Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Már több mint száz éve ünnepeljük a nőket március 8-án

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & MTI
euronews_icons_loading
Már több mint száz éve ünnepeljük a nőket március 8-án
Szerzői jogok  يورونيوز

**A lányok oktatásának fontosságát hangsúlyozta Melissa Fleming, az ENSZ kommunikációért felelős főtitkár-helyettese az Euronewsnak a nemzetközi nőnap alkalmából. **

A politikus, aki íróként és egy díjnyertes podcast házigazdájaként is ismert, a dubaji világkiállításon beszélt a nők helyzetéről és lehetőségeiről.

„A lányok oktatása kulcsfontosságú. Ha mindegyikük jár iskolába, és nem csak általánosba, hanem gimnáziumba is, sőt, egyetemre is be tudnak kerülni, akkor megvan az alap, amire építeni lehet" - monda a főtitkár-helyettes, majd így folytatta:

„Azért mondom ezt, mert túl sok lány van, aki nem jár iskolába. Ők sokkal több erőszaknak vannak kitéve, kevésbé tudják érvényesíteni a jogaikat, és nagyobb az esélye annak, hogy akaratuk ellenére kell megházasodniuk. A politikai döntések és a törvények természetesen sokat segítenek. Azt látjuk, hogy ahol vannak kvóták, ahol a törvények előírják az egyenlő bánásmódot a munkahelyeken, ahol vannak törvények az erőszak ellen, ahol igazságos a környezet, ott feljutnak a nők a legmagasabb szintekre" - magyarázta Melissa Fleming.

Több mint száz éve ünnepeljük a nőket

A nemzetközi nőnapot először 1911-ben tartották meg, 1913-ban pedig az időpontját is fixálták, március 8-ra - derül ki az MTVA Sajtóarchívumának mai összeállításából. A legtöbb országban ekkortájt, a huszadik század elején erősödtek meg a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére. 

Az első nemzeti nőnapot az Egyesült Államokban tartották meg 1909 februárjának utolsó vasárnapján, majd az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte minden évben tartsanak nőnapot.

1914-ben ötvenezren vonultak fel az Egyesült Királyságban

 A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken - amelyeken sok férfi is részt vett - a nők választójogának megadását követelték. A nők Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től szavazhattak, a francia és az olasz nők azonban csak a második világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, a liechtensteiniek pedig csupán 1984-től élhetnek e joggal.

 Az időpont 1913-ban tevődött március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857. évi sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek - az emlékére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először.

Még mindig nem egyenlőek a bérek

Az 1980-as évektől ezen a napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nők társadalomban játszott meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is, voltaképpen arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem esélyegyenlőség. Számos országban nők ezrei tüntetnek e napon a nők társadalmi jogaiért és hátrányos megkülönböztetésük ellen.

Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesen többet keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Az Európai Bizottság 2009 márciusában kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért, 2017 novemberében pedig cselekvési tervet terjesztett be, hogy mielőbb felszámolják a nemek közötti, átlagosan 16 százalékos bérszakadékot. 

A hetvenes évek amerikai megmozdulásai

Az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők Magyarországon is kisebb fizetést kapnak, mint a férfiak, és minél magasabb beosztásban dolgozik egy nő, illetve minél több gyermeke van, annál nagyobb lemaradásra számíthat a férfiakkal szemben. A világ számos pontján még kedvezőtlenebb a helyzet.

Az EU-ban élő nők harmadát bántalmazták

Ezen a napon sok helyütt a nők elleni erőszakkal szemben is felemelik szavukat a civil szervezetek, mert szerintük a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellőképpen, e cselekmények elkövetői jórészt továbbra is büntetlenek maradnak. 

Egy felmérés szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el testi vagy szexuális erőszakot tizenöt éves kora óta. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.