Mit jelent ma, két évtized elteltével a közös valuta gazdaságaink számára? Ennek járt utána a Real Economy.
Húsz éve jelentek meg először az euróérmék és bankjegyek kontinensünkön. Mit jelent ma, két évtized elteltével a közös valuta gazdaságaink számára? Ennek járt utána a Real Economy.
Párizs történelmi pénzverdéjében - melynek története a 9. századig nyúlik vissza - bocsátották ki az első euróérméket Franciaországban 2002-ben. Egy új korszak kezdete volt ez. De először is tekintsük át az elmúlt 20 évet!
2002. január 1-jén 12 európai országban vezették be először az euróérméket és bankjegyeket, amelyek felváltották a helyi valutákat.
20 évvel később 19 ország és több mint 340 millió európai használja az eurót.
A cél az volt, hogy egyszerűbbé tegye az életet: az egész euróövezetben ugyanazt a valutát használjuk a munkához és az üzleti élethez, valamint a külföldi utazásokhoz, az ott éléshez.
Ma már az amerikai dollár után a 2. legfontosabb valuta, és az EU-n kívül 60 ország és te-rület használja - vagy köti hozzá valutáját.
Az elkövetkező néhány évben további 3 európai ország fogja bevezetni az eurót.
Az euró megjelenésével az embereknek többé nem kellett valutát váltaniuk az utazáshoz vagy az üzleti ügyek intézéséhez az eurózónában. Fanny Gauret Írországban jár, hogy megtudja, mit jelentett az euró 20 éve az ottani vállalkozások számára.
Éppen 20 évvel ezelőtt 12 európai ország ünnepelte a közös valuta bevezetését, és itt Írországban az ír fontot euróérmékre és -bankjegyekre cserélték. Ma, az euróövezetben megszoktuk, hogy ugyanabban a pénznemben utazunk és vásárolunk. De a fogyasztók számára a gyakorlati szempontokon túl, 20 év elteltével milyen változásokat jelent az euró az ír gazdaság és a vállalkozások tekintetében?
Az University College Dublin közgazdásza számára Írország, amely Európa egyik legerősebb növekedését élte, sikertörténet.
"Az euró bevezetése fontos szerepet játszott abban, hogy Írország megszilárdította helyét az egységes piacon, sok közvetlen külföldi befektetést vonzott, amelyek ma a foglalkoztatás 20%-át teszik ki, és növelte az EU-n belüli kereskedelmet, amely ma Írország exportjának 40%-át teszi ki" - vélekedett Oana Peia.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy az ország egyben figyelmeztetés is az euróövezeti tagság kezelésével és a 2008-as pénzügyi válságra emlékeztető, alacsony kamatozású hitelekhez való hozzáféréssel kapcsolatban.
"A válságból való kilábalás fájdalmas volt. Írország fellendülése pedig ugyanilyen lenyűgöző: a gazdaság 2012-től a világjárvány előtti időszakig átlagosan 5%-kal növekedett" - tette hozzá.
Írország gazdasága a technológiai ágazatokban növekedett, például a gyógyszer-iparban és az orvosi termékekben, amelyek az ír export 38%-át teszik ki.
Riporterünk Galway közelében kereste fel azt a vállalatot, amely vezető szerepet tölt be a nagy teljesítményű aeroszolos gyógyszeradagolásban. A 20 évvel ezelőtt alapított Aerogen vezér-igazgatója számára az eredmények pozitívak.
"A mi valutánk, a font, egy kis valuta lett volna Európában, és nyilvánvaló, hogy a szeszélyek és az árfolyam nagy hatással lett volna az ír vállalkozásokra. Az euró tehát mindezt rendezte" - mondta John Power, akinek vállalata ma 400 embert foglalkoztat, és az intenzív osztályokon használt termékeiket több mint 75 országba exportálják.
"A belső piacunk meglehetősen kicsi, így az európai piac nyilvánvalóan nagyon vonzó számunkra és az Egyesült Államok számára. Míg 5 évvel ezelőtt üzleteink 30%-át euróban, 70%-át pedig dollárban bonyolítottuk, az elmúlt 2 évben ez az arány inkább 50-50%-ra változott" - magyarázta John Power.
Az Aerogen, amely nemzetközi szinten exportál, nem szenvedte meg a brexit hatásait, ellentétben más ágazatokban, például az élelmiszeriparban működő vállalatokkal, amelyek az Egyesült Királyság piacára összpontosítanak.
Az Eurobarometer szerint Írország a második állam, ahol a legjobban bíznak Európában, ami annak a jele, hogy az írek továbbra is hisznek az EU-ban és a közös valutában.
Naomi Lloyd eközben az Eurócsoport elnökével, Paschal Donohoe-val készített interjút. k.
Euronews: "Megvolt" a pénzügyi válság és most a világjárvány. Hogyan értékeli az euró ellenállóképességét?
Paschal Donohoe: Nem állíthatjuk, hogy mindig mindent azonnal jól csináltunk, amikor reagáltunk a problémákra, de ezek mégis olyan tesztek, amelyeken az euró megfelelt, és ha most megnézzük, milyen gyorsan talpra állt az euróövezet a COVID-válságból, a helyreállás sebessége körülbelül négyszer gyorsabb, mint a globális pénzügyi válság idején volt.
EN: 20 év euró készpénzzel. Milyen változást hozott az euró az európai átlagemberek életében?
PD: Nos, szerintem a gyakorlati, mindennapi előnyök talán a legkézzelfoghatóbbak. A kellemetlenségek, sőt, időnként a valutaváltás kihívásai. Most már könnyű elfelejteni, de az Európai Unió euró előtti korszakában a jelentős árfolyamingadozás az előző kormányok és a korábbi vállalkozások számára is próbatétel volt...
EN: Most a digitális euróval foglalkozunk. hol tartanak jelenleg a digitális euróval kapcsolatos tervek.
PD: Tehát az EKB, az Európai Központi Bank most olyan feladatokat tekint át, amit én előzetes tervezési munkának neveznék. Az én megérzésem az, hogy ha ön és én 20 év múlva újra itt ülnénk, akkor valószínűleg már a digitális euróról gondolkodnánk.
EN: Miben látja az euró előtt álló fő kihívásokat?
PD: Az euróövezet számára kihívást jelent, és ezért az euró számára is nagyon fontos, hogy hogyan tudunk olyan fellendülést elérni, amely például a fiataloknak kedvez, amely jobban biztosítja, hogy a nők visszatérésével a munkaerőpiacra és az új munkamodellek kialakulásával a fellendülés inkluzív és igazságosabb legyen. Azt szeretném, hogy az euró hosszú távon egy olyan Európa jelképe és szimbóluma legyen, amely számít, amely rugalmas, amely mindig jobb, mint a közelmúlt történelme, és amely mindig egy jobb jövőt tervez.