A magyarok többsége stabilabb euróra váltaná a gyengélkedő forintot – a politikai szándék hiányzik

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az EuroSouvenir által kiadott magyar euró
Az EuroSouvenir által kiadott magyar euró   -   Szerzői jogok  Forrás: Facebook/Helikon Kastélymúzeum

Magyarország, még ha szándékában is állna, nem csatlakozhatna az euróövezethez. Egyetlen feltételnek sem tesz eleget. Az infláció sokkal magasabb az előirányzott 1,5 százaléknál, az államháztartási hiány az engedélyezett 3 százalék több mint kétszerese, az államadóság nagyobb a GDP 60 százalékánál, a forint árfolyama pedig igencsak inog – hosszú távon lefelé. Ráadásul a politikai akarat is hiányzik a feltételek teljesítéséhez. A kormányfő szerint nem években, hanem inkább évtizedekben mérhető, mikor lesz az eurózóna tagja Magyarország. A gyenge forintból az állam és a jegybank hajt hasznot, a lakosság azonban megsínyli következményeit, amint ezt a devizahitelesek példája is igazolta. Eközben Bulgáriában a levát, Horvátországban pedig a kunát egy év múlva már az euró fogja felváltani, és Románia is készül a bevezetésére. A magyar ellenzék célja, hogy 2026-ig legalább a feltételeknek tegyen eleget az ország.

Februárban jelenik meg a magyar euró. Kicsit lila, kicsit értéktelen, de a miénk. A méltán híres műemléképület, a Festetics-kastély lesz látható a nulla eurós címleten – tudatta a Helikon Kastélymúzeum. A bankjegy a kastély területén a jövő hónaptól lesz kapható, és különleges emléke lehet majd az oda érkező látogatóknak és gyűjtőknek egyaránt.

A beharangozó nem vicc, és persze a bankjegy sem valódi, hanem az EuroSouvenir a gyűjtők és turisták által egyaránt kedvelt és széles körben keresett ajándéktárgya. Koncepciója Franciaországból származik, ahol 2015-ben a Francia Nemzeti Bankkal együttműködésben és az Európai Központi Bank engedélyével jelent meg. Azóta népszerűvé vált, és gyorsan elterjedt Európa országaiban. Az idegenforgalmi küldetéshez Magyarország 2021-ben csatlakozott – emlékeztetett a múzeum.

„_Mi lesz az ára forintban?_” – kérdezte a kommentelők egyike.

Az EuroSouvenirbe tehát jelentkezett, az euróövezetnek azonban Magyarország csaknem 18 évvel az uniós csatlakozás után sem tagja.

Egyszer majd

Magyarország 2004-ben, az uniós csatlakozásakor vállalta, hogy egyszer bevezeti az eurót – ezt válaszolta éppen egy éve a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre, hogy napirenden szerepel-e a kormánynál a közös európai valuta bevezetése.

Gulyás Gergely a forint melletti érvelésben azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank jelenleg szabadon hozhat monetáris politikai döntéseket, „ennek szabadságát, eredményeit élvezzük”.

Az euró és magyar gazdasági adatok elemzése alapján kell erről dönteni – vélte Gulyás Gergely, aki szerint a kereskedelmi mérlegadatok és az árak változása adhat arra a kérdésre választ, mikor lesz Magyarországon euró. Ezért szerinte „ezt a vitát érdemes lesz egyszer megnyitni”.

Forrás: Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézte
A magyar euró egyelőre még elképzelés semForrás: Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézte

Az eltelt egy évben az áremelkedés többéves rekordot döntött. Az infláció Magyarországon decemberben a várakozások ellenére 14 éves csúcsán maradt, miközben a maginfláció 20 éves csúcsra szökött. Egyes előrejelzések szerint – írta a Portfolio – 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke.

Decemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és ez meghaladta a 7,1 százalékos elemzői várakozásokat. Közben a maginfláció a novemberi 5,3 százalékról 6,4 százalékra, gyakorlatilag 20 éves csúcsára ugrott.

Az infláció persze nem kíméli az euróövezetet sem, a pénzromlás azonban az elszabadult energiaárak dacára is némileg alacsonyabb a magyarországinál: decemberben kerek 5 százalékot vár az Eurostat.

Az euró bevezetésének feltételei

Egy uniós tagország nem válhat az eurózóna tagjává egyik napról a másikra: időigényes, úgynevezett konvergenciakritériumoknak kell eleget tennie, hogy saját valutáját az európaira cserélje le. Erre szokták mondani, hogy az euróövezet előszobájában várakozik – hosszú éveken át.

Ezeknek a feltételeknek a teljesítése jelent garanciát arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.

Az euróövezeti csatlakozás négy gazdasági kritériuma hivatott biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe.

Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Magyarország ennek a feltételnek most nem tesz eleget.

Az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt. Magyarország 2021-ben brutális, 5101,5 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárta az évet, ennek a követelménynek sem felel meg. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, miközben Magyarországon a hiány 7,5 százalékos, az államadósság pedig az engedélyezett 60 helyett 75 százalék feletti.

A harmadik mérce, hogy a jelentkező tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól. A forint árfolyama lebegő, nagy kilengésekkel, Magyarország még nem kopogtatott az ajtón.

Az utolsó gazdasági feltétel, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. Magyarország szempontjából talán ez a legegyszerűbben teljesíthető feltétel.

Végezetül az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogszabályok harmonizációját az uniós szerződésekkel. Magyarország esetében ennek a feltételnek a teljesítése is várat még magára.

Magyarország számára a legkeményebb dió a költségvetési hiánycél teljesítése. Ennél lényegesebb azonban a politikai szándék hiánya, amely nélkül az euró bevezetésének még csak a céldátuma sem látszik.

Orbán Viktor miniszterelnök utoljára 2013-ban legyintett Tokióban. Nem aktuális kérdés az eurózónához való csatlakozás Magyarország számára – jelentette ki.

Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről.
Orbán Viktor
miniszterelnök, 2013

Ha egyáltalán lesz még euró – tette hozzá a miniszterelnök.

Magyarország biztosan jobban járt volna, ha akkor már az eurózóna tagja lett volna – hangoztatta akkoriban a GKI vezérigazgatója. Vértes András szerint Orbán Viktor nem tudta volna véghezvinni az unortodox, általa innovatívnak minősített gazdasági lépéseket. Talán nem került volna sor a magánnyugdíj-pénztárak államosítására, az igazságtalan egykulcsos adó bevezetésére sem, amely 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, és nem adóztatták volna a végletekig minden modernizálásra képes ágazatot – mondta a gazdasági szakértő.

Magyarország nem mondott le az euróról, de nem akar áldozatokat hozni érte – mondta nyolc évvel később, 2021 augusztusában a jegybankelnök azon a konferenciáján, amit a forint bevezetésének 75. évfordulóján tartottak. Matolcsy György kifejtette, hogy az euró még „nem teljesen kész termék”; sok a gyengesége, és több eleme reformra szorul.

A forint ezzel szemben a jegybankelnök szerint sokkal inkább képes a válságok kezelésére, mint az euró, és ez már többször, legutóbb például a Covid-válság kapcsán is bebizonyosodott.

Kinyilatkozása után a forint veszített értékéből.

Tíz érvet sorakoztatott fel amellett, hogy legyünk óvatosak a hazai euróbevezetéssel másfél hónapja Lehmann Kristóf, az MNB igazgatója.

Erre válaszul Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke leszögezte: „Végre egy tanács, amit megfogadtak: nem vettük át sietve. Sehogy sem. Sőt messzebb vagyunk a feltételek teljesítésétől, mint valaha. Viszont kéne MNB-s cikk: hogyan szabadulhatnánk meg az inflációs forinttól?”

Lehmann tizedik érve egyébként, hogy Szlovákia eurócsatlakozása nem egyértelmű gazdasági sikersztori.

„Amennyiben egy ország hozzászokik, hogy pillanatnyi versenyképességi gondjait mindig a nemzeti valutája leértékelésével oldja meg, akkor később az euróövezeten belül sok fájdalom fogja érni” – mondta nem sokkal korábban a HVG-nek adott interjújában Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke.

„Az euró bevezetése fontos szerepet játszott abban, hogy Írország megszilárdította helyét az egységes piacon, sok közvetlen külföldi befektetést vonzott, amelyek ma a foglalkoztatás 20 százalékát teszik ki, és növelte az EU-n belüli kereskedelmet, amely ma Írország exportjának 40 százalékát teszi ki” – hangoztatta Oana Peia, a University College Dublin közgazdásza, aki az Euronewsnak nyilatkozott.

Kinek lenne jó az euró Magyarországon?

Kezdjük azzal, hogy kinek nem jó az euró Magyarországon. Azoknak, akik ellenzik a bevezetését.

Mindenekelőtt az államnak, amely – legalábbis amíg Brüsszelből folyamatosan érkeztek a támogatások eurómilliárdokban, a hazai valuta értékvesztésével évről évre többet kapott forintosítva.

A folyamatosan értékét vesztő forint hasznot hajt az eurótartalékokat felhalmozó Magyar Nemzeti Banknak. A 2019-es 254,7 milliárd forint után 2020-ban 255,4 milliárdos nyereséget tudott elérni az MNB, így ismét 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe – derült ki a jegybank közleményéből. A profit elérésében vélhetően a korábbinál gyengébb forintárfolyam is sokat segített.

A nemzeti valuta megtartása exportserkentő. Minden magyarországi, de külföldre termelő vagy gyártó cég önmagában már azon is nyer, ha terményét vagy termékét euróban (dollárban, fontban, svájci frankban) fizetik ki. Ezekhez a valutákhoz képest ugyanis a forint folyamatosan gyengül.

A hazai valuta megtartása kedvez a hazai idegenforgalomnak is. A külföldről idelátogató vendég azt tapasztalja, hogy évről évre olcsóbban vakációzhat Magyarországon.

Nos, akkor mégis kinek lenne jó az euró?

Mindenekelőtt a lakosságnak. Emlékezetes például a devizahitelesek keserű sorsa, akik egyik napról a másikra a tönk szélére kerültek, mert hosszú távú kölcsöneik elszámolási alapjául – az alacsonyabb törlesztési kamatok miatt – külföldi valutát, elsősorban svájci frankot választottak, amelynek árfolyama egyetlen nap alatt ugrásszerűen megnőtt. Ezzel arányosan szökött az egekbe a törlesztés részlete.

A forint árfolyamesésével egyidejűleg drágul minden importtermék: az üzemanyag (ami további drágulásokat von maga után), a műszaki cikkek, autók, és még sorolhatnánk.

Miközben a külföldiek évről évre szinte olcsóbban utazhatnak Magyarországra, a magyaroknak a gyengülő forint következtében évről évre többe kerül, és szinte kiszámíthatatlanná válik egy-egy külföldi utazás.

„A gyakorlati, mindennapi előnyök talán a legkézzelfoghatóbbak. A kellemetlenségek, sőt, időnként a valutaváltás kihívásai. Most már könnyű elfelejteni, de az Európai Unió euró előtti korszakában a jelentős árfolyamingadozás az előző kormányok és a korábbi vállalkozások számára is próbatétel volt...” – emlékeztetett nemrég Paschal Donohoe, az Eurócsoport elnöke.

A forint már jó ideje nincs ereje teljében

Hetvenhat éve, 1946-ban, amikor a világ legnagyobb inflációján átesett pengőt kellett leváltania, elvben még 13,2 forintért lehetett 1 gramm aranyat venni. Jelenleg szabadon lehet vásárolni – 1 gramm aranyat mintegy 20 ezer forintért. Mondhatni, hogy jócskán megöregedett születése óta forint, és már jó ideje nincs ereje teljében – szögezte le Az én pénzem portál.

Szlovénia 2007. január 2-án csatlakozott az euróövezethez. Egy euró akkor a jegybank hivatalos árfolyamtáblázata szerint 251,35 forintba került.

Szlovákia két évvel később, 2009. január 5-én követte Szlovéniát. Az euróárfolyam akkor 265,82 forint volt.

A magyar valuta a szlovén csatlakozás dátumához képest csaknem 45, a szlovákhoz képest azóta 37 százalékot vesztett az értékéből.

Csupán emlékeztetőül: amikor Járai Zsigmond a Fidesz korábbi pénzügyminisztere, később a jegybank elnöke egy nyilatkozatban 265 forintban jelölte meg a lehetséges csatlakozási célárfolyamot, a szakértők jó része felhördült: ennél jóval erősebbre számítottak.

Önmagában a számok nem jelentenek sokat, de kétségtelen, hogy a lakosság kiszámíthatóbb körülmények között élne.

A magyarok több mint kétharmada csatlakozna az euróövezethez

Hogy tényekkel mennyire vannak tisztában a magyarok, nehéz felbecsülni. Mindenesetre a lakosság 69 százaléka bevezetné a közös uniós valutát, ami Románia (75 százalék) után a második legnagyobb támogatottság az Eurobarometer által vizsgált, az eurót fizetőeszközként még nem használó országokban, azaz Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svédországban. Az euró bevezetését a legkevésbé a csehek (33 százalék) és a svédek (43 százalék) támogatják. Ehhez tudni kell, hogy míg a forint az euróhoz képest nagymértékben vesztett értékéből, a cseh korona 15 év alatt 20, a lengyel złoty pedig 10 százalékkal erősödött az euróhoz viszonyítva.

Ugyanakkor érdekességként jegyezzük meg, hogy az eurót még nem alkalmazó hét uniós tagországban a legkevesebben a magyarok forgattak már eurós bankjegyeket és eurócentes érméket a kezük között: a megkérdezettek 81 százaléka, miközben Svédországban és Horvátországban (ez utóbbiban persze elsősorban a turizmus miatt) a válaszadók 89 százaléka már használta az európai valutát.

Hat országban a válaszadók többsége áremeléstől tart az euró bevezetése után. Magyarország a kivétel: itt a többség nem gondolja, hogy a valutaváltás feltétlen következménye a drágulás. Magyarországon vélik a legkevesebben – a megkérdezettek 24 százaléka – hogy az euró bevezetése csorbítaná a nemzeti gazdaságpolitika jogait, miközben Svédországban ez az arány 67 százalékos.

A cirill betűs euró

Az euró épp most húsz éves: 2002. január 1-jén 12 európai országban vezették be először az euróérméket és bankjegyeket, amelyek felváltották a helyi valutákat. Két évtizeddel később 19 uniós tagország mellett 6 unión kívüli országban: Andorrában, Koszovóban, Monacóban, San Marinóban és a Vatikánban is az euró a hivatalos valuta. Több mint 340 millió európai használja költőpénzként.

A cél az volt, hogy egyszerűbbé tegye az életet: az egész euróövezetben ugyanazt a valutát használják a munkában és az üzleti életben, valamint a külföldi utazások során, egyszóval a mindennapi életben.

Az euró mára az amerikai dollár után a második legfontosabb globális valuta. Az Európai Unión kívül többtucatnyi országban érvényes fizetőeszköz, vagy hozzá kötik saját valutájuk árfolyamát.

Ezen országok egyike Dánia, amely ugyan a koronát az euró árfolyamához köti, de a Maastrichti Szerződés tárgyalása során, 1992-ben jogot szerzett annak eldöntésére, hogy csatlakozik-e az euróhoz, és ha igen, mikor.

Az Európai Központi Bank nemrég úgy döntött: új bankjegyeket és érméket terveztet még magasabb szintű biztonsági paraméterekkel. A folyamat évekig is eltart. Ez alatt az idő alatt kikérik az euróövezet 19 tagállama lakosságának a véleményét arról: hogyan nézzen ki az új euró. Sőt, az eurózónához csatlakozni készülő Bulgária és Horvátország lakosságát is megkérdezik.

Bulgária már 2020 júliusában csatlakozott az euró előszobájának tekinthető ERM II árfolyamrendszerhez. Az euró bevezetésének céldátuma a jövő év eleje, azaz 2023. január 1. Ekkor az eurócentes érméken várhatóan megjelenik a cirill betűs felirat is.

Ugyanezen a napon, 2023. január 1-jén tervezi a kunát euróra váltani a horvát kormány is.

„A fogyasztóvédelem elve vezérelt bennünket, hogy a kuna euróra történő átváltása ingyenes, rögzített átváltási árfolyamon történjen, és létrejöjjön egy olyan mechanizmus, amely megakadályozza a hibás váltásokat és az indokolatlan áremeléseket” – mondta Andrej Plenković miniszterelnök a kormányülés után, amelyen a valutaváltásról döntöttek.

Utánuk, harmadikként – többszöri halogatás után – előreláthatóan Románia fogja bevezetni az eurót valamikor az évtized vége előtt.

A kormánytól eltérően a magyar ellenzék – legalábbis verbálisan – európárti. Márki-Zay Péter már az előválasztás során vetélytársával, Dobrev Klárával – határozottan – az „értékmegőrző” euró mielőbbi bevezetése mellett állt ki.

A Demokratikus Koalíció jelöltje úgy fogalmazott, hogy 2026-ig elérhető az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítése. Vagyis nem az euró 2026 előtti bevezetése a cél, hanem a felkészülés a későbbi csatlakozásra. Ez már reálisabbnak tűnik, mint az, hogy öt éven belül euróval fizessünk Magyarországon.