Bírálták Sanna Marin Reuters-nyilatkozatát, azzal állítólag nagyon leszűkíti országa mozgásterét Putyinnal szemben.
Magyarázkodásra kényszerült a finn miniszterelnök egy, a Reutersnek adott nyilatkozata miatt, amelyben kijelentette: "nagyon valószínűtlen", hogy Finnország az ő hivatali ideje alatt NATO-tagságért folyamodna.
Sanna Marin szavait azonnal bírálta az ellenzék. A miniszterelnököt azzal vádolták, hogy lényegében kizárt egy bizonyos időszakot, amely alatt a kérelem benyújtására sor kerülhet, így közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszik.
Az alkotmány külpolitikát érintő szakasza szerint Finnország bármikor aktiválhatja a tagsági eljárást, ha a körülmények ezt szükségessé teszik. Marint azzal vádolták, hogy megjegyzése leszűkíti ezt a gyors manőverezési lehetőséget, míg mások azt kifogásolták, hogy nem konzultált az elnökkel.
A miniszterelnök másnapi válaszában tisztázta álláspontját: megerősítette, hogy Finnországnak joga van csatlakozni a NATO-hoz, ha úgy dönt, és senki sem befolyásolhatja az ország mozgásterét. Finnország emellett támogatná és kiállna a kemény szankciók mellett, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
Marin a Reutersnek nyilatkozva "reálisnak" és "túlértelmezettnek" nevezte megjegyzéseit, hangsúlyozva a NATO-ról szóló alapos parlamenti vita fontosságát a pártok között. Finnországban 2023 tavaszán tartják a következő parlamenti választásokat.
Finnországban széles körben elfogadott álláspont, hogy a NATO-csatlakozást népszavazásnak kell megelőznie. Jelenleg a finnek kevesebb mint a fele (42%) ellenzi a NATO-tagságot, míg 28%-uk kész a csatlakozásra.
Mint arról beszámoltunk, nemcsak Ukrajna vagy a balti államok tartanak orosz támadástól, de Svédország is: Gotlandon, a Balti-tenger legnagyobb szigetén 150 fős svéd gyorsreagálású katonai erő települt mezőgazdasági melléképületekbe. A skandináv állam északi feléből egy C-17-es gépen és komppal rohamtempóban érkeztek a csapatok.