelentéseket.
HIRDETÉSEzúttal azonban megjelent a színen az európai főügyész, Laura Codruța Kövesi is, aki 120 uniós csalás ügyében indított vizsgálatot Bulgáriában.
Boriszov ügyével szinte egyidejűleg egyébként Prágában újra vádat emeltek Andrej Babiš volt miniszterelnök ellen az uniós támogatásokkal történt visszaélés miatt.
Bulgária egyébként 42 ponttal az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International szerint. A Bulgáriát csupán egy ponttal megelőző Magyarország az utolsó előtti.