Japán karbonsemlegesség felé vezető útján kritikus szerep jut a szén-dioxid megkötésének, tárolásának és újra felhasználásának.
HIRDETÉS**A szén-dioxid újrahasznosítása kulcsfontosságú Japán számára a karbonsemlegesség felé vezető úton, amelyet az ország 2050-re szeretne elérni. Hogyan gyűjtik, hasznosítják és használják fel a szén-dioxidot? Erről szól a Green Japan harmadik epizódja. **
A a globális felmelegedés fő oka. A tomakomai kikötő nyugati szárnyában álló CLT demonstrációs projektközpontban Japán minden nap bizonyítja, hogy a kibocsátott szén-dioxidot fel lehet fogni és tárolni. Ez a technológia döntő fontosságú lesz a nettó nulla kibocsátás eléréséhez Japánban és világszerte.
- A CLT a szén-dioxid leválasztás és tárolás rövidítése - magyarázza a szervezet vezetője, Nakajima Toshiaki. - Ez egy olyan technológia, amelynek célja a globális felmelegedés megakadályozása az ipari tevékenységekből származó CO2 megkötésével és föld alatti tárolásával.
A CO2-forrás a tomakomai CLT-központ szomszédságában lévő finomító. A szén-dioxidot tartalmazó gázt egy csővezetéken keresztül küldik a leválasztó létesítménybe.
- Óránként legfeljebb 25 tonna szén-dioxidot kapunk, ami napi 600 tonnának felel meg -mondta az Euronewsnak Yamagishi Kazuyuki, a központ sajtókapcsolati munkatársa. - A célunk az volt, hogy egy év alatt 100 000 tonnát dolgozzunk fel. Már két évvel ezelőtt elértük a 300 000 tonnát.
Beszív, sűrít, kipufog
Miután a CO2-t tartalmazó gáz megérkezik a demonstrációs üzembe, a CO2-t leválasztják a gázról, és kémiai abszorpcióval megkötik három toronyban, amelyek a rendszer legfontosabb létesítményei. A CO2-t ezután már csak tárolni kell.
A leválasztott szén-dioxidot megfelelő nyomás mellett egy csövön keresztül tengerfenék alatti geológiai rétegekbe sajtolják.
A projekt két besajtoló kútját a szárazföldről fúrták a tengerfenék alatti medertározók felé. Az egyik kút egy homokkő réteget célzott meg 1000 és 1200 méter közötti mélységben. A másik egy vulkanoklasztikus réteget ért el 2400 és 3000 méter közötti mélységben. Japán meg van győződve arról, hogy ez a technológia a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében kulcsfontosságú megközelítéssé válik, amint eléri a megvalósítási fázist.
- A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint évente 7 milliárd tonna szén-dioxidot kell tárolni a CLT-rendszerek segítségével ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást - mondta Nakajima Toshiaki. - Ez lehetővé tenné a fosszilis tüzelőanyagok tisztább felhasználását, illetve a CO2 közvetlen leválasztását a légkörből és föld alatti tárolását."
Szén-dioxid-negatív beton
A visszasajtolás egyfajta megoldás a leválasztott szén-dioxid tárolására, de még jobb, ha pénzzé lehet azt tenni. Japán ennek is megtalálta a módját, a leválasztott CO2-t többek között szén-dioxid-negatív beton (CO2-SUICOM) előállítására használják fel.
- A hagyományos beton köbméterenként körülbelül 288 kg CO2-t bocsát ki az előállítása során, a mi szén-dioxid-negatív betonunk, a CO2 Suicom azonban megköt tizennyolc kilogrammot - magyarázta az üzem vezetője, Watanabe Kenzo.
Ez a világon az első olyan beton, amely nemcsak szén-dioxid-negatív, hanem a kikeményedési folyamat során is képes szén-dioxidot elnyelni. A beton alapanyagához egy gyártási melléktermékként keletkező vegyi anyagot adnak, majd a betont a keményedés során szén-dioxidnak teszik ki.
- Víz helyett szén-dioxidot használunk a beton keményítési folyamatához - magyarázta Watanabe Kenzo. - A szén-dioxidot még a beton megszilárdulása közben érintkezésbe hozzuk a betonnal. Egy speciális keveréket adunk hozzá, amit "varázspornak" hívunk, mivel nagy mennyiségű CO2-t szilárdít meg. Minél több "varázsbetont" gyártunk, annál több szén-dixidot köt meg a légkörből".
Ezt a környezetbarát betont már mindenféle építési projektben használták előregyártott anyagként. Ebből készültek a Masuda város közelében lévő főútvonalnak a szegélykövei Shimane prefektúrában. A fejlesztők szerint a technológiát a jövőben az anyagok szélesebb körére is alkalmazni fogják.