A legnagyobb bosnyák párt elnöke a NATO és az európai békefenntartók missziójának kiterjesztését javasolta.
A legnagyobb bosnyák párt, az SDA elnöke az országában lévő NATO- és EUFOR-kontingens mandátumának bővítését követelte azután, hogy a boszniai szerbek megkezdték elszakadásukat a szövetségi államtól.
Bakir Izetbegović a Demokratikus Cselekvés Pártja (SDA) elnökségének ülése után azt mondta, a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai átlépték a határt hatalomátruházási terveikkel. A politikus ezárt felszólította a NATO-t és az EUFOR-t (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderőt), hogy erősítsék meg mandátumukat az országban, különösen Brčko körzetében - írja az Euractiv európai ügyekkel foglalkozó portál.
A nyilatkozat előzménye az, hogy a boszniai szerb törvényhozók néhány hete megszavazták annak az eljárásnak a megindítását, melynek célja kivonulásuk az ország szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.
A Nyugat aggódik, a szerbek nem
Egy héttel ezelőtt a nyugati államok elítélték a boszniai szerb törvényhozók lépését, és arra figyelmeztettek, hogy az az egész balkáni régió stabilitását, valamint Bosznia-Hercegovina jövőjét az EU-ban is veszélyezteti.
Bosznia-Hercegovina két országrészének saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
Radovan Višković, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke Izetbegović nyilatkozatára úgy reagált: "Bakirnak el kell fogadnia Bosznia-Hercegovinát olyannak, amilyen, ez pedig a daytoni alkotmányon alapuló, három népből és két entitásból álló állam, és csak így maradhat fenn. Bakir, ha lemondasz a szerbekről és a horvátokról, akkor nem tudod megmenteni Bosznia-Hercegovinát."
Orbán és Szijjártó a boszniai szerbek mellett
Az Euractiv elemzői egyébként egyértelműen Moszkva és Belgrád klienseiként könyvelik el a boszniai szerbeket. Ezért is figyelemre méltó, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szombaton bírálta német kollégáját, Annalena Baerbockot, amiért az Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusát szankciókkal fenyegette.
Szijjártó a Facebook-oldalán azt írta: "az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és Magyarország nem fog adni támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni."
A Szabad Európa írása pedig arra emlékeztet, hogy ebben az érzékeny helyzetben, amikor a balkáni ország a szakadás szélére került, Orbán Viktor személyesen állt ki a boszniai szerbek mellett, amikor november 6-án váratlanul Boszniába repült, és tárgyalt a saját hadsereget szervező Dokikékkal.
"A látogatásról a magyar fél nem sok konkrétumot árult el, és később sem válaszolt a Miniszterelnökség egy kérdésünkre sem a témában. Annyit lehetett megtudni hivatalosan, hogy Magyarország pénzt fog küldeni a boszniai Szerb Köztársaságba, a pénz célja pedig a szinte mindenre ráhúzható helyi gazdaságfejlesztés lesz" - írja a Szabad Európa, amely úgy tudja, Orbán 100 millió eurót ígért a boszniai szerb szakadároknak,