A két és fél hét múlva tartandó parlamenti választás jegyében tartanak rendezvényeket a nemzeti ünnepen.
**A kampány jegyében telt az idei március 15-e. Orbán Viktor miniszterelnök keddi ünnepi beszédében Budapesten, a Kossuth téren azt mondta: "Ezt a választást "meg kell és meg is fogjuk nyerni", és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon. Felemlegette, hogy a baloldal szerinte háborúba sodorná Magyarországot. Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje pedig tisztességes orvosi, egészségügyi bért ígért, szabadságot és megbecsülést az oktatásban, valamint elszámoltatást és a korrupció felszámolását az ellenzéki rendezvényen a Műegyetem rakparton. Az eseményekről percről percre tudósítást készítettünk. **
**17:01- Közös énekléssel zárul az ellenzéki rendezvény **
Márki-Zay Péter beszéde után felment a színpadra a hat ellenzéki párt vezetője és a 106 egyéni jelölt, majd együtt elénekelték a Hatalom a népé című kampánydalt. A miniszterelnökjelölt azt mondta beszéde végén, hogy abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta Magyarországot, a kijárat nem jobbra, és nem balra van, hanem csakis felfelé.
16:51- Márki-Zay Péter elszámoltatást, tisztességes béreket és egészségügyet ígért
Az ellenzék miniszterelnökjelöltje arról is beszélt, hogy naponta tapasztalja: akivel beszélget, azzal ezután közösen hisznek egy jobb, tisztességesebb, emelkedő Magyarországban. "Hisznek abban, hogy mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk. Hogy sokkal több van bennünk, ami összeköt, mint ami elválaszt. Hogy amit négy év kemény munkájával, pártokkal és civilekkel, az előválasztáson résztvevő 850 ezer honfitársunkkal felépítettünk, az még azoknak is összehasonlíthatatlanul békésebb és biztosabb jövőt kínál, akik nem ránk szavaznak. Mi ugyanis hiszünk egy közös hazában, egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban" - mondta, majd arról beszélt, miként képzeli el ő maga és az Egységben Magyarországért szövetsége Magyarországot. Tisztességes orvosi, egészségügyi bért ígért, szabadságot és megbecsülést az oktatásban, valamint elszámoltatást és a korrupció felszámolását.
16:42 - Márki-Zay: Naponta érnek engem és érik családomat a gyűlölködő megjegyzések
Az ellenzéki kormányfőjelölt beszélt a személyét érintő gyűlölködésről, arról, hogy mit okoz a propaganda: „a fél ország tőlem, egy nagycsaládos keresztény édesapától félti egyhavi kisnyugdíját, az éhezéshez éppen elég munkabérét, a sárga csekken több napos késéssel befizetett gázszámláját, óvodás gyermekeinek Barbie-babáját és kisautóját, alig serdülő fiainak életét egy idegen ország idegen háborújában. Naponta érnek engem és érik családomat a gyűlölködő, trágár megjegyzések olyan emberektől, akiket nem ismerek és akik nem ismernek, akiknek soha nem ártottam és soha nem is fogok ártani” – mondta.
Márki-Zay Péter a propaganda embereket megtévesztő tevékenységéről kérdéseket sorolt, hogy az ő – esetenként joggal kritizálható – személyéről szól-e ez a választás, vagy Orbán Viktorról, az ő 12 éves hatalomgyakorlásáról, illetve a magyar jövőről.
16:40 - Márki-Zay Péter szerint soha nem volt még ennyire egyszerű a választás Magyarországon
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról beszélt az ellenzéki nagygyűlésen, hogy soha nem volt még ennyire egyszerű a választás Magyarországon. Bár a szavazólapokon a narancssárga számos különböző árnyalatát kínálják, ezekkel szemben csak egyetlen, egyes-egyedül egy történelmi választás van, hiszen aközött kell dönteni: a Kelettel szemben Európa, az önkénnyel szemben a szabadság, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarország lehetősége áll. Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy ő maga 22 éven át egyszerű adófizető állampolgár, jobboldali szavazó, és mélyen keresztény, hétgyermekes édesapa volt.
Meg sem fordult a fejemben, hogy négy év múlva itt állok majd önök előtt, egy fél ország gyűlöl, a másik fele tőlem vár reményt és szabadságot – mondta.
**16:30 - Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke beszélt az ellenzéki nagygyűlésen **
Az ellenzéki gyűlés külföldi sztárvendége Donald Tusk, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform, valamint az Európai Néppárt elnöke. Tusk azt az európai pártcsaládot is vezeti, aminek nemrég még a Fidesz is a tagja volt, de távoznia kellett.
"Nekünk a szabadság és szolidaritás nem üres jelszó, mi, magyarok és lengyelek, együtt voltunk, amikor Lengyelországban megszületett a Szolidaritás, Közép-Európa legnagyobb elenzéki mozgalma, és együtt voltunk a rendszerváltáskor is" – kezdte beszédét Tusk. "Jól emlékszünk, mi lengyelek és önök magyarok is, hogy tegnap volt a születésnapja Bem József tábornoknak. Nagyon határozottan szeretném mondani Önöknek, hogy ha élne, Bem József ma itt, önökkel lenne, nem pedig Budapest másik helyszínén" – utalt a fideszes Békemenetre. "A szabadság és szolidaritás ma lényegesen fontosabb, mint néhány hónapja, Oroszország Ukrajna elleni támadása előtt. Ez nem csak az ukrán nemzet szabadságáért vívott harc. A harc tétje sokkal nagyobb. Arról van szó, hogy Lengyelország és Magyarszág, és egész Európa szabadságáért küzdenek. Egyetlen becsületes embernek sem lehet semmi kétsége, hogy melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Ezért a magyar választás nem csak önöknek, hanem egész Európának és az ukrán népnek is fontos. Ezekben az időkben semmiféle politikai üzletbe nem lehet belemenni. Orbán Viktor és csapata megdolgoztak azért, hogy egész Európában a leginkább putyinpárti kép alakuljon ki róluk."
16:11 - Orbán szerint a baloldal elvesztette a józan eszét és megint az asszonyoknak van igazuk
A baloldal "elvesztette a józan eszét", és "holdkórosan beletámolyogna" egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédében. A kormányfő azt mondta, a magyarok jól tudják, "kik szokták bezsebelni az efféle háborúk hasznait", de elég erősek vagyunk, és ellenállunk a baloldal és a mögöttük álló háborús bajkeverők terveinek.
Orbán Viktor Novák Katalin megválasztott köztársasági elnököt idézve azt mondta, hogy a nők a békét akarják építeni, a nők lelőtt fiúkat és apákat látnak, szankciók helyett pedig nélkülözést. „Hallgatnunk kell az asszonyokra, ha ki akarunk maradni a háborúból”, ezért szerinte a legjobb pillanatban lett egy nő Magyarország köztársasági elnöke.
Orbán arról is beszélt, hogy "errefelé" a háborúkat nem értünk, és nem az érdekünkben vívják. "Tisztázni kell hányadán állunk a háborúval. Abban az országban tört ki háború, ahol magyarok százezrei élnek. Most már a keleti határainkat is fegyverrel kell biztosítanunk. Minden idők legnagyobb humanitárius segélyprogramját működtetjük. Két évünk ment arra, hogy legyőzzünk egy száz éve nem látott járványt, és akkor még itt van a baloldal is. Nem lehet hibázni. Magyarország világok határán fekszik. Errefelé a háborúkat nem értünk, és nem az érdekünkben vívják. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára. Ha céljaik úgy kívánják, és nem vagyunk erősek, akkor fel is áldoznak minket. Vannak országok, amelyek háborúval akarják elérni céljaikat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni."
16:07 - "Egy országnak legelőször a lelkében kell erősnek lennie, mint a márciusi ifjaknak"
Orbán szólt arról, hogy 2010-ben, a kormány átvételekor a leggyengébb volt az ország, "de mi megfogadtuk, hogy eltántoríthatatlanok leszünk, és bízni fogunk a közös akaratban. Mind kiálltunk Magyarországért" - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: soha nem adjuk fel.
Nem hajlongunk, nem kushadunk, és nem rejtjük véka alá a véleményünket akkor sem, ha ez nem tetszik másoknak. "Nem vágyunk arra, hogy mindenki szeressen bennünket, mert ez lehetetlen, és nekünk sem tetszik mindenki" - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint nem vágyunk arra, hogy mindenkinek szimpatikusak legyünk, és mi sem szeretünk mindenkit.
200 ezerrel több gyerek született szerinte 2010 óta, mint ha a baloldal maradt volna kormányon, van nemzeti alkotmányunk, egymillióval több új állampolgárunk, mindenki talál munkát. „És végre van belevaló külpolitikánk, lesz ütőképes hadseregünk, világszínvonalú hadiiparunk, és tiszteletet parancsoló egyetemeink” – tette hozzá.
16:05- Orbán: Nem téríthet le az utunkról sem a háború, sem a baloldal április 3-án
Támogatjuk a családokat, és létrehoztunk egymillió új munkahelyet, csökkentettük a rezsit, és hazaküldtük az IMF-et. Nem téríthet le az utunkról sem a háború, sem a baloldal április 3-án – mondta a kormányfő. "A világ legszebb országa és nyelve a miénk. A világ legtalálékonyabb emberei magyarok, akik paprikából csinálnak C-vitamint, vakcinát és Rubik-kockát találnak fel. Csupa jószívű ember. Ez mind szép, de ez mind nem elég. A szépségből, leleményből csak akkor lesz boldog ország, ha erősek vagyunk" - mondta a kormányfő. "15 millióan vagyunk a világban, nálunk hatalmasabb országok látókörében élünk. De ez nem ok a félelemere és az önfeladásra. Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe. A medve szkanderban remekel, de lehet karikát rakni az orrába. A leleményesség a fontos" - folytatta beszédét Orbán Viktor.
15:57- Magyarország együtt a nemzet főterén
Veszély idején az ország együtt dönt a jövőjéről, mondta Orbán, aki szerint bár különböző emberekből áll a tábora, együtt erősek. Most azok is velük vannak, akiket a szemükkel nem látnak, sőt, az ősök és a még meg sem született gyerekek is. „Így van ma itt együtt Magyarország a nemzet főterén”, ahol komoly dolgokról kell beszélni. Orbán szerint mióta létezik közös nemzeti emlékezet, mindig ugyanazt akarták a magyarok: legyen béke, szabadság, egyetértés.
15:45 - Orbán: „Idehozták Donald Tuskot, a lengyelt, akit otthon is szégyellnek”
Elkezdődött Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a Kossuth téren.
„Márki Zay-val együtt földbe áll az egész baloldali miskulancia, miközben együtt sóhajt az ország: micsoda szerencse, hogy most nem ezeknek a kezében van Magyarország kormányrúdja” – mondta. Orbán szerint az ellenzék végső kétségbeesésében hívta ide Donald Tuskot, „azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek”, mert szétverte a a saját pártját, majd az Európai Néppártot.
15:37- Iványi Gábor a kormány civilekkel szembeni "bűneit" sorolta fel
Vajon igaz lehet-e, ha ellenségünkké tesszük az orosz népet, ha kiállunk az ukrán emberek élete és szabadsága mellett? – tette fel a kérdést Iványi, aki szerint a civil szervezek végzik az ukrán menekültek ellátását, cserében azonban a kormánytól csak üldöztetést, sőt, esetenként aóellenőröket kapnak. Iványi szerint nem igaz, hogy az orosz néppel vállalnák konfliktust a kötelező kiállással az ukrán nép mellett. Csak és kizárólag az orosz diktátorral, hiszen az orosz néppel, azokkal, akik kiálltak az értelemtelen, népirtó háborúval szemben, a magyaroknak semmiféle vitája nincs. Sőt, a háború ellen szót emelő oroszok „ugyanúgy a mi hőseink”, mondta Iványi. Ezután Vlagyimir Putyin háborús bűneit, valamint birodalmi terveit rótta fel, és azt mondta, ez igenis Magyarország, a magyar szabadság kérdése is.
A lelkész szintén a Nemzeti dal vonatkozó sorával zárta beszédét – amire 5 percet kapott –, úgy fogalmazott: március 15-én, és aztán majd április 3-án is, ismét fel kell tennünk a kérdést: rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés: válasszatok!
15:31 - Iványi Gábor: Április 3-a után Márki-Zay Péter első útja Kijevbe vezet majd
Amit Orbán tesz, az nemzeti szégyen– mondta a metodista lelkész az ellenzéki nagygyűlés színpadán. A Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét Ullmann Mónika úgy konferálta fel, hogy ő Magyarország élő lelkiismerete. Iványi azzal kezdte, hogy a tüntetésre menet hallotta, a lengyel, cseh és szlovén miniszterelnök ukrajnai látogatásra megy, és lenne még egy hely, de Orbán Viktornak épp más dolga van. "Azt gondolom, hogy április 3-a után nem marad üresen ez a hely, és látom itt kiírva, hogy Márki-Zay Péter, ha megválasztják, biztos vagyok benne, hogy az első útja oda vezet majd."
Iványi nemcsak az ukrajnai áldozatokra és menekülőkre, hanem a magyar pedagógusokra, és küzdelmeikre is emlékezett. A lelkész szerint az egykori pesti srácok ma kijevi srácok.
15:21- Megérkezett a Békemenet a Kossuth térre
Amikor a menet eleje a térre ért, a tömeg vége még a Margit híd pesti hídfője környékén járt.
A Komjádi uszodától a Margit hídon át a Kossuth térig haladó menet indulásakor a gyülekező emberek teljesen megtöltötték a Margit-híd budai hídfőjének környékét és a környező utcákat.
A résztvevők egy kifeszített molinó mögött sorakoztak fel, amelyen a "Békemenet" és a "NO WAR" felirat szerepel.
A nagy tömeg miatt lassan haladt a menet, a vonulók nemzeti színű és székely zászlókat lobogtattak, de lengyel, spanyol és olasz zászlókat is lehetett látni. A menet végén "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok (Puczi Béla)" feliratú molinót is kifeszítettek.
Menet közben a tömeg időnként énekelt, például a Nemzeti dal és a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal részleteit.
Emeleti ablakokból a Margit híd pesti hídfőjénél és a Nyugati téren is próbálták megzavarni a rendezvényt, erre a vonulók füttyszóval és "ria-ria-Hungária" skandálással feleltek.
15:00 - Elkezdődött az ellenzéki nagygyűlés a Műegyetem rakparton
A rendezvény a Himnusszal és az ukrajnai áldozatokról való megemlékezéssel kezdődött. Burján Orsolya énekesnő adta elő a Himnuszt az Egységben Magyarországért kormányváltó nagygyűlésén a Műegyetem rakparton.
A résztvevők a Szabadság hídról vonultak a helyszínre, ahol a szervezők közlése szerint beszédet mond majd Iványi Gábor lelkész, Donáth Anna, a Momentum elnöke, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője, Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke és Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje.
Az esemény kezdetekor a tömeg a Műegyetem Szent Gellért téri épületénél felállított színpadtól kevéssel túlnyúlt a Bertalan Lajos utcán. A résztvevők nemzeti színű és ukrán zászlók mellett többek között a DK, a Jobbik, az MSZP és a Momentum pártlobogóit tartották fel.
A műsorvezetők, Ullmann Mónika és Nagy Zsolt arra kérték a tömeget, hogy egyperces néma csendel emlékezzenek meg az ukrán áldozatokról. Ezt követően Polgár Csaba előadásában – a tömeggel együtt szavalva azt – elhangzott a Nemzeti dal.
Bár a hivatalos rendezvények a kormány- és az ellenzéki oldalon is csak 15 órakor kezdődnek, a közösségi oldalakon a politikusok már most is az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékeznek:
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi MOM Kulturális Központban tartott rendezvényen úgy fogalmazott: “Százhetvennégy éve egy szabad és független Magyarország megteremtése volt a cél. Magyarország 1989–90-ben vált szabaddá, és ma örülhetünk annak, hogy az ország szabad és független, és hogy mi döntünk arról, merre haladjunk, mi döntünk az ország sorsáról.”
Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Facebook bejegyzésében a mai, kormányváltó rendezvényre hívta követőit a Műegyetem rakpartra. Vasárnap Szabadkán emlékezett meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.
Cseh Katalin a Momentum Európai Parlamenti képviselője közösségi oldalán a sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta, miközben az orosz állami televízióban történtekre utalt:
“1848 hősei szabad sajtót és a cenzúra eltörlését követelték Magyarországon. 174 évvel később ott tartunk, hogy a az Orbán-rendszer a saját szolgálatába állította a sajtó jelentős részét, a putyini propaganda utolsó uniós szócsöve pedig a Fideszt évek óta kiszolgáló, idén 130 milliárd forint közpénzből működő magyar közmédia és a kormányhű sajtó maradt.”
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője friss bejegyzésében úgy fogalmazott, 1848 és 1956 eszméitől Magyarország vezetői távolódtak el: “1848-49-et, 1956-ot vérbe fojthatták az oroszok, de mi soha többé nem akarunk vérözönt lábainknál, sem lángtengert felette. 1848 és 1956 eszméinek saját vezetőink fordítottak hátat. Békénket, szabadságunkat, demokráciánkat és európaiságunkat éppen ezért saját vezetőinktől kell visszaszereznünk.”
Az LMP társelnökei az MTI-hez eljuttatott közleményükben felidézték, hogy az 1848-as forradalom során - bár katonai értelemben elvesztették a harcot - megszületett a modern magyar társadalom eszméje: „Szabadságharcunkat ugyan eltiporta az orosz horda, de legyőzni mégsem tudtak minket. (...) Ők olyan Magyarországról álmodtak, amely szuverén, és önmaga rendelkezik saját sorsáról. Ők ilyen hazát akartak teremteni gyerekeiknek és ükunokáiknak, ahogy mi pedig ugyanilyen szabad és független országot akarunk hagyni leszármazottainkra.”
Az 1848-as szabadságharc alkalmából szólt a romániai magyarokhoz Klaus Iohannis román elnök, aki méltatta a romániai társadalom építéséhez való hozzájárulásukat és az ország fejlődésében betöltött szerepüket.
Ljubov Nepop ukrán nagykövet is üzent a magyaroknak
"Remélem, hogy amikor a békés magyar égre néztek, eszetekbe jutnak az ukránok, akiket az orosz háborúban megöltek és most a mennyből néznek ránk. Emlékezzetek azokra, akik félnek az égre nézni, mert onnan orosz bombák és rakéták is hullhatnak. Remélem, hogy igent mondotok a légtérzárra Ukrajna felett, hogy így védjük meg városainkat és polgárainkat " – írta nyilvános üzenetében Ljubov Nepop ukrán nagykövet március 15-e alkalmából.
A diplomata emlékeztetett rá, hogy a magyar nemzeti ünnep idén az országa ellen indított orosz háború 20. napja is egyben, ezért ma az ukránok minden gondolata és erőfeszítése hazájuk megvédésére irányul.
Ljubov Nepop ehhez kért együttérzést a magyaroktól a nemzeti ünnep alkalmából. Majd emlékeztetett, hogy az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot is az orosz hadsereg fojtotta vérbe. Végül megköszönte az eddig tőlünk kapott támogatást és kellemes ünneplést kívánt a „szabad magyar népnek”.