Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Schröderizáció: az orosz nyelvben a politikai elit korrupciójának szinonimája

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Régi, meghitt barátság, Schröder és Putyin 2004-ben
Régi, meghitt barátság, Schröder és Putyin 2004-ben   -   Szerzői jogok  MAXIM MARMUR/AFP

„Be akarok jutni!” – állítólag ezt kiabálta Gerhard Schröder a szesztől felbátorodva 1982-ben a nyugatnémet kormány bonni hivatala előtt. Álma 16 évvel később teljesült: megválasztották német kancellárnak. Az európai integráció híve volt, ugyanakkor Németországot európai nagyhatalomnak nevezte – joggal. A gazdaság gyeplőjét azonban nem sikerült kézben tartania; második ciklusában megbukott. Napokkal távozása előtt adott a német kormány nevében egy milliárd eurós garanciát a Németországot orosz gázzal ellátó vezeték építésére, miközben egyre meghittebbé vált barátsága Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök még abban is segített, hogy a Schröder házaspár két árvát fogadjon örökbe Putyin szülővárosából, Szentpétervárról. Schröder nemrég kötött ötödször is házasságot, amiért A Gyűrűk ura becenevet kapta, az orosz elnöktől pedig jól fizetett vezetői állásokat orosz állami cégekben. Nem a német érdekek, hanem saját zsebe vezérli – rótták fel neki.

A Krím megszállása után, 2014-ben, az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal sújtotta Oroszországot. Az intézkedésekkel korlátozták a Kremlhez kötődő kulcsfontosságú személyek utazását és vagyonát.

Ukrajna szerint azonban az orosz elnöknek van egy fontos külföldi bizalmasa, akinek a szankcionálását Európának szintén fontolóra kellene vennie, de ezt elmulasztotta – mégpedig Gerhard Schröder volt német kancellár.

„Azokat is szankciókkal kell sújtani, akik Putyin külföldi projektjeit támogatják” – nyilatkozta még 2018-ban az akkori ukrán külügyminiszter a Bild című német lapnak. „Gerhard Schröder Putyin legfontosabb lobbistája világszerte” – hangsúlyozta Pavlo Klimkin.

Az ukrán külügyminiszter ezt azok után mondta, hogy a Wall Street Journal véleménycikkében feltette a kérdést: vajon Schröder miért kerülte el a szankciókat.

A 77 éves szociáldemokrata politikus mind a mai napig egyidejűleg Németország egyik legnépszerűbb, ugyanakkor egyik legellenszenvesebb háború utáni vezetője. Schrödert 1998-ban választották meg kancellárnak. Az ország jóléti és munkaügyi rendszerének átfogó átalakítását irányította a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében.

Négy évvel később, 2002-ben újraválasztották, reformtörekvései azonban végül politikai bukásához vezettek: 2005 júliusában elvesztette a bizalmatlansági szavazást a Bundestagban, majd az ezt követő előrehozott választások után Angela Merkel konzervatívjai vették át a hatalmat.

Ehhez hasonlóan változott meg radikálisan hozzáállása Oroszország iránt is.

Első ciklusa alatt igyekezett elhatárolódni elődje, Helmut Kohl Borisz Jelcin akkori orosz elnökkel ápolt szoros kapcsolatától. Vlagyimir Putyin 2000-ben történt megválasztása után azonban viszonyulása módosult – idézte fel Putyin életrajzírója, a német Focus magazin egykori moszkvai tudósítója. Putyin és Schröder, akik németül beszéltek egymással, gyorsan összebarátkoztak – mondta Boris Reitschuster.

Ehhez tudni kell, hogy az orosz elnök, aki a nyolcvanas évek derekától szolgált a berlini fal összeomlásáig KGB-ügynökként Drezdában, annyira jól beszél németül, hogy egy alkalommal a tolmács szerepét is átvette egy panelbeszélgetésen.

„Putyin egyszer azt mondta: KGB-tisztként megtanulta, miként állíthatja az embereket a maga oldalára, hogyan fordíthatja át őket” – idézte fel Reitschuster. „Az orosz ellenzék szerint Gerhard Schröder volt a mestermunkája.”

A német kancellárt már 2004 végén széles körben bírálták, amiért Putyint „kifogástalan demokratának” nevezte. Schröder németországi elismertsége azóta folyamatosan hanyatlik orosz üzleti kapcsolatai miatt.

Kancellárságának utolsó hónapjaiban sok németet sokkolt, hogy belevágott az Északi Áramlat-2 nevű, több milliárd eurós gázvezeték-projektbe, amelyen Oroszországból közvetlenül Németországba szállítható a földgáz. Pedig akkor még nem is sejtették, milyen következményekkel jár az energiafüggőség Oroszországtól. A vezeték többségi tulajdonosa az orosz, állami tulajdonban álló Gazprom. Röviddel a kancellári hivatalból való távozása után Schröder a vezeték részvényesi bizottságának elnöke lett.

„Kérdés, volt-e összefüggés a két eset között?” – mondta a berlini LobbyControl elemzője. „Egy ilyen lépés megingatja a közbizalmat, és sokan gondolhatják: »Annak bizonyítéka, hogy a politikusok nem az ország sorsával, hanem saját zsebükkel törődnek«” – magyarázta Timo Lange.

„Politikai prostituált”

Schröder azonban nem állt meg, és újabb tisztségeket vállalt az orosz érdekeltségű testületekben. Öt éve, 2017 őszén az EU és az Egyesült Államok szankciós listáján szereplő legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft elnöke lett.

AFP PHOTO/JOHN MACDOUGALL
Angela Merkel és Gerhard Schröder 2015-benAFP PHOTO/JOHN MACDOUGALL

„Nem hiszem, hogy helyes, amit Schröder tesz” – mondta Angela Merkel a Bildnek, mielőtt Schröder elvállalta a megbízatást.

Ennél nyersebben fogalmazott az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, aki még 2007-ben „politikai prostituáltnak” nevezte a volt német kancellárt. „Az utcalányok választási körzetemben tiltakoztak, ezért többé nem fogom használni ezt a kifejezést” – tette hozzá ironizálva a demokrata Tom Lantos.

A kelet-európai gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó német bizottság elnöke azonban védelmébe vette Schrödert. Wolfgang Büchele szerinte van értelme, hogy egy német legyen az igazgatótanácsban, elvégre Németország – Európa legerősebb gazdasága – nagyban függ az orosz importtól.

„Oroszország Németország egyik legnagyobb energiabeszállítója” - mondta Büchele, aki szerint ez még hosszú ideig így is marad.

Schröder néhány éve a szociáldemokraták egyik kampányrendezvényén azzal vádolta azokat, akik bírálták orosz kapcsolatait, hogy egy új hidegháború kirobbantásában érdekeltek. Akkor még csak nem is feltételezte, hogy egy ilyen helyzet bekövetkezhet.

Az Oroszország iránti kötődése azonban egyre kínosabb a németek számára.

„A »schröderizáció« egy idegen szó orosz nyelvben, és a politikai elit korrupcióját jelenti” – magyarázta Boris Reitschuster, aki szerint Németország – Schröder révén, aki elfogadta Putyin pénzét – korrumpáltnak tekinthető.

„Undorítónak” nevezte vele szemben a szociáldemokraták koalíciós partnerének, a Zöldeknek a parlamenti képviselője azt, ahogy Schröder lobbizik Putyin érdekeiért. „Ellentmond annak az egykor tett esküjének, hogy a német népet és a német érdekeket szolgálja – mondta Omid Nouripour, aki a volt kancellárt arcátlan összeférhetetlenséggel vádolta.

„Képzeljük el, hogy Barack Obama most a kínai kormány lobbistája az Egyesült Államokban” – mondta a Zöldek társelnöke, aki szerint változtatni kell a hivatalból távozó emberekre vonatkozó szabályozáson.

Sok más némethez hasonlóan úgy véli, hogy a német felsővezetők, például a kancellárok és elnökök 18 hónapnál hosszabb ideig nem lobbizhatnának, illetve nem vállalhatnának olyan munkát, amely összeférhetetlenséggel jár.

A júdáspénz

Jóllehet a Rosznyeftnél kapott juttatása nem ismert, az energiaipari óriásvállalat igazgatótanácsában dolgozó vezetők általában évi 6 millió euró körüli összeget kapnak. Schröder annyit közölt, hogy a „részmunkaidős” fizetésnek kevesebb mint egytizedét fogadta el, nagyjából évi 5-600 ezer eurót.

Ez szerény összegnek tűnik ahhoz képest, hogy a Rosznyeft igazgatótanácsa 2021 tavaszán 83 ezer dollárért próbált ezüst étkészletet rendelni magánrepülőgépére. Ha a cég alkalmazottai nem szivárogtatták volna ki a bevásárlólistát a korrupció ellen küzdő ellenzéki vezetőnek, Alekszej Navalnijnak – aki nagy dobra verte az ügyet, és ezzel meghiúsította a vásárlást –, akkor egyetlen kanál 260 dollárba került volna.

Schrödert február elején a szintén orosz Gazprom felügyelőbizottságába is jelölték, ahová a kegyvesztett kazah exelnök, Nurszultan Nazarbajev vejének, Timur Kulibajevnek a helyét foglalhatja el szeptemberben. Putyin szerint tisztsége „jót tesz” az orosz-német együttműködésnek. A becslések szerint ez a pozíció is évente eurószázezres juttatásokkal jár.

A volt kancellár egyébként Németországban egy hivatal fenntartására jogosult, amelynek költsége több mint félmillió eurót emészt fel évente német adófizetők pénzéből – ez jobbára az alkalmazottak bérét fedezi.

Állami nyugdíjként – a törvénnyel összhangban – a mindenkori kancellár fizetésének 35 százaléka, több mint 6500 euró illeti meg, amit megfejel az alsó-szászországi és a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban elöltött időért járó extra juttatás.

„Gerhard Schröder előléptetést kap kebelbarátjától, Putyintól” – emlékeztetett a minap Stefan Müller. A bajor CSU képviselője szerint fontolóra kellene venni a volt kancellár állami dotációjának megvonását. Szerinte ugyanis „kárt okoz Németországnak”.

Németország „európai nagyhatalom”

Édesanyja egyedül nevelte fel a két Schröder fiút. Gerhard alig hat hónapos volt, amikor apja a Wehrmacht tizedeseként, 1944-ben elesett Romániában. Erika, lánykori nevén Vosseler mezőgazdasági munkásként dolgozott kitartóan, hogy eltartsa a családot.

Gerhard segédmunkásként és eladóként dolgozott egy boltban, miközben esti iskolában tanult, hogy megszerezze az érettségit. Nem sorozták be, mivel apja meghalt a háborúban. A sikeres Abitur, az érettségi után a göttingeni egyetemen jogot tanult, majd 1976-tól 1990-ig ügyvédként dolgozott.

Egyik vitatott ügyében Horst Mahlernek segített. A Baader-Meinhof terrorista csoport egyik alapító tagját teljes büntetésének leszolgálása előtt kiszabadította a börtönből, sőt azt is elérte, hogy Mahler újra gyakorolhassa ügyvédi hivatását.

Schröder már alig 19 évesen, 1963-ban csatlakozott az SPD-hez, 1978-ban pedig az ifjúsági tagozat elnöke lett. Két évvel később beválasztották a Bundestagba. Ő volt az egyetlen rebellis képviselő, aki öltöny helyett pulóverben tette le esküjét.

Tíz év elteltével, 1990 nyarán a szociáldemokraták a Zöldekkel megnyerték az alsó-szászországi választásokat, ami után Schröder két ciklusban volt a tartomány miniszterelnöke.

Ennél azonban becsvágyóbb volt. „Be akarok jutni!” – üvöltötte részegen még 1982-ben a nyugatnémet kormány bonni hivatalának fekete vaskerítését szorongatva. Az akkori sajtótudósításokat sosem cáfolták.

Álma valamivel több mint másfél évtized elteltével teljesült: ismét a Zöldek koalíciójával 1998-ban megnyerte a szövetségi választásokat, és elfoglalta az ikonikus Helmut Kohl helyét a kancellári hivatalban.

Első megbízatása után az iraki háború ellenzőjeként kampányolt, újra nyert, ezúttal szorosan, így többsége a Bundestagban 21-ről 9 képviselőre zsugorodott. Ebben nem kis szerepet játszott, hogy a német gazdasági fellendülés nemcsak megtorpant, hanem hanyatlani kezdett, a munkanélküliség pedig meghaladta a 10 százalékot.

Kormánya az atomenergia fokozatos megszüntetéséről, a megújuló energiák finanszírozásáról döntött, engedélyezte az azonos neműek házasságát, és liberalizálta a honosítási törvényt.

Az egységes Európa híve volt, kezdetben azonban sokallta Németország legnagyobb, évi több mint 21 milliárd márkás hozzájárulását az uniós költségvetéshez a kilencvenes évek végén. Zsugorisága idővel enyhült. Németországot „európai nagyhatalomként” jellemezte, amely nem habozik nemzeti érdekei érvényesítésében.

„Újra jóváhagyná” – ezt mondta a Jugoszlávia elleni bombázások huszadik évfordulóján, ugyanakkor a legegyszerűbb megoldásnak Szerbia felvételét tartaná az EU-ba, aminek nyomán szerinte rendezhetni lehetne a koszovói kérdést is.

Schröder 1998 végén, első hivatalos oroszországi útján azt sugallta, hogy Németország valószínűleg nem nyújt további segélyt Moszkvának. Helmut Kohl és Borisz Jelcin szoros kapcsolatáról azt mondta: a német-orosz együttműködésnek a „politikai személyiségektől függetlenül kell fejlődniük”. Ennek ellenére nem sokkal később még meghittebb kapcsolatot alakított ki Jelcin utódjával, Vlagyimir Putyin, hogy megerősítse Berlin és Moszkva „stratégiai partnerséget”. Hivatali ideje alatt ötször látogatott az országba.

AP Photo/Sergey Ponomarev
Gerhard Schröder egy gazdasági fórumon Moszkvában, 2009-benAP Photo/Sergey Ponomarev

Második ciklusát nem töltötte ki. Elbukta a bizalmi szavazást a Bundestagban, ezért 2005 szeptemberében előrehozott választásokat tartottak Németországban. Sem az SPD-Zöldek koalíciója, sem a konzervatívok nem szereztek többséget a törvényhozásban. Jóllehet a legtöbb szavazatot a szociáldemokraták szerezték, nagykoalíció jött létre, amelyben Schröder átengedte a kancellári posztot Angela Merkelnek, és bejelentette, hogy távozik a politikából. Novemberben lemondott képviselői helyéről is.

A közhivatalból való távozása után néhány évig tiszteletbeli szerepeket vállalt: Kohllal együtt képviselte Németországot Borisz Jelcin temetésén, 2007-ben, Fidel Castro kubai búcsúztatására pedig 2016-ban a volt keletnémet vezetővel, Egon Krenzzel együtt utazott el.

A Gyűrűk Ura

Még alsó-szászországi miniszterelnökként, 1996-ban Schröder azzal gerjesztett vitát, hogy Ferdinand Piëch, a Volkswagen vezérigazgatója társaságában ingyen utazott a cég repülőgépén a bécsi operabálra.

„Hitelesebb lenne, ha nem festetné be ősz haját” – ezt írta róla egy PR-tanácsadó, Sabine Schwind még 2002-ben, a véleményt pedig a Deutsche Depeschendienst közölte, ami után Schröder beperelte a hírügynökségét. A bíróság ítélet megtiltotta a médiának, hogy hajfestésére utaljon. „Ez nem egy komolytalan kereset, amit amiatt indítottak, hogy festi a haját vagy sem. Ez egy komoly, a szavainak súlyát érintő kérdés” – érvelt szóvivője, miközben az ügynökség jogi képviselője elfogadhatatlannak tartott egy olyan ítéletet, amely „korlátozza a szólásszabadságot”.

Negyedik házassága után kapta az Audi Man gúnynevet, amivel az autómárka védjegyének négy karikájára utaltak. Előszeretettel hívták még A Gyűrűk Urának, miközben Doris Köpf volt a házastársa. Velük élt a nő korábbi kapcsolatából származó lánya is, a házaspár azonban két Szentpéterváron született gyermeket is örökbe fogadott.

Már az első örökbefogadás után vita bontakozott ki az eljárásról, mivel Németországban nem volt mindennapos, hogy egy volt kancellár gyermeket fogadjon örökbe. Később kiderült, hogy Schröder Putyinnal osztotta meg terveit, és az orosz elnök szülővárosában használta fel kapcsolatait, hogy megfelelő gyermeket találjon barátjának. Mindkét kisbaba örökbefogadása előtt hónapokat töltött egy árvaházban.

Gerhard Schröder és Doris Köpf 2018-ban vált el, a volt kancellár pedig még ugyanabban az évben feleségül vette Kim Szojont. A koreai közgazdász és tolmács 26 évvel fiatalabb nála.

Jens Kaläne/DPA/AFP
Kim Szojon-Schröder és Gerhard Schröder a német sajtóbálon, 2019-benJens Kaläne/DPA/AFP

Az esküvő után – az ötkarikás játékokra utalva – az Olimpia bajnokára módosult Schröder beceneve.

Az evangélikus egyház tagjának vallja magát, első kancellári esküjekor azonban nem mondta ki az egyébként nem kötelező So wahr mir Gott helfe, az Isten engem úgy segéljen fogadalmat.

Orosz kapcsolat

Gerhard Schröder kancellárként eltökélten támogatta az Északi Áramlat gázvezeték megépítését, amelyen a tranzitországok megkerülésével, közvetlenül szállítható orosz gáz Németországba.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja, Schröder 2005-ben sietve aláírta az üzletet, napokkal korábban, mielőtt távozásra kényszerítették. Heteken belül maga kezdte el felügyelni a projekt megvalósítását, a Nord Stream AG részvényesi bizottságának élén – írta a Trumpot dühítő vezetékről a Washington Post.

Schröder kancellári lemondása előtt a német kormány garanciát vállalt, hogy egy milliárd euróval fedezi az Északi Áramlat projekt költségeit, amennyiben a Gazprom nem fizetné ki a hitelt. A garanciát végül soha nem használták fel. A Gazprom jelölése a Nord Stream AG részvényesi bizottságának vezetői posztjára felvetette az esetleges összeférhetetlenség kérdését.

Yekaterina SHTUKINA/SPUTNIK/AFP
Gerhard Schröder Kirill pátriárkával, az orosz egyház fejével Putyin elnöki beiktatásán, 2018-banYekaterina SHTUKINA/SPUTNIK/AFP

A volt német kancellár és Putyin szoros barátságát, illetve az Oroszországgal folytatott jövedelmező üzleti ügyleteit évek óta egyre ferdébb szemmel nézik hazájában.

„Schröder teher Németország külpolitikája és régi pártja számára egyaránt” – írta a Spiegel hetilap. „Világos céljai vannak. Nem az országa, hanem saját maga érdekében.”

Putyin és Schröder a jelek szerint „valódi, bizalmon alapuló barátságot” építettek ki, amikor Schröder még kormányon volt – mondta egy német egyetemi oktató, politológus a francia hírügynökségnek.

Ugyanakkor „problematikus, ha egy volt kancellár a múltbeli politikai tevékenységét és kapcsolatait pénzszerzésre használja fel” – tette hozzá Ursula Münch.