Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Csütörtökön is farkasszemet nézett Ukrajna fölött Oroszország és a Nyugat

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
Ukrán katona az orosz határon
Ukrán katona az orosz határon   -   Szerzői jogok  Vadim Ghirda/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Izzottak a diplomáciai csatornák csütörtökön az ukrán válság miatt - a nap eseményeinek összefoglalója.

Már a délelőtti órákban is több reakció érkezett Oroszországtól azokra a levelekre, amiben a NATO, illetve az Egyesült Államok válaszolt az Orosz Föderáció biztonságpolitikai aggodalmaira és követeléseire. Oroszország gyakorlatilag azt kéri a NATO-tól, hogy a volt európai orosz érdekszférából vonják ki a NATO-erőket, és a szövetség ne terjeszkedjen tovább Oroszország irányába. Ezeket a kéréseket gyakorlatilag a NATO és az Egyesült Államok is elutasította, erről ebben a cikkben írtunk.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta délelőtt, hogy alaposan tanulmányozzák a leveleket, de az már elsőre is látszik, hogy nincs ok az optimizmusra, hiszen Oroszország legfőbb aggodalmait a NATO nem fogadja el. Szergej Lavrov látott némi reményt a dokumentumban arra, hogy másodlagos kérdésekben lehetséges a kompromisszum, de a lényegi felvetéseikre egyértelműen nemleges választ kaptak.

Ugyanakkor Oroszországban egy fokkal enyhült a feszültség, miután Alekszej Zajcev, az orosz külügy egyik szóvivője azt mondta, Oroszországnak nem áll szándékában megtámadni senkit, és még a háború gondolata is elfogadhatatlan számukra a két nép (az orosz és az ukrán) között. (Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök esszéjében arról írt, hogy praktikusan ugyanarról a népről van szó.) Erre a hírre a háborús aggodalmak miatt gyengélkedő orosz tőzsdék kissé elmozdultak a tizenöt havi mélypontról.

Előremutató egyet nem értés Párizsban

Közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett a normandiai négyek elnöki tanácsadói Párizsban. A Donyec-medencei feszültség újbóli kiéleződése óta ez az első alkalom, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői – francia és német közvetítéssel – egymással tanácskoztak a válsághelyzetről.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a találkozó után azt mondta, a felek nyíltan és őszintén kijelentették, hogy eltérő az Oroszország és Ukrajna között létrejött minszki megállapodás értelmezése és végrehajtása, de hajlandóság mutatkozik a nézeteltérések csökkentésére irányuló munka folytatására.”

Az orosz elnök kabinetfőnök-helyettese, Dmitrij Kozak szerint áttörés, hogy a felek egyetértettek abban, hogy amíg az eltérő értelmezés megmarad, a kelet-ukrajnai konfliktus aligha rendezhető.

Kozak főként azt kifogásolta, hogy az ukrán kormány nem biztosított semmilyen perspektívát a donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságoknak". A Kreml kabinetfőnök-helyettese leszögezte, hogy újabb csúcstalálkozó a felek között csakis akkor lehetséges, ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról.

A tárgyalások februárban Berlinben folytatódnak.

Mi lesz a gázzal?

Az USA külügyi szóvivője, Ned Price csütörtök hajnalban nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok és Németország blokkolni fogja az Északi Áramlat 2 gázvezeték működésbe lépését abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Németország washingtoni nagykövete, Emily Haber pedig azt írta a twitteren, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén az Északi Áramlat 2 sem lesz sérthetetlen. A nap folyamán a német külügyminiszter, Annalena Baerbock kijelentette, hogy dolgoznak egy erős szankciós csomagon, aminek az Északi Áramlat 2 is a része.

A brüsszeli orosz nagykövet, Vlagyimir Csizsov korábban azt mondta az Euronewsnak, emiatt elsősorban az európai fogyasztóknak kellene aggódniuk."Hiszen nekik kellene a relatív olcsó és bőséges orosz gáz nélkül élniük és nekik kellene más fűtőanyagot találniuk az otthonuk fűtéséhez. A télnek nincs még vége!”

Ugyanakkor a Fehér Ház már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy dolgoznak egy terven, amellyel szükség esetén cseppfolyós gázt tudnának Európába szállítani.

A német segítség

A nap folyamán megrökönyödést váltott ki, hogy Németország segítségképpen ötezer katonai sisakot küld Ukrajnának. A hírre Vitalij Klicskó, Kijev polgármestere úgy reagált, hogy ez egy vicc, és vajon párnákat nem akar-e küldeni Németország? Christine Lambrecht német védelmi miniszter a Berlinben azt mondta, hogy a német politikában konszenzus van arról, hogy halálos fegyvereket nem exportál konfliktuszónákba.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a Bundestagban ismertette a német álláspontot és stratégiát Ukrajna ügyében. Arról beszélt, hogy a NATO-n belül nem minden ország szerepe ugyanaz, Németország pedig az európai szereplők összefogásában, valamint Ukrajna gazdasági támogatásában vállal szerepet. Másrészt Franciaországgal együtt közvetítők is, így lehetőséget kínálnak Oroszországnak, hogy csökkentse a feszültséget, kiutat találjon a konfliktusból. Arról, hogy nem szállítanak fegyvert Ukrajnának, azt mondta, hogy egy ország ciklusokon átívelő külpolitikai alapelveiben nem lehet száznyolcvan fokos fordulatot végrehajtani, ha nem lehet tudni pontosan, milyen következményekkel kell számolni.

A közvetítés és a deeszkaláció jegyében Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy péntek délelőtt telefonon tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és tájékoztatást kér tőle, vajon mi a célja az ukrán határ közelében felvonultatott mintegy százezer orosz katonának.

Mindeközben Ukrajnában

A háborús készülődésben nagy visszhangot vert, hogy egy 21 éves ukrán sorkatona, Artemij Rjabcsuk öt társát agyonlőtte egy Kalasnyikov gépkarabéllyal egy Dnyipró közeli gyárban. A tettest rövid hajsza után elfogták, a hatóságok alapos vizsgálatot ígértek arra nézve is, hogyan sorozhatták be Rjabcsukot, és hogyan adhattak fegyvert a kezébe. A vizsgálat bejelentését követően rövid időn belül az a hír is megérkezett, hogy a Nemzeti Gárda vezetői ellen súlyos vádak fogalmazódtak meg az esettel kapcsolatban.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij óvatos bizakodásának adott hangot amiatt, hogy februárban Berlinben folytatják a tárgyalásokat Oroszországgal a normandiai formátumban . Oroszországhoz hasonlóan Ukrajna gazdasága is megsínyli a háborús készülődést. Oleg Usztenko, Zelenszkij egyik tanácsadója azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy nagyon nehezen kapnak hitelt a nemzetközi piacról, az orosz támadástól való félelem szerinte a "hisztéria határát" súrolja. Ukrajna ezért 5 milliárd dollár hitelt szeretne felvenni európai partnereitől. Az Európai Unió már korábban megígért egy 1,2 milliárd Eurós segélycsomagot.

Az ukrán külügyminiszter, Dimitrij Kuleba pedig azt mondta, ismertették velük a NATO-levél tartalmát, és azzal kapcsolatban nincs további megjegyzésük. Kuleba ugyanakkor hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy a Nyugat ne Ukrajna feje fölött kössön egyezséget Oroszországgal, vagyis ne szülessen olyan döntés Ukrajnáról, amelyben Ukrajna nem vesz részt.