A sivatagi virágzás néven ismert természeti jelenség akkor következik be, amikor a heves esőzések miatt mintegy 200 sivatagi növény magja kicsírázik.
A sivatagi virágzás néven ismert természeti jelenség akkor következik be, amikor a heves esőzések miatt mintegy 200 sivatagi növény magja kicsírázik.
A jelenséget a chilei Atacama sivatagban az éghajlatváltozás fenyegeti.
"Ez egy nagyon törékeny ökoszisztéma. Akár egy kicsivel kevesebb vagy egy kicsivel több eső máris kiszakíthatja őket abból a fajta egyensúlyból, amiben vannak és megváltoztathatja őket. Egyedülálló ökoszisztéma abban az értelemben, hogy az itt túlélő növényeknek van egy nagyon különleges stratégiájuk, amely lehetővé tegye számukra a túlélést" - mondja Andrea Loaiza biológus, chilei Ökológia és Biodiverzitás Intézet kutatója
A titok a felszín alatt van, konkrétan az eltemetett "alvó" magvakban, amelyek akár évtizedekig is életben maradhatnak, miközben minimális mennyiségű vízre várnak a csírázáshoz és a virágzáshoz.
Tudósok úgy tekintenek a jelenségre, mint a "Természetes laboratóriuma" -ra.
„ Jelenleg a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés használja el a legtöbb vizet. Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz, meg kell értenünk a természetben zajló folyamatokat. Ezek a jelenségek a természet laboratóriumai számunkra" - teszi hozzá Andrés Zurita genetikus, a chilei Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa
Azért fontos, megérteni, hogyan képesek a magvak életképesek maradni a sivatagi szárazságban akár évtizedekig, mert az Egyesült Nemzetek szakértői nemrégiben arra figyelmeztettek, a világ hatalmas, jelenleg termékeny területei a klímaváltozás következtében az Atacama-sivataghoz hasonlóvá válhatnak.
