A politikusok azt elismerik, hogy a terorrizmus és a bűnözés elleni küzdelemben helye van a titkos adatgyűjtésnek, de újságírók és civilek megfigyelése elfogadhatatlan.
HIRDETÉSMiután szakbizottságban és parlamenti meghallgatás keretében foglalkozott már az Európai Parlament a Pegasus-üggyel, most az EP plenáris ülése elé került a téma, ahol egyetértés volt abban, hogy az illegális megfigyelés elfogadhatatlan, jogokat sért és az európai eseteket vizsgálóbizottságnak kell feltárnia.
Clement Beaune, a soros elnökséget ellátó francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a megfigyelés egyes esetekben, például a terrorizmus vagy a bűnözés elleni küzdelem során teljes mértékben támogatandó, itt a magánéletnek lehetnek korlátai. Ez azonban csak kivételes eset – tette hozzá, megemlítve, hogy minden tagállam saját hatáskörébe tartozik a nyomozás elvégzése és az illegális megfigyelés elleni küzdelem is.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a francia soros elnökség intenzíven dolgozik az informatikai rendszerek biztonsági szabályozásáról szóló jogszabályon, amelyről jelenleg az uniós intézmények egyeztetnek.
Az Európai Bizottság nevében Didier Reynders igazságügyi biztos szólalt fel, aki szintén elítélte a távközlési rendszerekhez való illegális hozzáférést vagy az illegális lehallgatást.
- jelentette ki. A biztos beszélt arról is, hogy Magyarországon és Lengyelországban is vizsgálatok indultak a Pegasus-botrányban érintett esetek kapcsán, és ezeknek fejleményeit a brüsszeli testület is figyelemmel kíséri. Reynders azt is mondta, hogy amennyiben jogsértést tapasztalnak, kötelezettségszegési eljárást indítanak.
Az európai parlamenti pártok támogatták, sőt, szükségesnek tartották azt, hogy vizsglóbizottságot állítsanak fel. A frakciók közül a populista Identitás és Demokrácia nem szólt a témához, az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége nevében felszólaló lengyel kormánypárti Joachim Stanisław Brudzinski-től pedig elvették a szót, mert nem a témához fűzött megjegyzéseket.
- ezt már Sophie in't Veldt holland liberális politikus mondta, aki szerint azonban a nagy szavak hangoztatásán túl még semmi nem történt ebben az ügyben.
Gyurcsány és Völner is szóba került
A magyar politikusok közül Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő közleményében jelezte, hogy “Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el és jár el. Ennek megfelelően Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik. 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok törvénytelen megfigyelést nem folytattak és jelenleg sem folytatnak. Mindezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják."
Deutsch szerint ezek a visszaélések a baloldalra jellemzők, mert "2010 előtt, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az alvilág egyik meghatározó vezetője és az egyik nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója abban állapodott meg, hogy az egykori olajbűnöző információkat gyűjt és kreál fideszes politikusokról."
Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szintén közleményt küldött. Szerinte "vitathatatlan, hogy a Fidesz-kormány szügyig sáros a Pegasus-botrányban." Ujhelyi úgy látja, hogy "A magyar érintettséget tökéletesen minősíti, hogy a Pegasussal történt lehallgatások döntő részére állítólag az az igazságügyi miniszter-helyettes adott engedélyt, aki jelenleg egy súlyos korrupciós ügy eljárás alá vont kulcsfigurája. Azt pedig már az állami adatvédelmi hatóság vizsgálata is megállapította, hogy a nyilvánosságra hozott civil érintettek esetében is történtek megfigyelések. A Pegasus-ügy a fideszes kormányzás egyik legsötétebb és legdurvább botránya, amely nem maradhat teljeskörű feltárás és elszámoltatás nélkül."
A Pegasus-ügyben felállítandó vizsgálóbizottságról egyetértés alakult ki a parlamenti pártok többsége között. Információink szerint a márciusi plenáris ülésen döntenek a képviselők a bizottság mandátumáról és tagjairól.