Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kézilabda a járvány idején: öregbíti Magyarország hírnevét a sokak szerint gyatrán szervezett Eb?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Maszk nélküli szurkolók az izlandi-francia meccsen Budapesten
Maszk nélküli szurkolók az izlandi-francia meccsen Budapesten   -   Szerzői jogok  Attila KISBENEDEK/AFP

Január elseje óta több mint száz játékosról derült ki, hogy koronavírus-fertőzött a Magyarországon és Szlovákiában közösen megrendezett kézilabda Európa-bajnokságon azokban a napokban, amikor Európában újabb csúcson tombol a járvány. Mindkét rendező országban meredeken emelkedik a napi esetszám, Magyarországon minden korábbi rekordot megdöntött a naponta regisztrált fertőzöttek száma az elmúlt napokban. A járvány a résztvevő csapatokat sem kíméli: volt, hogy olyan cserejátékosok futottak ki a pályára, akik közvetlenül a mérkőzés előtt ismerkedtek meg válogatott társaikkal. A tornán részt vevő csapatok közül többen már érkezésük után arra panaszkodtak, hogy szálláshelyükön a többi vendég még maszkot sem visel, és hogy Magyarországon túl lazák a járványügyi intézkedések. A magyar helyszíneken a gyorsan terjedő omikron ellenére telt házas meccseket engedélyeztek, miközben Szlovákiában a csarnokok kapacitásának legfeljebb 25 százalékát tölthették meg a nézők.

„A magyarországi beléptetésnél kötelező volt a védettségi igazolvány felmutatása és a maszk, a lelátókon azonban kevesen viselték. El tudják képzelni a nyál és a vírus mennyiségét zárt térben? A játékosok emiatt buktak meg a teszteken. A vizet olyan emberek hordták, akik nagy valószínűséggel maguk is fertőzöttek voltak... Le sem tudom írni, mekkora volt a zűrzavar. Aki nem volt az Eb-n, elképzelni sem tudja a körülményeket” – panaszolta a Horvát Kézilabda Szövetség elnöke, aki arra kényszerült, hogy hazautazzon, miután pozitív lett a koronavírus-tesztje Budapesten. (Ahogy a horvát csapat is hazatért már, a számukra csalódást keltő 8. helyen végezve)

Ami Magyarországon történt, az totális csőd, kész őrület, teljes káosz.
Tomislav Grahovac
a Horvát Kézilabda Szövetség elnöke

Nem ő az egyetlen, aki a tornán kapta el a vírust, illetve érkezése után derült ki róla, hogy fertőzött. Pontos nyilvántartás nem készül, csak a fertőzött játékosokról. A január elsejétől 20-áig vezetett sérültek listája szerint 110-en kerültek kényszerpihenőre, vagy kellett feladniuk a versenyt azért, mert pozitív lett a koronavírustesztjük.

Hollandia például mindkét fertőzött kapusát elvesztette, így az egyik meccsre a 41 éves kapusedző volt kénytelen beállni, amíg egy harmadik tartalék meg nem érkezett Budapestre. A 34 éves Thijs Van Leeuwen a dolgos hétköznapokban orvosi protéziseket tervez, és egy belga klubban kézilabdázik amatőrként. A kényszermegoldás váratlan sikert aratott: a válogatott Montenegró elleni találkozóján ő lett a meccs embere.

Nem Grahovac volt az egyetlen, aki bírálta a magyar szervezőket.

A francia válogatottat már január 11-én, a szegedi érkezéskor "sokkolták" a laza járványügyi szabályok, amint arról egy sajtótájékoztatón beszámoltak.

Miközben Franciaország különféle korlátozásokkal védekezik az omikron ellen, Magyarországon nyoma sincs ilyen hozzáállásnak – tudósított a Le Figaro. (Franciaországban például minden zárt térben kötelező a maszkviselés - a szerk.)

„Megdöbbentett bennünket, hogy milyen körülmények között rendezik a versenyt” – idézték Nikola Karabatićot, aki elmondta, hogy játékostársaival szigorú protokollt követve próbálták megelőzni a fertőzést, a szállodába azonban olyan vendégek közé érkeztek, akik még maszkot sem viseltek. Külön panaszkodtak arra is, hogy együtt esznek a többi szállóvendéggel, azaz nincsenek "buborékban" védve a torna résztvevői.

Ez merőben más, mint amit legutóbbi két versenyükön, Egyiptomban és Japánban tapasztaltak, ahol nagyon biztonságos körülmények között voltak – egészítette ki a csapat kapusa.

„Anélkül, hogy vitát gerjesztenék, nem vagyok biztos benne, hogy ez tiszteletteljes a játékosok és kísérőik iránt, akik vért izzadtak azért, hogy jó (egészségügyi) állapotban jussanak el a bajnokság helyszínére” – mondta Vincent Gérard.

„Az a benyomásunk, hogy a megelőző munkánkat egy kicsit aláássa a helyszíni szervezés” – állapította meg kissé keserűen a francia kézilabda-válogatott edzője. Guillaume Gille szerint tátongó a szakadék az európai szövetség legszigorúbb éberséget megkövetelő szabályozása, és a vendéglátó ország között, amely másként kezeli a járványt. Hozzátette, reméli, hogy a szervezőknek adott visszajelzéseik "lehetővé teszik ennek gyors rendezését, mert ekkora különbség nem elfogadható". (A francia sajtónak tartott tájékoztató másnapján az Euronews megkereste a francia szövetséget, de nem kívántak nyilatkozni arról, hogy javult-e a helyzet - a szerk.)

A francia válogatottból a helyzet csak Kentin Mahét nem sokkolta, aki a Veszprémben játszik.

Magyarországot ismerve nem vagyok meglepve. Tudjuk, hogy a magyar kormány később hoz döntéseket, mint néhány szomszédja. Miért van ez így? Nem tudom, nem vagyok politikus.
Kentin Mahé
a francia válogatott és a Veszprém kézilabdázója

Kaotikusnak ítélte a szervezést a szerbek spanyol származású szövetségi kapitánya.

„A maszkot nem viselő helyiek a válogatottak játékosaival várják sorukat a tesztelésen. Nincs elegendő PCR-teszt minden csapat számára, és a teszteredmények is késnek. Nem csoda, hogy egyes játékosok máris megfertőződtek. Ezek után hogyan játszunk?” – idézte az Euronews szerb nyelvű oldala Toni Geronát.

A német válogatott a visszalépést sem zárta ki

A koronavírus-járvány szakította meg Izland győzelmi sorozatát a kézilabda Európa-bajnokságon – így tudósított az egyik reykjavíki portál.

A beszámoló szerint az izlandi férfi kézilabda-válogatott öt játékosa nem léphet pályára egy sorsfordító meccsen az Európa-bajnokságon, mivel pozitív tesztet mutattak fel. „Ez hatalmas csapás a csapatnak, amely a torna csoportkörében az élén végzett” – jelentette az Iceland Review. A torna két izlandi játékvezetőjének egyikének szintén Magyarországon lett pozitív a tesztje. Két nappal az idézett tudósítás után Izland még három játékost veszített el.

A Szlovákiában játszó német válogatott napokkal az Európa-bajnokság megnyitója után azzal került a címoldalakra, hogy a társedzővel együtt tizenháromra nőtt a megfertőződött játékosok száma – emlékeztetett a Sportschau.

Frank Bohmann, a német kézilabdaszövegtség vezetője azt mondta 18-án, hogy nem zárná ki a visszalépést sem. A döntés azonban súlyos következményekkel járt volna. A visszalépés automatikusan eltiltást von maga után, így a német válogatott nem játszhatott volna a világbajnoki selejtezőkön, ráadásul kockára tette volna a 2024-es németországi világbajnokság megrendezését is.

Úgy tűnhet, hogy a koronavírus a német csapatot másoknál jobban sújtotta. A benyomás azonban megtévesztő. Lengyelország, Montenegró, Horvátország, Szerbia és Izland hasonló számú esetet regisztrált.

A német válogatott Szlovákiában játszotta az összes meccsét, Pozsonyban csoportellenfeleikkel: Lengyelországgal, Belarusszal és Ausztriával együtt ugyanabban a hotelben szállásolták el. Öt lengyel játékos nyomban érkezése után pozitív tesztet mutatott fel. Reggelinél azonban mindannyian találkoztak. „Szűk volt a hely” – idézte fel Sebastian Frimmel, az osztrákok játékosa.

A debreceni szervezők nem voltak olyan elnézők a montenegrói válogatottal, mint Pozsonyban a lengyellel szemben: miután kiderült, hogy három játékos tesztje pozitív, az előzetes tervekkel ellentétben őket nem Debrecenben, hanem a várostól félórás buszozásra levő másik szállodába irányították – az indoklás szerint azért, mert a debreceni Hotel Lyceumban nem tudták elkülöníteni a játékosokat.

Az újonnan kijelölt hotel azonban felkészületlenül fogadta őket. „Szégyenteljes szervezés!” – fakadt ki a csapatkapitány, a fertőzöttek egyike, akitől az előző két negatív teszt után megtagadták a mintavétel megismétlését, ajtaja elé pedig őrt állítottak, nehogy elhagyja a szobát.

„A válogatottban töltött 12 évem alatt sok megpróbáltatáson estem át, de ilyesmit nem kívánok egyetlen sportolónak sem” – osztotta meg véleményét Vasko Ševaljević.

"Bohózattá kezd válni a torna"

Megszaporodott a fertőzöttek száma a magyarországi és szlovákiai szervezésű kézilabda Európa-bajnokságon – jelentette a Le Monde.

A francia csapatban kevesebb volt a pozitív teszteredményt felmutató, mint az izlandiban, amely legjobb játékosa és elsőszámú kapusa – összesen nyolc játékos nélkül volt kénytelen kiállni a tétmérkőzésen. Bár a Strákarnir okkar (izlandi nyelven: a mi fiaink) így is gond nélkül győzött a franciák ellen.

A francia lap emlékeztetett arra, hogy a francia válogatottnál már a torna előtt aggodalomra adott okot a járvány: 10 koronavírusos esetet jelentettek a december 26-án kezdődő felkészülés időszaka alatt a csapatból.

A Le Monde idézte Christian Schwarzer volt játékost, aki szerint a "torna kezd bohózattá válni” – mondta a volt játékos, aki a német válogatottban 2007-ben volt világbajnok.

A németektől eltérően a franciákban nem merült fel, hogy feladják a versenyt – mondta a francia nemzeti szövetség elnöke.

„A legrosszabb forgatókönyv egy olyan mértékű fertőzés lenne, amely a verseny törléséhez vezetne, de aligha látom, hogy az Európai Kézilabda Szövetség változtatna az álláspontján” – tette hozzá Guillaume Gille, szövetségi kapitány.

Amikor olyan csapatokkal találkozunk, amelyekben koronavírusos esetek vannak, mint például Horvátország ellen az előselejtezőben, nehéz elkerülni a fertőzést" - mondta a franciák edzője. Az egyetlen megoldás az, hogy továbbra is mindenkit naponta kétszer tesztelünk, és reménykedünk - tette hozzá.

A horvát szövetség a cikk elején idézett elnöke a helyi szervezést hibáztatta a sok fertőzés miatt csapatában, azt mondta, hogy naponta öt-hat órán át könyörgött a laboroknak, hogy gyorsítsák fel a tesztelést, nehogy az utolsó pillanatban derüljön ki, kik nem játszhatnak. Mégis sokszor előfordult. Miközben a buszon ültek, és edzésre tartottak, megcsörrent a telefont, és közölték velük, hogy kinek a tesztje lett pozitív. A cserejátékosokat ilyenkor az utolsó pillanatban rángatták elő. Szerencsére Magyarország a szomszédságban van. „Mégis, ilyen körülmények között hogyan játszhatnánk jól?” – tette fel a kérdést Tomislav Grahovac. Az is előfordult, hogy az egyik fontos meccsen találkoztak egymással először a válogatott játékosai.

„Helló, ez és ez vagyok, örülök, hogy végre megismerkedhetünk” – mesélte a Horvát Kézilabda Szövetség vezetője, aki az Európa-bajnokságot teljesen szabálytalannak tartja.

A Sportske novosti azt írta: a szakvezetőt kérdezni sem kellett, monológként dőlt belőle a keserűség.

A Le Monde múlt vasárnapi cikkében emlékeztetett arra: Szlovákiában és Magyarországon nem egyforma a járványügyi szabályozás. Az Orbán Viktor vezette ország azok közé tartozik, ahol a WHO adatai szerint a világjárvány a lakosságszámhoz viszonyítva a legtöbb halálesetet okozta – Bosznia és Peru mögött –, több mint 40 ezer halálesettel, azaz egymillió lakosra vetítve mintegy 4100 áldozattal.

A két nemzet között eltérő a nézőszám is: Magyarországon telt ház előtt játszhatják a meccseket, Szlovákiában azonban csak a lelátói kapacitás negyedét foglalhatják el a nézők. Miközben a 6 évesnél idősebb látogatóknak maszkot kell viselniük, sok szurkolót látni gyakran maszk nélkül a mérkőzéseken – tudósított a lap.

Az egészségügyi protokoll kidolgozásakor, az omikron előtt más volt a helyzet – védekezett az Európai Kézilabda Szövetség, amely a bajnokság során már kiigazította a protokoll egyes részeit, és további változtatásokat ígért, ha a helyzet megkívánja.

Hogyan szervezik a járvány idején másutt a sportrendezvényeket?

Nagy port kavart az eltelt hetekben, hogy Novak Đoković felléphet-e a Grand Slamek közé sorolt ausztrál bajnokságon, ahol a vendéglátó ország és a szervezők a koronavírus-járvány miatt nagyon szigorú feltételekhez kötötték nemcsak a szereplést, hanem már az országba történő beléptetést is.

Nem voltak elnézők a beoltatlan világelső szerb teniszezővel szemben sem. Miután kiderült, hogy beutazásakor pontatlan tényeket közölt, a bevándorlási miniszter másodszor is visszavonta beutazási vízumát, a bíróság pedig elutasította fellebbezését. A teniszezőt kitoloncolták.

A napokban leállították a jegyárusítást a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpiára és az utána megtartandó paralimpiára.

A szervezők a járvány jelenlegi helyzetére való tekintettel – a résztvevők és a nézők biztonsága érdekében – úgy döntöttek, hogy a jegyeket már nem árusítják, hanem nézőcsoportokat hívnak meg a versenyek helyszínére. A szervezők elvárják, hogy ezek a nézők szigorúan betartsák a járványügyi szabályokat az egyes események előtt, alatt és után, ily módon hozzájárulva a sportolók számára teljesen biztonságos környezet megteremtéséhez – jelentette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

A 2020-ra tervezett tokiói nyári olimpiát – megint csak a járvány miatt – egy évvel elhalasztották. A játékokat azonban még 2021-ben nézők nélkül rendezték meg. A vendéglátó ország óvatos becslések szerint rövid távon legkevesebb 2 milliárd dollárt bukott, hosszú távon azonban inkább 23 milliárd dollárra tehető a kár egy japán közgazdász szerint. Az embereket egészségét mégis fontosabbnak tartották az anyagiaknál.

A koronavírus-járvány miatt idén májusban sem tudják megrendezni a vizes sportok világbajnokságát Fukuokában – idézte a város döntését a Nemzeti Sport.

A nagyszabású sporteseményt eredetileg tavaly nyáron bonyolították volna le, ám a 2020-ról elhalasztott tokiói olimpia miatt 2021-ben sem rendezték meg. Most Takasima Szoicsiro polgármester azt mondta: a szervezők arra összpontosítanak, hogy immár kétéves halasztással, 2023 júliusában otthont adhassanak a vb-nek.

A kézilabda-világbajnokságot, amelyet oly biztonságosnak ítélt a francia Vincent Gérard, éppen egy éve, 2021 januárjában Egyiptomban rendezték meg – zárt kapuk mögött.

MTI/EPA pool
Spanyol-magyar meccs üres lelátók előtt az egyiptomi vébén, 2011-benMTI/EPA pool

A vb előtt több európai csapat is jelezte, nem szeretnék, hogy nézőket is beengedjenek a meccsekre. Nem sokkal korábban a nemzetközi kézilabda szövetség még azt tervezte, hogy a torna alatt a csarnokok kapacitásának 30 százalékát lehet kihasználni, majd ezt később 20 százalékra csökkentették.

Végül, hogy csökkentsék a járvány terjedésének kockázatát, senkit sem engedtek a lelátókra.

„Gyarmattartó arrogancia”: a szervezők értetlenül fogadták a bírálatokat

A nemzetközitől (IHF) eltérően az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) már a Magyarországon és Szlovákiában megrendezett Európa-bajnokság előtt letett arról a lehetőségről, hogy a világbajnoksághoz hasonlóan az Eb-t is zárt kapuk mögött rendezzék meg.

„A zárt kapus rendszer azt eredményezte volna, hogy visszatérünk a 2020-as időkbe” – mondta Martin Hausleitner. Az EHF főtitkára szerint az ún. buborékos rendszer azt is jelentette volna, hogy nemcsak nézőket, hanem a média képviselőit is kizárják a torna helyszíneiről.

Az Európai Kézilabda Szövetség csak néhány részletben finomított az egészségügyi szabályozáson: egy versenyhétvége és tucatnyi fertőzés után a PCR-teszt elkészültét két napról egy napra rövidítette le.

A magyar szervezők a korábbi bírálatokra reagálva azt válaszolták, hogy a résztvevő országok képviselőivel még az ősszel bejárták a négy csillagos szállodákat, és ők azóta sem emeltek kifogást. Azt állítják, a hatályos jogszabályokat és a nemzetközi szövetség Covid-protokollját betartják.

A kormány szokatlannak tartja, hogy valaki eljön vendégként egy sporteseményre, majd a szervezésre panaszkodik – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „bántó” a franciák panaszának hangvétele. „Gyarmattartó arroganciával” viselkedtek a francia kézisek – mondta a miniszter.

Tízszeresére drágult magyar szervezés

A kormány érzékenysége részben érthető, elvégre apait-anyait beleadtak egy újabb sportrendezvény megszervezésébe, magyarán: döntötték az adófizetők pénzét a debreceni, szegedi, és mindenekelőtt a budapesti létesítménybe, amiből – magától értetődően a kormányközeli építőcégek profitáltak.

Az Átlátszó egy évvel ezelőtti számításai szerint addig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban alig három év alatt közel tízszeresére nőtt.

AFP
A budapesti multifunkciós aréna megnyitása utánAFP

„Most itt állva elmondhatjuk, megérte a sok lobbi és küzdelem. Minden magyar büszke lehet rá, és az ország erejét mutatja, hogy felépítettük Európa egyik legmodernebb arénáját” – mondta Kocsis a csarnok megnyitóján, néhány nappal az Eb kezdete előtt.

A magyar kézilabdasport vezetője kiemelte, hogy a januári Eb miatt jelképesen 20 022 néző befogadására alkalmas az aréna.

Miközben Szlovákiában a férőhely 25 százalékára korlátozták a nézőszámot, Magyarországon – a tavalyi foci Eb-hez hasonlóan – nem szabták meg a nézőszámot.

„Természetesen örülünk, hogy telt ház előtt játszhatunk. Ez a sportágunk lényege. De milyen áron? Nem tudom. Nem az én tisztem ítélkezni” – mondta a torna előtt, Szegedre érkezésekor Vincent Gérard, a francia válogatott kapusa.

Ilyen körülmények között természetesen lehetetlen betartani a távolságtartás elemi követelményeit, ami az omikron gyors terjedésével még a védettségi igazolvánnyal belépő nézők körében komoly fertőzési góc kiindulópontja lehet.

Az egyik legtöbb testi kontaktussal járó sport Európa-bajnokságán játékosok tucatjai fertőződtek meg, nélkülük pedig nem biztos, hogy a lejátszott meccsek eredményei sportszerűek és megérdemeltek.