Az április elsejéig tartó hadgyakorlatban 27 ország 30 ezer katonája, 50 hadihajója és 200 légijárműve vesz részt.
HIRDETÉSMiközben az ukrajnai háború egyre elkeseredettebben folyik, a NATO és partnerországai nagyszabású hadgyakorlatba kezdtek Norvégiában. A gyakorlat célja, hogy teszteljék, milyen gyorsan tudnak egy esetleges támadás esetén egymás segítségére sietni. A gyakorlat március 14-étől április elsejéig tart.
Nagy katonai gyakorlatba kezdett a NATO és partnerországai Norvégiában - miközben a feszültség egyre inkább eszkalálódik a Nyugat és Oroszország között az Ukrajnában zajló háború miatt.
A Cold Response 2022 - melynél idén már nem lesz nagyobb szabású NATO-gyakorlat - célja, hogy a nyugati katonák extrém hideg körülmények között is megállják a helyüket. Épp ezért hétfőn a haditengerészet járműveivel és a földi egységek átcsoportosításával kezdték a gyakorlatot, hogy lássák, milyen gyorsan tudnak reagálni egy esetleges veszélyhelyzetben.
A hadgyakorlatot már jóval a háború kitörése előtt megtervezték. A NATO ötös cikkelyének értelmében ugyanis a tagállamok egy másik tagállamot érő támadás esetén annak segítségére kell siessenek.
"Ez egy védelmi gyakorlat - mondta a Cold Response vezetésével megbízott Yngve Odlo tábornok. - Ez nem katonai hadművelet, és abszolút nem támadó célú" - írta az Al-Jazeera.
Az oroszok visszautasították, hogy megfigyelőket küldjenek
A kétévente megrendezett légi, vízi és földi gyakorlatokat Norvégia egész területén hajtják végre, ide értve a sarkkörön túli részt is - de a norvég-orosz határt messze elkerülik. Oroszország korábban visszautasította Norvégia ajánlatát, miszerint küldhet megfigyelőket a gyakorlatra.
"Bármilyen katonai fellépés a NATO részéről az orosz határ közelében nem segít megerősíteni a régió biztonságát" - nyilatkozta a norvégiai orosz nagykövetség az AFP-nek.
"Oroszországnak megvan rá a lehetősége, hogy legitim módon kövesse a gyakorlatot - mondta a tábornok. - Nagyon remélem, hogy tiszteletben tartják a már meglévő megállapodásokat."
A korábbi alkalmakkor a szomszédos Svédország és Finnország, akik ugyan nem tagjai a NATO-nak, de szoros kapcsolatot tartanak fent vele, szintén részt vettek a gyarkolaton. Az orosz-ukrán háború miatt most ismét előtérbe került a két ország NATO-tagországának kérdése.